November 28-ai beiktatása után Dunamocs élére a Szövetség jelöltjeként indult Banai Tóth Pál került, aki 2011 és 2018 között már betöltötte a polgármesteri tisztséget. Négy éve egy hajszálnyival megelőzte őt Tóth Eszter, tavaly ősszel azonban a lakosság ismét bizalmat szavazott neki. Megválasztását megelőzően a Komáromi járási hivatal elöljárója volt.

• A járási hivatal elöljárójaként miért döntött úgy, hogy megméretteti magát a választásokon, és győzelme esetén lemond addigi posztjáról?

– A funkció jellegéből adódóan egy járási elöljáró nem sokat tud tenni a helyi közösségért. Az elmúlt időszakban rossz érzés volt szembesülni azzal, hogy azok a nagyszabású projektek, amelyeken korábban dolgoztunk, félbemaradtak. Ezek közt a legfontosabbak a víztisztító és a csatornarendszer kiépítése, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő községháza és kultúrház felújítása. A mai gazdasági helyzetben nem engedhetjük meg magunknak, hogy középületeink ne legyenek szigetelve és ne rendelkezzenek korszerű fűtési rendszerrel. Az EU 2027-ig elfogadott költségvetésében jelentős támogatási csomagot különítettek el a kevésbé fejlett tagállamok támogatására, ami egyelőre még elérhető, de a következő költségvetési ciklusban ezek mértéke várhatóan jócskán megcsappan. Az előttünk álló négy év valószínűleg az utolsó olyan periódus, amikor még lehetőségünk van kiaknázásukra.

• A csatornarendszert teljes egészében vagy részben kellene a faluban kiépíteni?

– Az egész községben. Jelenleg a lakossági szennyvizet szippantós kocsi hordja el, elsősorban Búcsra, de ott is véges a víztisztító kapacitása. A Duna közelsége, és az alattunk lévő csallóközi vízforrások miatt azonban Dunamocs agglomerációja vízgazdálkodási szempontból kiemelt területnek számít, így remélhetőleg a jövőben sikerrel tudunk pályázni. Önerőből képtelenek vagyunk ezt megoldani, hiszen itt egy minimum tízmillió eurós beruházásról beszélhetünk.

• A legtöbb településen komoly problémát okoz a hulladékgazdálkodás. Önöknél ezen a téren mi a helyzet?

Még hat évvel ezelőtt, korábbi polgármesteri ténykedésem idején, közel egymillió eurós sikeres pályázatnak köszönhetően kialakítottunk egy hulladékgyűjtő udvart, ahol a munkát traktor, rakodógép segíti. A lakosság mostanra nemcsak megszokta a szelektív hulladékgyűjtést, de a járási átlaghoz képest jobb eredményeket tudunk felmutatni. A szemét tőlünk az izsai telepre kerül, sajnos, a jövőben ez is drágulni fog. Kénytelenek leszünk mi is megemelni a szemétdíjat, de igyekszünk minél kisebb terhet hárítani a lakosságra.

• Az utóbbi években egyre nagyobb a kereslet a Duna-menti településeken az ingatlanok iránt. Dunamocs is a kedvelt régiók közé tartozik?

– Hosszútávon, ha megfelelő körülményeket tudunk teremteni, akkor a Duna közelségéből, a kerékpárútból, községünk természeti szépségéből, a minőségi bortermelésből nagy előnyt tudunk kovácsolni. A Covid idején elkezdődött vidékre költözési tendencia utolért minket is, fokozódik az érdeklődés az ingatlanok iránt. Sajnos, még mindig sok fiatal megy el a faluból munka után, de általában ezek a költözések ideiglenesek. Amikor eljön a családalapítás ideje, többen hazajönnek, hogy itthon, biztonságos környezetben nevelhessék, és magyar iskolába járathassák a gyerekeiket. Mindezek ellenére igaz, hogy bár lassuló ütemben, de fogy a lakosság száma.

• Mennyire népszerű a helyi alapiskola és az óvoda a szülők körében?

– Egy korszerűen felszerelt, magas színvonalú oktatást biztosító iskolával büszkélkedhetünk. Meggyőződésem, hogy részben az iskola pedagógusainak érdeme, hogy a legutóbbi népszámlálás során Dunamocs lakosságának több mint 90%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Iskolánk a közelmúltban egy iskolabusszal is gazdagodott. Jó hír, hogy az elmúlt években az előző időszakhoz képest több gyermek született, de ez azt is jelenti, hogy óvodánk fejlesztésre szorul. Erre nem számítottunk, amikor a régi, felújításra szoruló és nagyrészt kihasználatlan óvoda épületből egy sikeres pályázatnak köszönhetően négylakásos bérházat alakítottunk ki. Most a napközi épületét, ahol az új óvoda helyet kapott, bővítenünk kell. Mivel sok lakásigénylést tartunk nyilván, a következő négy évben szeretnénk a már meglévő három önkormányzati társasház mellé egy újabbat építeni, ami tíz családnak adhatna otthont.

• Említette, hogy annak, aki ingatlant vásárol Dunamocson, fel kell készülnie az ingázásra. Milyen lehetőségei vannak annak, aki helyben szeretne elhelyezkedni?

– Sajnos ebből a szempontból nem állunk jól. Nálunk a mezőgazdaság volt a legnagyobb munkaadó. A helyi szövetkezet, ami nagyjából 200 embert foglalkoztatott, megszűnt, helyét két nagy mezőgazdasági cég vette át. Az egyik főleg gabona-, a másik szőlőtermesztéssel foglalkozik. A szőlő feldolgozása azonban már nem helyben történik. A jövőben fontos lenne, hogy itt helyben dolgozzák fel a mezőgazdasági termékeket. Ezt az önkormányzat nem tudja megvalósítani, de ösztönözni és támogatni tudja azt, aki felvállalná.

• Van esély egy stabil 2023-as költségvetés elfogadására?

– Ilyen szempontból igen bizonytalan időket élünk. Szándékom, hogy még a kisebb volumenű beruházásokra, kulturális rendezvények megszervezésére is megpróbáljunk pályázatokon keresztül támogatást találni. Tíz évvel ezelőtt bankhitelből lecseréltük a községben a közvilágítást „ledesre”, ezzel közel 90%-os energia-megtakarítást értünk el. Az így megspórolt összegből gond nélkül tudtuk törleszteni a beruházásra felvett hitelt. Most, hogy már letelt a hitelünk, van egy jól működő, gazdaságos közvilágításunk, a megtakarítás pedig a falu költségvetésében marad. Kizárólag ehhez hasonló, okos megoldásokkal tudunk előrelépni.

• Sok községben okoz gondot a háziorvosi, illetve a gyermekorvosi ellátás biztosítása.

– Nálunk ilyen téren egyelőre nincs gond. Van körzeti orvosunk, gyermekorvosunk, fogorvosunk és sikerült megszólítanunk egy fiatal nőgyógyász szakorvost is, aki vállalta, hogy hetente egy nap nálunk rendel. Egy jól ellátott gyógyszertár is a betegek rendelkezésére áll. Lényegesnek tartom, hogy a lakosoknak ne kelljen se az egészségi panaszaikkal, se egy nagyobb bevásárlás miatt máshová utazniuk.

• Mi volt az, ami kiemelt besorolást kapott választási programjában?

– A közösség újraépítése. Ha a jelenlegi folyamatokat nem sikerül megállítanunk, akkor hamarosan a falvakban sem együtt, hanem csak egymás mellett fogunk élni. A vidéki ember számára az összetartozás fontos megtartó erőt képvisel, biztonságot ad, ha figyelünk egymásra, segítjük azokat, akik bajba kerülnek. Régebben évente megszerveztük a népszerű burcsákfesztivált, ahol nemzetközileg elismert, színvonalas művészek léptek fel. Ez sajnos mostanra vesztett színvonalából. Szerintem a kultúra területén különösen igaz, hogy a minőség kárára nem szabad spórolni. Szeretnénk a fesztiválunk rangját visszaadni. Fontosnak tartom a helyi kulturális csoportok, sportklubok, szervezetek támogatását is, nemcsak anyagilag. Meg kell találni a megfelelő embereket, akik tenni akarnak és működtetik ezeket a szervezeteket, őket kell buzdítani, segíteni. A költségvetésben pedig szeretnék bevezetni egy külön tételt, amire a falu lakosai pályázhatnak majd az ötleteikkel, a képviselő-testület pedig kiválasztja, melyik közösség-építő ötlet kapjon támogatást. Meggyőződésem ugyanis, hogy a nagy és összetartó közösségeket a jól működő kisebb közösségek tartják össze.

Janković Nóra

Új elöljáró a járási hivatal élén
Négy évig ők irányítják a falvakat
A magyarságom és a magyar nótákat kaptam örökül
Banai Tóth Pál a járási elöljáró