Jelentősen növekedett a komáromiak által kitermelt szemétmennyiség egy év alatt, aminek legfőbb oka, hogy a járvány miatt megváltoztak a fogyasztói szokások. Jó hír viszont, hogy a szelektálás mértéke nagyot javult. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos számokról és tervekről Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Varga Tamás alpolármester és Kulcsár Szabó Attila, a városi hivatal fejlesztési és környezetvédelmi főosztályvezetője tájékoztatta a sajtót múlt szerdán.
Keszegh Béla kiemelte, a hulladék kezelése óriási mértékben drágult az elmúlt években, emelkedtek a szeméttelepek árai, nőttek a szelektálás mértékével kapcsolatos állami „büntetések“, az önkormányzatok feladatai is bővültek – csak a konyhai biohulladék gyűjtése közel 450 ezer eurós költséget jelent évente Komáromban.
Míg 2020-ban 14 533 tonna hulladékot termeltek a városban, 2021-ben már 18 747 tonnát, ami 29 százalékos növekedésnek felel meg. Ez azt jelenti, egy komáromi tavaly 570 kilogramm szemetet termelt, míg egy év előtte „csupán“ 440 kilót.
A polgármester szerint az emelkedés elsősorban a koronavírus-járvány miatt megváltozott fogyasztói szokások eredménye. Az emberek otthonukba kényszerültek, eleinte élelmiszereket halmoztak fel, aminek jelentős része a szemétben végezte, a korlátozások miatt sokan házhoz szállíttatták ebédjüket, így a csomagolás, az egyszer használatos ételdobozok is növelték a hulladék mennyiségét. Sok más terméket is online vásároltunk, sokszor feleslegesen. Egy friss magyarországi kutatás szerint a webshopokban vásárolt ruhák harmadát a vásárló csak egyszer vagy egyszer sem veszi fel. Mivel a Covid miatt a halálozások száma is megugrott, nagyban növelte a szemétmennyiséget az üresen maradt lakások és házak teljes kiürítése is – sorolta a polgármester.
Megduplázódott az osztályozott hulladék aránya
Akad azonban jó hír, egyrészt az elmúlt egy-két évben sok illegális szemétlerakatot számolt fel a város, elsősorban a KN Smart Servis városi cég közreműködésével, illetve Varga Tamás alpolgármester irányításával, másrészt a válogatott hulladék aránya több mint duplájára nőtt: 2020-ban 13,38 százalék volt a szeparálási arány (1944 tonna válogatott hulladék), 2021-ben viszont már 27,89 százalék (5230 tonna osztályozott szemét). Ez azt is jelenti, hogy Komáromnak idén 3 euróval alacsonyabb, osztályozásra motiváló illetéket – ha úgy tetszik, büntetést – kell fizetni az államnak a lerakott vegyes hulladék tonnájáért.
Tavaly 169 százalékkal több hulladékot osztályoztak Komáromban, mint egy évvel előtte. Gyakorlatilag minden típusú hulladék mennyisége nőtt, a begyűjtött papír például 232 tonnáról 1030 tonnára, amiben jelentős szerepe van annak, hogy újraindult a papírgyűjtés az iskolákban. Az üveg 133 tonnáról 351 tonnára, a műanyag hulladék pedig 142 tonnáról 552 tonnára emelkedett. Ugyanakkor pont a műanyag begyűjtése terén lehet visszaesésre számítani 2022-ben, miután januártól beindult a betétes rendszer, így az italos palackok zöme visszaválthatóvá vált.
Nyit az új gyűjtőudvar, komposztáló a láthatáron
Elhangzott, még ennél is jobban teljesített volna a város a hulladék osztályozása terén, ha az összes begyűjtött zöld hulladékot – pl. falevelek, levágott fű – el lehetne számolni osztályozott hulladékként. A városnak azonban jelenleg csak egy kis kapacitású, régi komposztáló helye van, amely hivatalosan csupán évi 100 tonna zöldhulladék feldolgozására alkalmas, vagyis hiába gyűlt össze tavaly 2 ezer tonna zöld, ennek csak töredékét lehetett „elszámolni“. Ez ugyanakkor a közeljövőben megváltozhat, hiszen az önkormányzat már benyújtotta pályázatát egy új komposztáló építésére. Siker esetén 1,4 millió euróból Gadócon épülne meg.
Ugyancsak pozitív hatás várható az új harcsási gyűjtőudvar megnyitásától. Mint arról beszámoltunk, ez nemrégiben elkészült, 350 ezer eurós költséggel. Az önkormányzat saját forrásból 210 ezer eurót költött rá, míg a fennmaradó 140 ezer eurót a környezetvédelmi alaptól merítette egy sikeres pályázat nyomán. A régi gyűjtőudvar területét a duplájára bővítették, kitakarították, lefektették a közműhálózatokat, új kerítést húztak fel, valamint egy nagykapacitású mérleget is elhelyeztek. Egy 177 négyzetméteres épületet is felhúztak, melyben az iroda működik majd, ahol a beérkező és a távozó hulladék mennyiségét veszik nyilvántartásba. Mindez sokkal civilizáltabb körülményeket teremt a lakosok számára, és a szeparálási arány további növekedését vonhatja maga után. Az udvar kollaudációja megtörtént, e pillanatban még egyes engedélyeztetések zajlanak, vélhetően tavasszal nyithat meg.
Sokba kerül a felelőtlenség
A polgármester hangsúlyozta, a város – és ezáltal a komáromiak – a kukák mellé szabálytalanul elhelyezett szemétért fizet a legtöbbet. Tehát például a lakásfelújításból származó hulladék, az öreg bútorok, összetört toalettek, kartondobozok és zöld hulladék elszállítása a legköltségesebb – ezek nagy részét a tavaszi vagy őszi lomtalanításkor kellene kipakolni, esetleg máskor a gyűjtőudvarra vinni. Elhangzott, sajnos sok vállalkozó is a lakossági kukákba, vagy éppen mellé viszi a saját szemetét – szabálytalanul és ingyen –, emiatt pedig idő előtt megtelnek a kukák, illetve nő a rendetlenség.
2020-ban 1728 tonna kukák mellé kipakolt szemetet szállíttatott el a város, ez a mennyiség 2021-re sajnos 2458 tonnára nőtt. A polgármester hangsúlyozta, a negatív tendencia megfordításához a lakosok segítsége is szükséges: például figyelmeztethetik a „tilosban járókat“, vagy pedig a városi rendőrséget értesíthetik, amennyiben valaki a kukák mellé rakodik, netán szétdobálja egy-egy kuka tartalmát. Elhangzott, 10-ből 6-7 esetben sikerül felkutatni a szemetelőket, ám közülük sokan nincstelenek, így megbírságolni nem lehet őket, legfeljebb arra utasítani, hogy a szétdobált hulladékot szedjék össze.
A rendezettebb körülményekhez a kukatárolók felújítása, illetve lezárása is hozzájárul. 2019-ben 140 ezer eurót, 2020-ban 90 ezer eurót, tavaly pedig 230 ezer eurót fordítottak erre a célra – jelenleg is folyamatban vannak a felújítások, és jövőre is folytatnák a munkát.
Konyhai biohulladék
Komáromban tavaly október 1-jével indult a konyhai biohulladék begyűjtése, amire törvény kötelezi az önkormányzatot. Néhány hónapos csúszással, miután az ezzel kapcsolatos közbeszerzést megtámadták, így egy újat kellett kiírni. Ennek nyomán az osztrák hátterű, nagy tapasztalatokkal rendelkező Brandtner vállalat végzi a konyhai biohulladék gyűjtését. 2021 végéig, tehát három hónap alatt közel 70 tonna konyhai hulladékot gyűjtött be a társaság, minden hónapban nőtt a mennyiség. Ebben az időszakban 4200-szor ürítették a lakótelepeken elhelyezett nagy barna kukákat (városszerte 200 db 1100 literes tároló található), miközben 754 esetben minősítették szennyezettnek a kukákat (más típusú szemetet is dobtak bele a lakosok), vagyis nem lehetett konyhai hulladékként elszállítani. Ezekben az esetekben későbbi időpontban, vegyes szemétként szállítják el a hulladékot. Ez a családi házas övezetekben kevésbé jelent problémát. Összességében óriási potenciál van a konyhai szemét gyűjtésében, hiszen a teljes szemétmennyiség akár 40-45 százalékát ez a hulladékfajta teszi ki. Komárom jelenleg 3 százaléknál tart.
Nincs más út, csak a szeparálás
Jelenleg egy lakos 32 euró szemétilletéket fizet évente, ugyanakkor a hulladékkezelés teljes költsége jelenleg ennek duplája egy főre számolva. A polgármester ezzel együtt sem fontolgatja a szemétdíj emelését, miután a lakosok így is nehéz anyagi helyzetben vannak.
A költségek ugyanakkor csakis az osztályozás arányának növelésével csökkenthetők. Ez szinte elengedhetetlen, annál is inkább, mivel a hulladékkezelés hosszabb távon a szelektálás növelésének ellenére is drágulni fog: a szemétlerakatok árakat emelnek, lassacskán betelnek, újakat pedig nem lehet nyitni az uniós előírások miatt. Így előbb-utóbb nem marad más lehetőség, mint a nem osztályozott és nem újrahasznosítható hulladék elégetése. A szemétégetés viszont jóval drágább, mint a szeméttelep használata, tonnánként 80-90 euróba kerül. Arról nem is beszélve, hogy szemétégetőkből hiány van: ha valahol felmerül, hogy építenének, a lakosok azonnal masszívan tiltakoznak ez ellen.
(csaba)
Kapcsolódó cikkeink:
Visszaválthatók a PET-palackok és italos dobozok
Elkészült az új gyűjtőudvar Harcsáson
Így szabályozzák a szemétdíjat Gútán
Negyedmillió zárt kukatárolókra
Hogy ne lepjen el a szemét!