Több vitás kérdés vár megoldásra Izsa község és a kataszterében található szemétlerakatot üzemeltető vállalat között. Az egyik legégetőbb, hogy a telep hármas kazettájának használatbavételi engedélye lejár július 7-én, és ha addig nem hosszabbítják meg, a lerakat ezen részébe biztos nem lehet majd hulladékot elhelyezni – de fenyeget a lerakat teljes bezárása is. Ha utóbbi megtörténne, az minden környékbeli települést nagyon érzékenyen érintene, hiszen máshová – távolabb – kellene szállítaniuk a szemetüket, ami súlyosan drágítaná a hulladékkezelést. Lapunkat a lerakat működtetője kereste meg, felvetéseiről pedig Izsa polgármesterét is megkérdeztük.

Bő egy évvel ezelőtt országos „hírnévre“ tett szert az izsai szemétlerakatot működtető Reko Recycling vállalat, miután 1,4 millió eurós állami támogatást nyert el egy válogató és komposztáló csarnok építésére. A cég egyik tulajdonosa ugyanis Samuel Vlčan, aki agrárminiszter volt a támogatás megítélésekor. Az eset medializálása után lemondásra kényszerült posztjáról, a vállalattól pedig megvonták a támogatást. A Reko Recycling azonban így is megépítette a csarnokot 3 millió euróból – hiszen ezt törvény írja elő, amely többszöri halasztás után 2025-től lép hatályba –, ám ehhez nagy összegű banki hitelt kellett felvennie. Mivel a támogatás ugrott, a kölcsönt pedig törleszteni kell, a működtető cég nincs könnyű anyagi helyzetben.

Tetézte a gondokat, hogy fél évvel ezelőtt a kerületi ügyész panasza nyomán az illetékes hatóság formai hibákra hivatkozva megszüntette az izsai hulladéklerakat 3/B kazettájára vonatkozó használatbavételi engedélyt – azaz megsemmisítette az izsai építésügyi hivatal tavalyelőtti döntését a kazetta kollaudációjáról, és új eljárás lefolytatására utasította. Emellett az országos sajtó szerint egy másik eljárást is kezdeményeztek a környezetvédelmi felügyeletnél az egész telep működési engedélyének ügyében.

Hamarosan lejár az átmeneti engedély

Azóta az izsai építésügyi hivatal lefolytatta az újabb kollaudációs eljárást, viszont a község csak egy átmeneti használatbavételi engedélyt adott ki a 3/B kazettára, ami július 7-én lejár. Ezt a működtető nehezményezi: Járik György, a Reko Recycling egyik tulajdonosa lapunknak azt mondta, a község ebben az ügyben és néhány más kérdésben is akadályozza a lerakat zavartalan működését. Rámutatott, a kérdéses kazetta 80 százalékban betelt.

Domin István polgármester ezzel szemben arra mutatott rá, hogy a kazetta területét a vállalat egy 1993-ban kötött szerződés alapján bérelte eddig, ám ez a megállapodás idén július 7-én lejár (a Reko Recycling egyébként vitatja a határidőt, de ez most kevésbé fontos). Vagyis előbb egy új bérleti szerződésről kellene megegyezni a feleknek, hiszen enélkül nincs jogalapja annak, hogy a kollaudációt lefolytassák, és a jelzett időponton túl is megadják a használatbavételi engedélyt – vélekedett a polgármester.

Mekkora legyen a bérleti díj?

Erről az új bérleti szerződésről már egy ideje tárgyalnak is, ám jelentősen különbözőek az álláspontok a bérleti díj nagyságáról. Az elmúlt három évtizedben évi 7 ezer eurót fizetett a vállalat, ám a község most ennek többszörösét akarja kérni. Domin István elmondta, az önkormányzat pénzügyi bizottsága felkért egy szakértőt, aki nagyjából 650 ezer euróra értékelte fel a kérdéses területet, és figyelembe véve a Reko Recycling 2022-ben termelt jelentős nyereségét is, évi 30 ezer euróra becsülte az éves bérleti díjat. Járik György ugyan elismerte, hogy 30 év alatt jelentős infláció volt, ám ezzel együtt is sokallja az összeget, és egy saját becslést készíttetett, ami viszont csak évi 4500 euró bérleti díjat tart reálisnak. Ez a becslés azonban csupán mezőgazdasági területként tekint a telekre, nem pedig úgy, hogy az jelentős profitot termel lerakatként – reagált a polgármester.

Ráadásul az egyeztetések során a becsültnél magasabb összegek is felmerültek a község részéről, évi 64 ezer eurós, továbbá 87 ezer eurós bérleti díjak is – utóbbi 12-szeres emelés lenne. Domin István szerint a javaslattevők ezeket az összegeket azzal indokolták, hogy a magas bérleti díjjal azt szeretnék elérni, hogy a vállalat inkább vásárolja meg a területet a bérlés helyett – ezzel ugyanis minden felelősség a működtető céget terhelné a kazettával kapcsolatban. Járik György leszögezte, tekintettel a támogatás megvonására és a kényszerű banki hitelre, egyszerűen elfogadhatatlan számukra, hogy évente ekkora összegeket fizessenek egy csaknem betelt szemétlerakó kazetta bérléséért – egyszerűen nincs ennyi pénzük. Kiemelte azt is, Izsa község komoly bevételre tett szert a lerakat működésének köszönhetően: 2018-tól 2023-ig összesen 1,3 millió euró folyt be a község kasszájába.

Telekcserét kérnek, hogy bővíthessenek

A Reko Recycling képviselője ugyancsak bírálta a községet, amiért nem hagyták jóvá az általuk kezdeményezett telekcserét. A vállalat tulajdonában van ugyanis egy olyan terület, mely a lerakat mellett található, ugyanakkor szomszédos a közeli bokrospusztai természetvédelmi területtel. Ez utóbbi közelsége miatt a környezetvédelmi hatóság szinte biztosan nem engedélyezi, hogy itt egy új lerakóhelyet nyissanak – ilyen esetekben legalább 100 méteres védősávot kell hagyni. Ezért a cég kérte, cseréljenek el egy ugyanilyen méretű telket a községgel, amely ugyan szomszédos a lerakattal, de a természetvédelmi területtől távolabb van. Járik György szerint az önkormányzat azért utasította el a cserére vonatkozó kérelmüket, mert a jelenlegi bérlőnek a csereterület nem felel meg.

Domin István a telekcserével kapcsolatban rámutatott, a község előző képviselő-testülete határozatban mondta ki, nem kívánja eladni azt a parcellát, melyet a vállalat cserével szeretne megszerezni. Miután másfél évvel ezelőtt Izsán érvénytelen népszavazást tartottak arról, hogy a helyiek mit gondolnak az izsai szemétlerakat esetleges bővítéséről, az akkor felálló új képviselő-testület már olyan határozatot fogadott el, hogy hajlandó erről a kérdésről tárgyalni és ennek értelmében megnyitni a területrendezési tervet – tehát nem eleve elutasítóak a csere kérdésében.

A konkurencia már a spájzban?

Járik György összességében úgy látja, az önkormányzat barátságtalanul viszonyul a vállalatukhoz, akadályozzák működésüket. Szerinte ebben az is benne van, hogy egyesek azt szeretnék, ha a szemétlerakatot bezárnák és egy konkurens cég kapcsolódna be a régió hulladékkezelésébe. Úgy látja, egy vállalat már készen áll arra, hogy a lerakat ellehetetlenítése esetén a térség településeinek szemetét a vágsellyei szemét-égetőbe szállítsa. „Itt tonnánként közel 200 euróért vennék át a vegyes hulladékot, ehhez pedig még a fuvardíj is jön, vagyis az egekbe szöknének a hulladékkezelési költségek Komáromban és a közeli településeken“ – vélekedett Járik György. Összehasonlításképpen: Komárom jelenleg 42 euróért helyezheti el a vegyes hulladék tonnáját az izsai telepen. Ha a vázolt forgatókönyv megvalósulna, ez az összeg 4-5-szörösére nőne, az érintett önkormányzatoknak sem lenne választása, mint a lakossági szemétdíj drasztikus megemelése. Azt már mi tesszük hozzá, ennél azért olcsóbb megoldást is lehetne találni: egy távolabbi, másik szemétlerakatot. A Reko Recycling tulajdonosa hangsúlyozta, minden itteni lakosnak az az érdeke, hogy a szemétlerakat a továbbiakban is működjön.

Csomagban rendeznék a vitás ügyeket

Domin István ez utóbbi megállapítást nem vitatta, szerinte elsődleges szempont, hogy a lakosok számára megfizethető legyen a hulladék elszállítása. „Az állami hatóságok rendszeresen ellenőrzik a lerakatot biztonsági szempontból, nincs okunk rá, hogy kételkedjünk a vizsgálatokban. Ha ez így van, nekünk és a környékbeli településeknek is érdekünk, hogy ne kelljen jóval távolabbra szállítani a hulladékot, hiszen ez mindenképpen drágítaná a szemétkezelést“ – jelentette ki.

Szerinte az önkormányzat pragmatikusan áll a lerakat ügyéhez, nekik teljesen mindegy, hogy ki működteti a szemétlerakatot. „Izsa polgármestereként én a lakosok és a község érdekeit nézem, ugyanígy tesznek a képviselők. Erre esküdtünk fel, erre kaptunk felhatalmazást“ – szögezte le.

Domin István elmondta, az önkormányzatnál tisztában vannak vele, hogy a lerakat nem tűnik el hirtelen – talán majd egyszer a távoli jövőben. „Mivel ez jelenleg adott dolog, az önkormányzat hajlik az ésszerű kompromisszumra, azonban szeretnénk a vitás kérdéseket egyszerre rendezni. Az önkormányzatnak nem az a küldetése, hogy lesse a működtető kívánságait, és mindet a lehető leggyorsabban teljesítse. Az izsaiaknak egyéb érdekei is vannak. Nem mindegy, hogy mennyiért adjuk bérbe a község tulajdonát, hiszen a beérkező pénzt hasznos dolgokra fordíthatjuk. A működtető pedig nyereséget termel a működéséből, egy esetleges bővítéssel pedig további profitra tehet szert“ – fejtette ki Izsa választott vezetője.

Megjegyezte, folytatni kívánják az egyeztetést az új bérleti szerződésről és feltételeiről – esetleg az eladásról –, illetve a telekcseréről is, mind szakbizottsági szinten, mind a Reko Recycling képviselőivel. Kiemelte, végső soron a képviselő-testület hoz döntést ezekben az ügyekben.

Nincs napirenden a teljes bezárás

Jelen állás szerint, ha július 7-ig nem sikerül megegyezni a bérleti díjról és ennek nyomán dönteni a használatbavételi engedély meghosszabbításáról, akkor a hulladéklerakat 3/B kazettája július 8-tól kezdődően mindaddig nem működhet, amíg ezek nem rendeződnek. A Reko Recycling szerint egy ilyen forgatókönyv esetén is tudják majd fogadni a környékbeliek hulladékát, mivel a szóban forgó kazettán kívül is van kapacitásuk az izsai telepen. „A szemétlerakat jövője a környezetvédelmi minisztérium hozzáállásától is függ. Bízom benne, hogy nem befolyásolja őket a konkurencia nyomása“ – jelentette ki Járik György, leszögezve, a lerakat a projektdokumentációval összhangban épült, és mindig is a törvénnyel összhangban működött.

Mint arról beszámoltunk, Komárom részben felkészült arra az eshetőségre, ha bezárnák az izsai szeméttelepet. Ekkor nyilvánvalóan egy jóval távolabbi lerakatba kellene szállítani a hulladékot a KN Smart Servis városi cégnek. Ezért a képviselők még február végén jóváhagyták, hogy ilyen helyzet esetén a vállalat a lehető leghamarabb egy új, utánfutós járművet vásároljon, amely 4-5-ször több hulladékot képes szállítani egy fuvarral, mint a meglévő kukás gyűjtőkocsik. Ezáltal az üzemanyagköltség sem emelkedne annyira, és a kukásautók is végezhetnék a gyűjtést, nem lenne kiesés a hosszú szállítási idő miatt.

Csaba Ádám

Drágít az izsai szeméttelep, két új teherautó érkezhet
Izsai lerakat: a biztonságos működés a legfontosabb
Többet szeparálunk, ám még ez is kevés
Veszélyben az izsai szeméttelep működése?