Nehéz helyzetben vette át az ország irányítását a jelenlegi kormány. Az Igor Matovičcsal felálló koalíció belecsöppent egy világjárványba, ami korábban nem tapasztalt korlátozásokat és gazdasági hullámokat hozott. Hamar láthatóvá vált, hogy az ország irányítása nagyobb feladat, mint a facebookozás, sokszor nem elég a jó szándék, fel kell nőni a feladathoz.

A járvány marketingalapú kezelése fejetlenséget és rossz döntéseket hozott mind a tesztelés, mind az oltás esetén, de ami még inkább bosszantó, hogy a gazdasági hatások kezelése teljesen kicsúszott a folyamatosan civakodó koalíció kezéből. Kialakult egy rossz politikacsináló mechanizmus, ahol az egyes pártok ötleteinek elfogadása nem szakmai szempontokon, hanem a koalíció tagjainak elvtelen alkuin alapult.

Aztán jött az újabb pofon. Már tavaly elkezdődött az árak emelkedése, a szomszédban zajló háború pedig végleg fejreállította a gazdaság működését. Nemcsak az árak szabadultak el teljesen, hanem a gazdasági ciklusok is felborultak, szinte lehetetlen a tervezés. A kormány – melyben Matovič most már a második sorból játssza a nagyfőnököt – Ukrajna segítségére sietett. Újra elfeledkezett azonban saját polgárairól és későn kezdte kezelni a szlovákiai gazdasági helyzetet. Nemcsak a lakosok jelentős részének lettek komoly megélhetési gondjai, hanem a hazai gazdaság fontos pillérein is komoly sebek estek.

Az friss gazdasági mutatók magukért beszélnek. 2022 első negyedévében a GDP alapú gazdasági növekedés terén Szlovákia 3 százalékkal az utolsó lett az EU-ban. Hogy ne menjünk messzire, Csehországban ez a növekedés majdnem a duplája, Magyarországon 8, Lengyelországban pedig 9,1 százalék. Hiába tagja Szlovákia az eurózónának, az infláció mértéke az egekbe ugrott, már most közelíti a 12 százalékot. A zónán kívüli Magyarországon alacsonyabb volt az infláció mértéke, pedig a forint sokkal érzékenyebben reagál a politikai fejleményekre. Az egyik hitelminősítő már rontott is Szlovákia besorolásán, ami rossz hír a tervezett befektetéseknek. Közben Szlovákia teljesen kiszolgáltatott, a nyersolaj 95 százalékát, a földgáz 85 százalékát Oroszországból szerzi be. Nemcsak a lakosok gondjaira nem érkezik hatékony válasz, de az energiaszektor szétcsúszásával a gazdaság alapjai roppannak meg, stratégiai szolgáltatások sodródnak a működőképesség határára.

Mikor szorít a facebook-hangulat, mindig előbukkan egy megváltó gondolat. Minden komolyabb előkészítés és koalíciós egyeztetés nélkül jött Igor Matovič családsegítő csomagja. Bizonyára érzékelte, hogy Magyarországon népszerűek az ilyen programok, ezért rukkolt elő a forradalmi gondolattal. A gond csupán annyi, hogy az egymilliárdos csomag szétosztása nincs átgondolva – így nem is oda megy, ahová leginkább kellene, vagy éppen azok nem tudják meríteni, akik leginkább rászorulnak –, fedezete is sok sebből vérzik és kártékony. Mikor Igor Matovičot szembesítették ezekkel a problémákkal, a megszokott módon a koalíciós pártok zsarolásába, az érdekvédelmi szervezetek lejáratásába kezdett. Mindenki szeretne a családoknak segíteni, de nem úgy, mint elefánt a porcelánboltban, mert a jelenlegi formájában a parlament által jóváhagyott javaslat többet árt a családoknak, mint amennyit használ.

A csomag fedezésére több mint félmilliárd eurót az önkormányzatoktól vennének el az adóbónuszok emelésével. Komárom esetében ez akár 2 millió eurós kiesést jelenthet, ami nagyon komoly gondokat okozhat az iskolák, óvodák, játszóterek, sportpályák, vagy a tömegközlekedés fenntartásában. Ez volna a családbarát lépés? Az állam által utalt jövedelemadókkal kapcsolatos irányelvek szerint ezen összeg legalább 40 százalékának az oktatásügyre kell mennie, 6 százalékának a szociális ügyekre, pl. idősek segítésére. Ez azt jelenti, ha 2 millióval kevesebb érkezik Komáromba, akkor 800 ezer euróval kevesebbet költhetünk a mintegy 3800 komáromi iskolásra és óvodásra, és 120 ezerrel kevesebbet a rászoruló idősekre. Igor Matovič lebutított kommunikációja szerint jobb helyen lesz a pénz a családoknál, mint az önkormányzatoknál, csakhogy elképzelésével pont a családoktól vesz el jelentős pénzt. Az egyik zsebükből ki, a másikba be, de még az sem biztos, hogy megérkezik hozzájuk, hiszen nem a legkisebb jövedelemmel rendelkezők kapják a legtöbbet, és a szakkörök támogatása sem minden családnak elérhető. Az önkormányzatok vannak a legközelebb a családokhoz, ők oldják napi gondjaikat, ezért nagyon szerencsétlen, hogy a pénzügyminiszter útszéli stílusban a polgármesterek ellen hergel. Az ilyen jellegű kommunikáció végtelenül romboló, hosszú távú károkat okoz, és a végén megint a dolgozó családok isszák majd meg a levét.

Szerencsésebb lenne elsősorban a gazdaság működésével és Szlovákia érdekeivel foglalkozni, akkor a családok támogatására is lenne jelentősebb fedezet. Ez viszont valóban összetettebb dolog a valóságban, mint a facebookon.

Keszegh Béla,
Komárom polgármestere
a Szlovákiai Városok Uniójának alelnöke

(A Delta eheti számában jelent meg.)

Átment a családsegítő csomag

Múlt héten a parlament gyorsított eljárásban hagyta jóvá Igor Matovič pénzügyminiszter családsegítő, avagy inflációellenesnek nevezett törvénycsomagját.

Ennek értelmében a családi pótlék összege a jelenlegi 25 euróról júliustól 30 euróra, 2023-tól 50 euróra nő. Két lépcsőben a 15 év alatti eltartott gyerekek után járó adóbónusz is megduplázódik: júliustól a jelenlegi 43 euróról (vagy 47 euróról) 70 euróra, jövő januártól pedig 100 euróra ugrana az összeg. A 15 év feletti gyerekek esetében 23 euróról előbb 40 euróra, majd fél év múlva 50 euróra emelkedne az adóbónusz. Ezen kívül 2023 januárjától az 5 és 18 év közötti gyerekek mindegyike havi 60 eurós szabadidő-utalványra – szakkör-támogatásra – lesz jogosult. Ezt a pénzösszeget kulturális, oktatási és sportaktivitásra lehet majd felhasználni.

Mivel az adóbónusz megemelése az önkormányzatok bevételének csökkentését jelenti, az összes önkormányzati érdekvédelmi szervezet tiltakozik ellene – a kormánypárti SaS is a javaslat ellen szavazott. Az önkormányzatok felszólították Zuzana Čaputovát, ne írja alá a törvényt, amely ebben az esetben visszakerülne a parlament elé. Az államfő alkotmánybírósági vizsgálatot is kérhet, 15 napja van a döntésre. (d)

Sztrájkkészültségben az önkormányzatok