PAT. A Duna-parti kisközség hasonló gondokkal küzd, mint a régió más falvai. A munkanélküliség magas, a nagy fejlesztéseket pedig csak sikeres pályázatokkal lehet megvalósítani. Közös munkával, önkéntességgel és szívvel viszont csekély pénzből is lehet összetartó közösséget és élhető községet teremteni. 

Egy 2013-ban jogerőssé vált ítélet alapján elvették, illetve elveszik a falutól azokat a földeket, melyeket korábban a községi vagyonról szóló törvény alapján ruháztak rá, s azt a szlovák telepesek leszármazottai kapják meg – mutatott rá Szabó Olga pati polgármester. Hozzátette, a jelentős vagyonvesztés – az eddig elperelt földek értéke megközelítőleg negyedmillió euró – és a komoly jogviták ellenére is sikerült a falunak az előző önkormányzatok által felhalmozott adósságokat törleszteni. Hozzátette, a földekkel kapcsolatos ügy még nem zárult le, jogi úton tovább küzdenek igazukért – az ügy részleteiről hamarosan lapunk is beszámol.

„Több mint tíz éve nem tudjuk befejezni a szennyvízcsatorna-hálózatot. A Fő utca és a Duna sor van hátra. Beruházásra folyamatosan pályáztunk ugyan, de úgy jártunk, mint brácsás a gázsival: járni járt, de nem jutott” – nyilatkozott a polgármester. „Nagyon fontos lenne, hogy megoldjuk a szennyvíztisztító állomással kapcsolatos problémákat, mivel jelenlegi állapotában már nem tud eleget tenni a követelményeknek. Felmerült, hogy új szennyvíztisztítót építenénk, ám miután szakemberek bevonásával megvizsgáltuk ezt a lehetőséget, kiderült, ez jelentős többletköltséggel járna, ráadásul újabb telekrendezési gondokkal is – sajnos a földtulajdon rendezetlensége Paton általános jelenség. Szakértők tanácsára ezért a meglévő szennyvíztisztító állomás felújítása mellett döntöttünk, ám ebből csak akkor lehet valami, ha az államtól sikerül rá pénzt szerezni” – mutatott rá a község vezetője.

A polgármester elmondta, nemcsak a csatornázást szeretnék befejezni, de tervben van az utak, a kultúrház, a községi hivatal felújítása és az udvarában egy szabadidőpark, továbbá egy piac létrehozása. „Fontos lenne a fürdőben elterülő épületeink korszerűsítése is, mert jelenlegi állapotukban nem tudjuk szálláskapacitásunkat értékesíteni” – mondta, rámutatva, igyekszenek uniós forrásokból pénzt szerezni terveik megvalósításához, annál is inkább, mert az 1000 lakosnál kisebb népességű községeknek komoly pályázati lehetőségei nyílnak a közeljövőben. A pályázati források hatékonyabb lehívását célozza az is, hogy a Komáromi járásban tevékenykedő Hídverő Társulás és az Alsó Csallóközi Társulás akciócsoportjai egyesülnek, és egy közös nagy akciócsoportot hoznak létre Komárom segítségével.

„A válság szele nem kerülte el falunkat sem, a munkanélküliség rendkívül magas. Mivel nem várható gyors javulás, fontos, hogy egymásban megbízzunk és egymáson segítsünk. Ezért olyan rendezvényeket szerveztünk, melyekhez nem pénz kell, hanem szív” – mutatott rá a község polgármester, hozzátéve, az összefogást és együvé tartozást nemcsak saját rendezvényeikkel, hanem mások által szervezett megmozdulások támogatásával is erősítik. „Minden évben szeretettel várjuk a Tavaszi Emlékhadjárat résztvevőit, és együtt rójuk le kegyeletünket az I. és II. világháborúban elesett hőseink emlékművénél. A Szent György Napi Borversenyt, a nyári Gulyásfőző Versenyt és utcabált borászaink szervezik meg nem lankadó lelkesedéssel. A közös adventi gyertyagyújtás, a karácsonyesti ünnepség a Betlehemnél, az idősek karácsonya és a legkisebbek Mikulás-ünnepsége az önkormányzat szervezésében, lakosaink és a Piros Tulipán Énekcsoport támogatásával valósul meg. Öröm ilyenkor látni az együtt ünneplő közösséget, de öröm volt látni azt az összefogást is, amit az árvízveszély idején tapasztaltunk. Az első hívó szóra segítettek az emberek.”

„Ingatag anyagi helyzetünk ellenére anyagilag támogattuk és továbbra is támogatjuk a futballcsapatot, a nyugdíjasainkat, a gyerekeinket. Úgy tervezzük, hogy júniusban megemlékezünk egy közösségünk számára sorsfordító esemény, a Nagy Dunai Árvíz 50. évfordulójáról” – vázolta a polgármester.

Szabó Olga végül hangsúlyozta, bízik benne, hogy a pályázati pénzek megtalálják az utat a déli régió községeibe is, hiszen fejlesztésre, jelentős beruházásra a községek saját erejükből nem képesek. Úgy vélte, a helyiek, önkéntesek és civil szervezetek összefogásának köszönhetően már eddig is szép eredményeket tudtak felmutatni. „Sokan, sokat dolgoztak, de még mindig sokat kell tenni azért, hogy elérjük a választásokkor kitűzött célt – élhető községet és összetartó közösséget” – értékelt a község első embere.

mir, csa