Életének 93. évében, 2014. május 17-én elhunyt Pándy Lajos Jászai Mari-díjas színművész. Régiónkban született, Perbetén töltötte gyerekkorát.

Pándy Lajos 1922. március 31-én született Perbetén, gyerekkorát itt töltötte, az alapiskolát is szülőfalujában végezte el. Később Érsekújvárban és Pozsonyban folytatta a tanulmányait végül Pesten lett színinövendék.

1951-ben alapító tagja volt az újranyíló Vígszínháznak, akkori nevén a Néphadsereg Színházának, ahol fontos része lett a teátrum életének és gazdag repertoárjának. Az egyik legszebb orgánumú színészként tartották számon. 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1971-ben Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 2013-ban Gobbi Hilda-életműdíjat kapott. Dolgozott a Magyar Rádióban, a Gondolat című irodalmi műsor szignáljában, évtizedekig az ő hangján szólaltak meg József Attila Ne légy szeles,  töredékének sorai: „…dolgozni, csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.“

Közel 30 játékfilmben és tévéfilmben, ill. számtalan rádiójátékban szerepelt, műfordítóként is tevékenykedett. Karel Čapek összes darabjának és Jaroslav Hašek: Švejk című művéből készült színpadi adaptációjának fordítása is a nevéhez fűződik.

A csodálatos nagykendő címmel mesekönyvet is írt, amit aztán elnevezett Perbetei meséknek, s a Kossuth Rádió: Jó éjszakát gyerekek! című műsorában el is mesélte őket. Megírta  a hiánypótló magyar olimpiai mesekönyvet Olimpia Hetedhétországban címen. Súgópéldány című könyvében színházról, háborúról, hadifogságról, a felvidéki kitelepítésről is írt. Pándy Lajos temetése június 5-én, 15 órakor volt a budai Farkasréti temetőben.

mj