Komárom. A régi mellett megépült az új városi hulladékgyűjtő udvar Harcsáson – amint megkapja az engedélyeket, meg is kezdheti működését. Jó eséllyel végre komposztáló is épülhet Komáromban, nagyjából másfél milliós költséggel, ehhez „csak“ a beadott pályázat sikere szükséges. E két fejlesztés jelentősen csökkentheti a hulladékkezeléssel kapcsolatos városi kiadásokat, ami jelenleg duplája annak, mint amennyi a lakosoktól beérkezik a szemétdíj formájában.

Komárom az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a szemétkezelés terén. Ennek egyik ékes példája a harcsási hulladékgyűjtő udvar állapota. Volt, hogy évekig hegyekben álltak itt a műanyagpalackok, káosz, rendezetlenül elhelyezett konténerek, esős időben sár és dagonya fogadta azokat a lakosokat, akik igyekeztek környezettudatosan, a szabályokat betartva elhelyezni a városban lévő kukák egyikébe sem való, illetve nagyobb mennyiségű hulladékukat.

Most azonban ez végre megváltozik. Elkészült ugyanis az új hulladékgyűjtő udvar Harcsáson. Az építési költségek nagyobb részét a város saját forrásból fedezte, ugyanakkor egy sikeres pályázat nyomán a környezetvédelmi minisztérium is jelentősen hozzájárult a kiadásokhoz.

Egyelőre még a régi gyűjtőudvar működik, miután az új kollaudációja, illetve a különböző engedélyek kiadása még nem történt meg. Előreláthatólag a jövő év első hónapjaiban kezdhet működni az új harcsási hulladékudvar.

Jelenleg a gyűjtőudvar üzemeltetését a Clean City hulladékgazdálkodási vállalat látja el, amely a vegyes háztartási és válogatott szemetet gyűjti össze a városban (mindent, kivéve a konyhai biohulladékot). A komáromi társaság azonban már korábban jelezte, nem akarják működtetni a harcsási telepet. Így az új gyűjtőudvart már a város üzemelteti majd, egész pontosan a városi hivatal fejlesztési és környezetvédelmi főosztálya – ezen belül a környezetvédelmi osztály.

350 ezer euróba került

Kulcsár Szabó Attila főosztályvezető kérdésünkre elmondta, a beruházás részeként mint-egy 2000 négyzetméteren lebetonozták a városi tulajdonú területet, lefektették a közműhálózatokat, 159 méteres új kerítést húztak fel, valamint egy nagykapacitású mérleget is elhelyeztek. A leglényegesebb azonban egy 177 négyzetméteres új épület. Ebben egy iroda működik majd, ahol a beérkező és a távozó hulladék mennyiségét veszik nyilvántartásba. Az alkalmazottak számára öltözőt és szociális helyiségeket – toalett és zuhanyzó – is létrehoztak. További lényeges rész a raktárhelyiség, vagy válogató terem. Itt raktározzák el a hulladék azon részét, amit még felhasználhatónak ítélnek. Például a még viszonylag jó állapotban lévő bútorokat, vagy éppen ruházatot. Ezeket aztán szociális szervezetek segítségével rászorulóknak ajánlják fel – ami a jótékonyság mellett a városban megtermelt szemét mennyiségét is csökkenti. Ez pedig a költségeket mérsékli, de erről bővebben később.

Az új gyűjtőudvar kiépítése 350 ezer euróba került. Az önkormányzat saját forrásból 210 ezer eurót költött rá, míg a fennmaradó 140 ezer eurót a környezetvédelmi alaptól merítette egy sikeres pályázat nyomán. A kivitelező a komáromi székhelyű Tonex vállalat volt.

Az új udvar bejáratánál a város saját költségén javította ki a meglévő útburkolatot.

A lakosokat szolgálja

Kulcsár Szabó Attila hangsúlyozta, a gyűjtőudvar kifejezetten csak lakossági célokat szolgál, tehát a lakosok helyezhetik itt el nagyobb mennyiségű hulladékukat – a vállalkozások nem. A Clean City sem ide hordja a városi kukákból összegyűjtött szelektált hulladékot, azt saját telepén gyűjti. A gyűjtőtelepen minden fajta hulladékot ingyen átvesznek – például a veszélyes hulladéknak számító fáradt olajat is –, egyetlen kivétel akad: az építkezési törmelék, bontási hulladék elhelyezése díjköteles. Jelenleg a megszokott rezsimben működik a régi harcsási gyűjtőudvar, azaz hétköznapokon hétfő kivételével 9 és 17 óra között tart nyitva, szombaton pedig 8 és 12 óra között. Vélhetően az új udvar is hasonló feltételekkel indul be.

Az új hulladékgyűjtő udvar eleinte 4700 négyzetméteren működik majd. Megnyitásakor a régit bezárják, majd kitakarítják, megtörténik a terep rendezése, egyes területek lebetonozása – a város igyekszik majd erre a célra is pályázati támogatást szerezni. A régi udvar rendbe tételével duplájára bővül a hulladékudvar területe, hiszen a két terület egymással szomszédos.

Komposztáló a láthatáron

Sok településen már egy évtizede, vagy annál is régebben működnek a zöld hulladék hasznosítását szolgáló komposztálók – Komáromnak talán ezen a téren a legfájóbb a lemaradása. Ez azonban jó eséllyel megváltozik, hiszen a város már benyújtotta az ezzel kapcsolatos pályázatát. Keszegh Béla, Komárom polgármestere elmondta, a beadvány 1,4 millió eurós támogatásról szól, a pályázatot vélhetően a jövő év első felében bírálják el. Amennyiben pozitív döntés születik, a komposztáló Gadócon épülhet meg.

Idén csaknem negyedmillió eurót különített el a város zárt kukatárolók kiépítésére. Mint azt Kulcsár Szabó Attilától megtudtuk, a betervezett átépítések jelentős részével már elkészültek, illetve folyamatban van a kukatárolók rendezettebbé tétele – több helyen csippel nyitható ajtókkal oldják meg azt, hogy illetéktelenek ne okozzanak rendetlenséget a gyűjtőponton, és csak a környék lakótömbjeiben élők juthassanak be a konténerekhez. A tervek szerint a jövő évben is folytatódik a konténerállomások rendbetétele, illetve fedetté alakítása – függően a konkrét helyszíntől és körülményektől is.

Némi csúszás és a közbeszerzéssel kapcsolatos bonyodalom után október elsején kezdődött meg Komáromban a konyhai biológiai hulladék szeparált gyűjtése, amit a vonatkozó törvény írt elő az önkormányzatoknak. Varga Tamás alpolgármester elmondta, akadnak még gondok, ugyanakkor előrelépés is tapasztalható, a lakosok kezdik megszokni a konyhai hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályokat. „Komárom lakónegyedeiben 200 darab nagyméretű – 1100 literes – barna konténer lett kihelyezve a konyhai hulladék gyűjtésére. Az első két hétben 83 kuka volt fertőzött, ami azt jelenti, hogy ennyi tárolóba dobáltak bele olyan hulladékot is, ami nem oda való. Október második felében 51 fertőzött kukát, november első felében viszont már csak 31-et szűrt ki a Brantner vállalat, amely csak ezt a fajta hulladékot gyűjti a városban. Jó úton haladunk, és úgy gondolom, ez az intenzív tájékoztató kampányunknak is köszönhető, illetve a lakosoknak, akik felelősségteljesen állnak közös igyekezetünkhöz“ – hangsúlyozta Komárom alpolgármestere, hozzátéve, minél több konyhai hulladék kerül begyűjtésre, annál kevesebb lesz a vegyes háztartási szemét, ami komoly megtakarítást jelent a városnak.

Egekbe szöknek az árak, muszáj szeparálni

Évről évre drágul a hulladékkezelés, amit elsősorban az okoz, hogy Szlovákia az elmúlt években elkezdte bevezetni az uniós szabályozást Szlovákiában. Új szemétlerakatokat már nem lehet nyitni, a meglévők fokozatosan betelnek, ezért a szeméttelepek emelik áraikat. Hulladékégetőből pedig kevés üzemel az országban, ráadásul jóval költségesebb a szemét elégetése, ugyanakkor lassacskán ez lesz az egyik járható útja a hulladék eltüntetésének. Az is tény, hogy a szemétlerakatok időzített bombák, amelyek súlyosan szennyezhetik a talajvizet, földjeinket, folyóinkat – általuk szomorú és veszélyes örökséget hagyunk unokáinkra.

A hulladékkezelés drágulásának egyik konkrét oka az az államnak fizetendő illeték – ha úgy tetszik, büntetés, osztályozásra motiváló díj –, amit az egyes önkormányzatoknak kell fizetniük annak arányában, hogy a településen milyen arányú a hulladék szelektálása. Ebben a vonatkozásban Komárom rosszul teljesít, viszont az új gyűjtőudvar, de még inkább a majdani komposztáló jelentősen javíthat a helyzeten. Jelenleg hozzávetőleg 20 százalék körüli a szelektálási arány Komáromban, ami azt jelenti, hogy a városnak a megtermelt háztartási hulladék tonnájáért 30 eurónyi illetéket kell fizetnie az államnak. Az éves lakossági szemétdíj pedig 32 euró egy személyre, ám az így beszedett pénzösszeg nagyjából a szemétkezeléssel kapcsolatos költségek felét fedezi, a másik felét a városnak kell kipótolnia. Ugyanakkor a városi hozzájárulás ugyancsak a lakosok pénze, hiszen ennyivel kevesebb jut járdákra, utakra, játszóterekre vagy éppen fűkaszálásra. Vagyis amellett, hogy az önkormányzat megteremti a hatékonyabb hulladékkezelés feltételeit, javítja a körülményeket, a lakosoknak is érdekében áll a minél fegyelmezettebb szemétkezelés, a hulladék válogatása – a komáromiak igyekezete nélkül nem lehet jó eredményeket elérni.

(csaba)

Kacspolódó cikkeink:
Gútán jól jár, aki szeparál
Negyedmillió zárt kukatárolókra
Drágán szemetelünk
Komárom többet fizet a szemétért