Kulcsfontosságú fejlesztés valósult meg a hulladékkezelés terén Komáromban. Elkészült az új komposztáló telep Gadóc városrész határában, melynek megépítésére csaknem 1,3 millió euró, uniós forrásból származó támogatást nyert el az önkormányzat. A komposztálóval csökkennek a hulladékkezelés költségei. Még az idén megkezdi működését.

Tavaly májusban derült ki, hogy Komárom sikeresen pályázott a környezetvédelmi minisztériumhoz, és nyert 1,29 millió eurós támogatást egy nagy kapacitású komposztáló telep építésére – a költségekhez a város is hozzájárult közel 70 ezer euróval.

Új bekötőút épült, megérkeztek a gépek is

Mostanra gyakorlatilag el is készült az új komposztáló üzem Gadóc városrészben – az itteni ipari zóna szélén, az SK-CONT társaság üzemének szomszédságában (Komáromból jövet rögtön a Gadóc helységnévtábla után kell jobbra térni). A beruházás részeként lefektették a közműhálózatokat, egy beton bekötőút is kiépült. Garázsok létesültek a munkagépeknek, kiépítették a komposztáló silókat, fedett tárolókat a kiszeparált egyéb hulladéknak, illetve a lebomló hulladék és a komposzt számára, egy nyilvántartó üzemi épületet is emeltek. Megérkezett a szükséges gépi felszerelés is: egy nagy traktor, homlokrakodó, komposztforgató gép, faanyag-aprítógép, keverőgép, komposzt szita, nagykapacitású mérleg – utóbbival például az utánfutóra, teherautóra pakolt zöldhulladék is néhány pillanat alatt lemérhető.

Az építési munkákat a közbeszerzést megnyerő komáromi KOREKT társaság végezte, a gépeket és berendezéseket az AGROSERVIS és a E.C.A. társaságok szállították le.

Így működik majd

Néhány nappal ezelőtt sikeresen lezajlott a műszaki használatbavételi eljárás (kollaudáció), ezen a héten pedig már a próbaüzem is beindul az új komposztáló telepen, vagyis még az ősz folyamán megkezdi rendes működését. Hamarosan ide kerül komposztálásra mindazon zöldhulladék, ami a városüzemeltetés – fűnyírás, különböző kertészeti munkák – során keletkezik Komáromban. Emellett a komáromi lakosok is díjmentesen leadhatják majd a kertjükből származó zöldet, aminek feldolgozása után a későbbiekben a kész komposztot el is vihetik.

A komposztáló üzem előreláthatólag munkanapokon 8 óra és 17 óra között tart majd nyitva, szombaton pedig 8-tól délig – tudtuk meg Kulcsár Szabó Attilától, a városi hivatal fejlesztési és környezetvédelmi főosztályának vezetőjétől. A telep üzemeltetése ugyanis az ő főosztályának irányításával történik – összesen három városi alkalmazottal működik majd.

Fontos azonban hangsúlyozni, egyelőre nincs jóváhagyva az üzemeltetési szabályzat, bizonyos részletek véglegesítése nem történt meg. Valószínűleg arra is lesz lehetőség, hogy a KN Smart Servis városi cég segítségével olyan lakosok is eljuttathassák zöldhulladékukat a telepre, akik ezt saját maguk, vagy például szomszédjuk segítségével nem tudják megoldani – ez a szolgáltatás azonban vélhetően nem lesz díjmentes a komáromi lakosoknak sem.

A komposztálóba leadott zöldhulladék a következőket tartalmazhatja: fű, falevelek, virágok, cserjék és fák kivágásából, metszéséből származó fahulladék, gyom, betakarítás utáni növényi maradványok, fűrészpor, faforgács, fakéreg, tiszta, nem szennyezett ásatási talaj. Nem kerülhetnek bele azonban kövek, fémek, műanyagok, zsinórok, vezetékek, ételmaradékok, állati eredetű hulladék (hús, hal, csont…), újságok és szórólapok, továbbá olyan anyagok, amelyek veszélyeztetik a telepen dolgozókat vagy károsítják a gépeket.

Sokat nyer a város a komposztálással

Az elmúlt évtizedben semmi nem drágult olyan nagy mértékben, mint a hulladékkezelés, ami komoly gondot okoz az önkormányzatoknak. A legtöbb településen a lakossági szemétdíjból befolyó összeg nem fedezi az ezzel kapcsolatos költségeket – bár a törvény elvileg ezt írná elő. Közben a szemétmennyiség nő, a szemétlerakatok is drágítanak, újak nyitását pedig már gyakorlatilag nem engedélyezi az állam – összhangban az uniós előírásokkal. Emellett a konyhai biohulladék gyűjtését is kötelezővé tették, ami Komárom esetében nagyjából 450 ezer euró pluszköltséget jelent évente.

Mindezek mellett az állam büntetőilletéket szed be az önkormányzatoktól annak függvényében, hogy az adott településen milyen a szeparált, válogatott hulladék aránya. Minél többet szelektálnak egy településen, annál kevesebb „büntetést” kell befizetni. Mivel Komáromnak eddig nem volt komposztáló telepe, a város eddig csak évi 100 tonna osztályozott zöldhulladékot tudott elszámolni hivatalosan (a többi zöldhulladék vegyes szemétnek minősült), ami jelentősen rontotta a szelektálás arányát – a város magas büntetőilletéket fizetett. Mivel az új komposztálóban már elvileg évi 2240 tonnányi zöld hulladékot lehet feldolgozni, ez jelentős javulást hoz majd a költségek terén – vélhetően a szeméttelepre hordott hulladék mennyisége is csökken ezzel.

Vagyis – bár a szemétkezelés drágulása egyéb okok miatt valószínűleg nem áll meg – az új komposztáló telep nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy Komáromban ne kelljen újra megemelni a lakosonkénti szemétdíjat. Ez az önkormányzat döntése értelmében jövőre évi 39 euró lesz, ám a komáromi szemétkezelés költségeit csak akkor fedezné a hulladékadó, ha közel a duplája lenne. A költségek lefaragásában a lakosok segítsége és igyekezete is rendkívül fontos – minél több hulladékot osztályoznak, annál kevesebbet kell fizetnie a városnak, tehát annál valószínűbb, hogy a szemétdíjat sikerül a mostani szinten tartani.

Egyes hulladékfajtákról részletesebben

Zöld biohulladék: Ide tartoznak a városi zöldterületek, köz- és magánparkok, temetők és kertek gondozásából származó biológiai hulladékok (fűnyesedék, falevelek, fák és cserjék gondozásából származó hulladékok, vegyszerrel kezeletlen faforgács, kerti betakarítás utáni növénymaradványok, gaz…).

Fafeldolgozási hulladék: Faforgács, fakéreg, gyaluforgács és fűrészpor. Az ilyen hulladékok nem tartalmaznak nitrogént, ezért nitrogénforrással együtt komposztálhatók. Ez egy nedvszívó anyag. Ezért magas nedvességtartalmú hulladékokhoz használják, ezáltal csökkentve a nem kívánt folyamatok kockázatát.

Kitermelt talaj: Nagyon hasznos, ha ezekhez a hulladékokhoz tiszta kitermelt földet keverünk, ami felgyorsítja a komposztálási folyamatot. A kitermelt talaj nem lehet vegyszerekkel szennyezett, és nem tartalmazhat sódert vagy egyéb hulladékot, például műanyagot, fémet és üveget.

Csaba Ádám