Február 15-én elkezdődött a 2021-es népszámlálás online szakasza. Hétfőtől a központi weboldalon elérhető űrlap kitöltésével tehetünk eleget kötelezettségünknek. Az elektronikus számlálás március 31-én zárul. Ezt követően október végéig tart az offline népszámlálás: ebben az időszakban azok is megszámláltatnak személyes adatfelvétel útján, akik elektronikus készségek, vagy eszközök hiányában az online számlálásba nem tudtak bekapcsolódni. Eldőlt, hogy egy másodlagos nemzetiség megadására is lesz lehetőség.
Lapzártánk után, február 15-én rajtolt el a népszámlálás online része. A népszámlálási kérdőívet – akár már most online, akár később, segítséggel – minden lakosnak kötelező kitöltenie. Nemcsak a Szlovákiában élő szlovák állampolgároknak, hanem minden olyan személynek, akinek Szlovákiában állandó vagy átmeneti lakhelye van, illetve annak is, aki az év nagyobb részében Szlovákiában tartózkodik. A gyerekek nevében a szülő, törvényes képviselő közli az adatokat.
Az online számlálás a www.scitanie.sk weboldalon elérhető kérdőív, illetve mobilalkalmazás segítségével történik. Első lépésként regisztrálnunk kell személyi számunk (rodné číslo) megadásával (esetlegesen elektronikus személyi igazolványunk segítségével), ezt követően férünk hozzá az online űrlaphoz, mely 10 perc alatt kényelmesen kitölthető. Tizenhárom kérdésre kell válaszolnunk, többek között arra, milyen családtagunkkal, rokonunkkal élünk egy háztartásban, hány gyermekünk született, milyen a legmagasabb végzettségünk, hol van a munkahelyünk és mi a jelenlegi foglalkozásunk, milyen rendszerességgel járunk munkába/iskolába. Ugyancsak meg kell jelölni aktuális családi állapotunkat, megadni a vallásunkra és anyanyelvünkre vonatkozó adatokat, illetve válaszolnunk kell a magyar szempontból legfontosabb kérdésre is, amely a nemzetiségünkre vonatkozik. Egy hete végleg eldőlt, hogy másodlagos nemzetiséget is megjelölhetünk – erről bővebben keretes írásunkban olvashat.
Az internet világában kevésbé járatos rokonoknak, barátoknak már a március végén záruló online népszámlálás során segíthetünk az űrlapok kitöltésében, ám ezt követően indul és október végéig tart a népszámlálás második, offline szakasza. Ennek során személyes adatfelvételre is lehetőség lesz, mégpedig két formában: az önkormányzatok által létesített kapcsolati pontokon, illetve telefonos megkeresés nyomán a népszámlálási asszisztens az otthonokba is kiérkezik.
Múlt pénteken zárult a lakások és házak számlálása, amit az önkormányzatok végeztek a helyi nyilvántartások segítségével.
Ha egyértelmű a válasz, csak a magyar nemzetiséget jelöljük
Magyar szempontból nagyon nem mindegy, hivatalosan mennyi lesz a magyarság lélekszáma Szlovákiában. Ettől függenek nyelvi jogaink helyi szinten, iskoláink, kulturális intézményeink és rendezvényeink támogatásának mértéke – mindazon dolgoké, amelyek megmaradásunk alapjai.
Érthető tehát, hogy megkésve bár, de az elmúlt hetekben komoly vita lángolt fel akörül, hogy most először egy másodlagos nemzetiség megjelölésére is lehetőség nyílik. A magyar politikai pártok és szervezetek többsége – élen az Összefogás mozgalommal és Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselővel – amellett kardoskodott, hogy töröljék el ezt a válaszlehetőséget. Elsősorban azzal érveltek, hogy nem lehet tudni, hogyan fogják elszámolni ezt a második nemzetiséget. Ha ez is a nemzetiségek létszámát gyarapítja, nincs különösebb gond, ám ha csak az elsődleges nemzetiség számít majd a népszámlálás eredményébe, akkor emiatt alacsonyabb lesz a magyarság létszáma.
A Híd szakpolitikusai – akik az előző kormány tagjaként részt vettek a népszámlálás előkészítésében –, illetve a statisztikai hivatal illetékesei is állítják, a másodlagos nemzetiséget is beleszámolják majd a nemzeti kisebbségek számába, ugyanakkor tény, egyelőre ez semmilyen hivatalos előírásban nincs rögzítve – sőt, a jelenleg hatályos belügyi szabályozás éppen hogy nem így rendelkezik.
„A bizonytalanság ellenére az egyik legfontosabb, hogy részt vegyünk a népszámláláson“ – válaszolta kérdésünkre Kovács Balázs, a magyar népszámlálási kampány koordinátora. Hozzátette, ez nemcsak nemzetiségi szempontból lényeges, hanem azért is, mert az önkormányzatok a lakosok száma alapján jogosultak a befizetett személyi jövedelemadó egy bizonyos hányadára, így a több lakos több állami pénzt is jelent.
„Nagyon fontos, hogy vállaljuk fel nemzeti identitásunkat, ami független attól, hogy milyen tannyelvű iskolába jártunk, hogy milyen nemzetiségű a házastársunk, partnerünk, de az állampolgárságunktól is. A nemzetiség kérdésére mindenki maga tudja a legjobban a választ, ez egy egyéni döntés. Ha egyértelmű, hogy a magyar mellett nincs másik identitásunk, akkor kizárólagosan a magyart jelöljük meg elsődleges nemzetiségként, a másodlagos nemzetiségre vonatkozó kérdéssel pedig ne is foglalkozzunk, hagyjuk üresen“ – nyilatkozta lapunknak Kovács Balázs.
(csaba)