Március elsejétől új igazgató veszi át a Duna Menti Múzeum irányítását Paterka Pál személyében. Elődje, Csütörtöky József tavaly szeptember végén vonult nyugdíjba, ezt követően átmenetileg Sipos Anna vezette a megyei fenntartású kulturális intézményt. Paterka Pált második nekifutásra választotta meg a megye, némi meglepetésre. Jövőképéről, terveiről kérdeztük.
Paterka Pál a csehországi Příbramban született 1977-ben. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett, majd a Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett diplomát történelem – régészet szakon. Tanított alapiskolában és gimnáziumban is, Léván és Ipolyságon, volt a Duna Menti Múzeum munkatársa, majd 15 éven át – egészen mostanáig – a műemlékvédelmi hivatal komáromi irodájának munkatársa, régészeti szakfelügyelője. Nős, három gyermeke van, családjával Izsán él.
• Több mint egy évtizedig dolgozott a műemlékvédelmi hivatal archeológusaként, illetve szakfelügyelőjeként. Nem fog hiányozni a terepmunka, a régészeti feltárások?
– Nem igazán. Mégpedig azért, mert a Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalban elsősorban hivatali munkát végeztem eddig is, terepen csak kevés időt töltöttem – egyes régészeti feltárások módszertani irányítójaként dolgoztam, a kutatások szükségességét, terjedelmét, módszereit határoztam meg. Ugyanakkor a szakmát ismerem, a hivatali tapasztalatok is pluszt jelentenek majd a múzeum igazgatójaként. Ami hiányozni fog, hogy szakfelügyelőként egy-egy potenciális leletet elsőként nálunk jelentettek be, és ekkor én lehettem az első, aki kiment a helyszínre, elsőként láthattam és térképezhettem fel a leletkörülményeket. Ez izgalmas feladat, felüdülés volt a hivatalnoki teendők mellett.
• Némileg meglepő, hogy végül – második nekifutásra – Önt választották meg a múzeum élére, kívülről, miközben a múzeum két jelenlegi munkatársa is pályázott, akiket az alkalmazottak nagyjából fele-fele arányban támogattak. Nem okoz ez majd feszültséget a későbbiekben?
– Bízom benne, hogy nem okoz, talán jobb is, hogy végül így történt. Bár hivatalosan csak március 1-jétől leszek igazgató, néhány munkaértekezletre már összeültünk a jövőbeni munkatársakkal, akiket régóta ismerek, hiszen hivatalnokként is gyakran kerültünk kapcsolatba. Mind jó szakemberek a maguk területén, ha egy irányba húzzuk a szekeret, mindenki hozzáteszi a maga munkáját, annak egy korszerű múzeum és kultúrközpont lehet a végeredménye.
Amikor jelentkeztem az igazgatói pozícióra, lehetőségként tekintettem rá, és magam is meglepődtem, hogy végül én lettem a befutó. 2006-tól 2008-ig már dolgoztam a Duna Menti Múzeumban múzeumpedagógusként. Az azóta eltelt 15 évet eddig is szünetként, amolyan hosszúra nyúlt szabadságként fogtam fel, és most örülök, hogy folytatódhat a múzeumi munkám. Motivált vagyok, telve tervekkel. Tudom, hogy a valóságban sokszor nem alakul minden pontosan úgy, ahogy az ember eltervezte, mégis remélem, nagyrészt teljesülnek a célok, melyekkel nagyvonalakban egyetértett a múzeumi közösség.
• Mik ezek a célok, milyen tervekkel érkezik?
– Folyamatban van a múzeum főépületének felújítása, éppen onnan jövök, még műemlékvédőként ellenőriztem a munkálatokat. Jó tempóban halad a felújítás, idén augusztusra, de legkésőbb őszre befejeződik. A Kultúrpalota újranyitását követően fokozatosan új állandó kiállításokat állítanánk össze. Egy Jókai Mórt bemutató, megújított tárlat megalkotása élvez prioritást, hiszen egy év múlva, 2025. február 18-án lesz születésének 200. évfordulója, és miután Komárom talán legnevesebb személyiségéről van szó, szeretnénk méltóképpen megemlékezni róla. Fokozatosan a többi állandó kiállítást is megnyitnák. Tervezünk egy néprajzit, amely egész Nyitra megye néprajzi örökségét mutatja be, Martos, Izsa és a zoboraljai Gímes örökségére fókuszálva, egy a Komáromi járás régészeti leleteit bemutató tárlatot, őskori, római kori és kora középkori (avar és honfoglalás kori) tárgyakkal. Harmos Károly festő munkásságát külön teremben mutatnánk be, ahogy a múzeum Kultsár Istvánról elnevezett, 40 ezer kötetet tartalmazó könyvtárát is részben látogathatóvá tennénk. Ezt a könyvtárat még a Kultúrpalota 110 évvel ezelőtti építése idején rendezték be, így az akkori indusztriális stílusnak megfelelő vaspolcokon sorakoznak a 2-300 éves, főként tudományos könyvek. Már önmagában is gyönyörű látvány.
• Mennyiben lesznek mások ezek a kiállítások, mint amilyenek eddig voltak?
– Alapvetően abban, hogy kihasználnánk a korszerű lehetőségeket, amik más helyeken már elérhetőek. Interaktívvá tennénk, ahol digitális tartalmakat érhetünk el, ha beolvasunk egy-egy QR-kódot okostelefonunkkal, érintőképernyős paneleket is szeretnénk, akár vetítést, miközben maradnának hagyományos tájékoztató panelek is, elérhető maradna a tárlatvezetés is, ha valaki azt részesítené előnyben. Szeretnénk kiemelten megszólítani a gyerekeket, hiszen ha most felkeltjük érdeklődésüket, felnőttként is szívesebben eljárnak majd múzeumba. Ennek érdekében akár digitális játékokat is kínálnánk, programot múzeumpedagógusokkal. A részletekről azonban még egyeztetnünk kell a múzeum szakmai csapatával.
• És mindez pénzkérdés is…
– Természetesen. Víziókkal, új elképzelésekkel indulok neki, ám mindenhez szükség van pénzre is. Vadászni fogunk a támogatásokra, az államiakra, a határon átnyúló, uniós kiírásokra és a továbbiakban is számítunk fenntartónk, a Nyitra Megyei Önkormányzat segítségére – a Kultúrpalota felújítása a megye 1,4 millió eurós támogatásának köszönhetően újul meg. Drága dolog a múzeum, a muzeológia válságban van, de meg kell találnunk azokat a lehetőségeket, hogy a múzeum újra az érdeklődés középpontjába kerüljön.
Egyébként jelenleg is folyamatban van egy határon átnyúló „interreges“ pályázat elbírálása, amelynek sikere esetén egy turisztikai látogatóközpontot építenének az izsai Leányvár római kori romjainál. Remélhetőleg a közeljövőben az UNESCO világörökségi listáján szereplő helyszín egyedüli kezelője a Duna Menti Múzeum lesz. A telek egy része még a vízgazdálkodási vállalat tulajdonában van, ám a megyei önkormányzat már döntött arról, hogy megvásárolja a hiányzó telekrészt is.
• A Duna Menti Múzeumnak a Kultúrpalotán kívül is vannak épületei, ahol jelenleg is több kiállítás látogatható. Ezeken a helyszíneken is tervez változásokat?
– Mindenhol örvendetes lenne a kiállítások felújítása, ám nem megy minden egyszerre. E helyszíneken elsődlegesen az épületek felújítását, a hibák elhárításának szükségességét emelném ki. A Ghyczy-palotában a falak nedvesednek, a Lapidáriumban és a VI-os bástya többi helyiségében pedig olyan körülményeket szeretnénk teremteni, hogy biztonságosan tudjuk raktározni gyűjteményeinket, ugyanis zsúfolásig megteltek a jelenleg használható raktárhelyiségeink. A Zichy-palota tárlatait is frissítenénk idővel.
• Öt évre szól az igazgatói megbízatása. Öt év múlva, ha visszatekint, milyennek látná a Duna Menti Múzeumot?
– Egy kultúrközpontként látom, amelyik nem csupán múzeum, hanem egy kultúrát befogadó tér, különböző rendezvényekkel, előadásokkal, koncertekkel, konferenciákkal. Amely kiegészíti az Egressy Béni Városi Művelődési Központ programjait. Olyan eseményeket kínál és fogad be, amelyek kapcsolódnak a múzeum tevékenységi köréhez, amelyeknek nálunk van helye – egyszerre lennénk múzeum, galéria, tudományos és pedagógiai központ, történelmi és kézikönyvtár is. Ennek érdekében együttműködnénk Komárom és a járás községeinek önkormányzataival, a túloldali Brigetio Öröksége Látogatóközponttal, és minden érintett szereplővel. Digitális tartalmakat, korszerű megoldásokat kínálnánk, erősen összpontosítva minden korosztály, a családok megszólítására – olyan élményt kell nyújtani, aminek hatására legközelebb is betérnek. Szeretném, ha a Komárom környéki falvak jobban megismernének minket, ennek érdekében egy-egy kisebb kiállítást a községekbe is elvinnénk, múzeumpedagógiai előadásokkal fűszerezve, egyes iskolákat meglátogatva. Egyik célom az, hogy ne csak az emberek jöjjenek be a múzeumba, hanem a múzeum is menjen el az emberekhez!
Csaba Ádám
Újuló múzeum
Szenzációs régészeti felfedezések Paton
Megkezdődött a Kultúrpalota felújítása