Három hónap múlva indul a népszámlálás Szlovákiában. Mivel két alapvető újdonságot is bevezetnek, a szlovákiai magyar civil szervezetek, intézmények és pártok egy közös népszámlálási kampányt indítottak, mellyel a szlovákiai magyarokat, illetve a délen élőket kívánják megszólítani. Nemcsak a részvétel fontosságára mutatnak rá, hanem az online kitöltéssel kapcsolatos összes tudnivalót is szeretnék eljuttatni mindenkihez, aki legalább részben magyar kötődésűnek érzi magát. Magyarnak lenni Szlovákiában természetes, megtartandó érték! – így hangzik a kampány kulcsüzenete.
November 11-én a járványügyi korlátozások miatt online sajtótájékoztató keretében indult el a szlovákiai magyarokra összpontosító népszámlálási kampány. Maga a népszámlálás három hónap múlva, 2021. február 15-én rajtol és március 31-ig tart. A korábbi gyakorlattól eltérően virtuálisan, önkitöltő módon bonyolítják le – nem lesznek kérdezőbiztosok –, azaz saját magunknak kell majd beregisztrálnunk a népszámlálás weboldalára (www.scitanie.sk) és kitölteni a vonatkozó online űrlapot, megadva adatainkat. A másik lényeges újdonság, mely elsősorban a magyar közösséget – illetve más nemzeti kisebbségeket is – érinti, hogy most először egy második nemzetiséget is megadhatunk a kérdőíven, ami jelentősen befolyásolhatja a népszámlálás eredményét.
Bezavarhat a másodlagos nemzetiség
A kampány két koordinátora Kovács Balázs és Tokár Géza. A kampányindító sajtótájékoztatón Kovács Balázs rámutatott, mivel az állami szervek nem vállalták fel a magyar nyelvű tájékoztatást, ez a szlovákiai magyar közösségre hárul, amire készen állnak annak ellenére is, hogy a járványügyi korlátozások nagyban megnehezítik dolgukat, különösen a személyes kapcsolatfelvétel, a helyi tájékoztatás terén.
Legutóbb, a 2011-es népszámlálás alkalmával, mindenki legfeljebb egy nemzetiséget jelölhetett meg, továbbá az anyanyelvet. Azaz az eredmények viszonylag tiszta képet mutattak, konkrét számot kaptunk – akkor 458 ezer lakos vallotta magát magyarnak, vagyis az ország teljes népességének 8,6 százaléka. A magyar népesség létszámát akkor csupán az a 7 százaléknyi lakos torzította, aki nem volt hajlandó semmilyen nemzetiségi adatot elárulni magáról. A 2021-es népszámlálás során azonban mindenki megadhat egy elsődleges nemzetiséget, illetve, ha szeretne, egy másodlagosat is. E pillanatban azonban nem lehet tudni, hogy központilag miként összesítik az eredményeket, hogyan kezelik, hová számolják a másodikként megadott nemzetiséget, illetve ennek megjelölése befolyásolja-e az elsődleges nemzetiség elszámolását.
A magyarság szempontjából nagyon nem mindegy, hogy a népszámlálás eredménye mit mutat majd, mennyi magyar él az országban. Ettől függnek majd az állami kulturális támogatások, de a helyi nyelvi jogok is – például az, hogy egy adott településen használhatjuk-e a magyar nyelvet a hivatali ügyintézés során. Igaz, ennek lehetősége bővül, hiszen a jelenlegi 20 százalék helyett már akkor is használható lesz egy kisebbségi nyelv, ha a településen legalább 15 százalék az adott nemzetiség aránya, ugyanakkor az említett számolási bizonytalanság miatt, és a magyarság népességének folyamatos fogyása következtében könnyen megtörténhet, hogy egy-egy településen így is megszűnnek az eddig meglévő nyelvi jogok.
A kampány szervezői általánosságban azt ajánlják, hogy aki magyarnak érzi magát, az csak egy nemzetiséget jelöljön meg, a magyart. Hiszen ő így biztosan magyarként lesz elkönyvelve. „Sokak számára nem egyértelmű, hogy a magyar nemzetiség megjelölése a népszámláláson természetes dolog. Nem jár hátránnyal, csak előnyökkel. A népszámlálás eredményeiből levezetett nyelvi jogokon és kulturális támogatásokon kívül a magyar közösség egészséges önbecsülése is ide tartozik” – fejtette ki Kovács Balázs. Hozzáfűzte: „Világossá kell tennünk, hogy a szlovák házastárs, állampolgárság, iskola, felmenők nem azt jelzik, hogy valakinek szlovák a nemzetisége.”
Pozitív hozadék
Van pozitív hozadéka is annak, hogy lehetőség nyílik másodlagos nemzetiséget is megadni. Mégpedig azok számára, akik már nem kötődnek aktívan magyarságukhoz, ugyanakkor őseik között magyarok is voltak. Elsősorban a nagyvárosok, a nyelvhatáron lévő települések lakosai sorolhatók ide, akiket célzottan szeretnének megszólítani a kampány során, hogy másodlagos nemzetiségként jelöljék meg a magyart. Elhangzott, a népszámlálási kampány igyekszik befogadó magyarságképet közvetíteni.
Tokár Géza rámutatott, további két nagyobb csoportot is el akarnak érni. Egyrészt a magyar anyanyelvű, illetve kettős identitású romákat. Közülük sokan magyarnak vallották magukat a korábbi népszámlálásokon, elsősorban a Közép- és Kelet-Szlovákiában élők.
A negyedik csoport pedig azokat foglalja magába, akik 2011-ben semmilyen nemzetiséget nem adtak meg, talán félelemből – őket meg kell nyugtatni, hogy nem származik hátrányuk nemzetiségük vállalásából. „A fő cél, hogy minél több magyar nemzetiségű állampolgár legyen, és minél kevesebb olyan polgár, aki nem vállalja fel nemzetiségét” – fűzte hozzá Tokár Géza, aki egyben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője is.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen népszámlálási eredményt értékelnének sikerként, a szervezők azt felelték, nehéz erre egy konkrét számmal válaszolni, hiszen az elsődleges és másodlagos nemzetiség bevezetése, és ennek értékelése értelmezés kérdése. Tokár Géza megjegyezte, személyes véleménye szerint, ha az elsődlegesen megadott magyar nemzetiségűek száma kisebb mértékben csökkenne, mint legutóbb (tehát a 2001-es és 2011-es népszámlálások összevetésében), már nem tartaná rossz eredménynek.
November 11-én elérhetővé vált a kampány magyar nyelvű oldala a www.nepszamlalas.sk címen, de elindult facebook és instagram oldaluk is. A weboldal tartalma folyamatosan bővül, már most tájékoztat a népszámlálás tétjéről, fontosságáról, de egészen konkrét útmutatót is közöl majd az online népszámlálási űrlap kitöltésének mikéntjéről. A járványügyi helyzet miatt elsősorban a világhálón folytatják majd a kampányt, de a tervek szerint nyomtatott tájékoztató anyag is készül, melyet igyekeznek majd eljuttatni a lehető legtöbb dél-szlovákiai háztartásba. Ezenkívül – függően a rendelkezésre álló pénztől is – plakátokon is szeretnék elérni a magyar közösséget.
A weboldalon várják aktivisták jelentkezését, akik hajlandók bekapcsolódni a kampányba, akár az idősebbeknek is segíteni az online kitöltésben. A kampány jelenleg önfinanszírozásból zajlik, vagyis támogatók jelentkezését is várják, hiszen akár 5-10 eurós adomány is segít a kampány lebonyolításában. A szervezők egyúttal keresik a magyarországi és szlovákiai források bevonásának lehetőségeit. A honlapon kikereshetjük, hogyan változott a népesség nemzetiségi eloszlása az 1991-es, a 2001-es és a 2011-es népszámlálás eredményeinek tükrében. Nem árulunk el nagy titkot: sajnos szinte minden városban és községben csökkenő tendenciát mutat a magyarság lélekszáma.
A kampány szükségességéről még májusban egyeztek meg a szlovákiai magyar pártok, civilek és szakmai szerveződések képviselői. Az előkészítésben szerepet vállalt többek között a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is, továbbá az összes, szlovákiai magyarokat megszólító politikai párt. Bár a magyar közösségen belül akadnak világnézeti különbségek, akár belső viszályok is, abban minden párt és szervezet egyetértett, hogy a magyarság vállalásában nincs nézeteltérés köztük.
Csaba Ádám