Annyira veszélyes elemeket vezethet be a sürgősségi egészségügyi szolgálat rendszerébe egy tervezett reform, hogy ha mostani formájában fogadják el, az emberek az életükkel és egészségükkel fognak fizetni érte – hangsúlyozzák a mentőszolgálatok és a sürgősségi egészségügyi ellátással foglalkozó szervezetek képviselői. A javaslat szerint nem sürgős esetekben felsőfokú végzettséggel rendelkező mentős helyett csupán egy olyan egészségügyi asszisztenst küldhetnének ki mentővel, aki mindössze egy 180 órás képzést végzett el.

Múlt kedden gyorsított tárcaközi egyeztetésre bocsátották azt a mentőszolgálatokról szóló törvénymódosítási javaslatot, amit a mentőszolgálatok képviselői botrányosnak és indokolatlannak tartanak, mivel emberéleteket sodor veszélybe. Szerintük az egészségügyi tárca által benyújtott módosítás hemzseg a hiányosságoktól, ezért vissza kell azt vonni.

Mentős asszisztens 180 órás tanulással

Például egy új típusú egészségügyi dolgozó, az úgynevezett egészségügyi „szállító” asszisztens bevezetését irányozza elő, akinek csak egy 180 órás képzésre lesz szüksége ahhoz, hogy elláthassa hivatását. A jelenlegi rendszer szerint a mentősöknek felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Az új típusú mentősnek, a „szállító asszisztensnek” a nem sürgős mentőutakon kell beavatkoznia. Ez azonban a gyakorlatban nem megvalósítható, mivel a hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint a diszpécserszolgálat csupán a segélyvonalra érkező hívások körülbelül felének sürgősségét tudja helyesen felmérni. „A gyakorlatban tehát nagyon gyakran előfordulhat, hogy súlyos esetekhez egy olyan személyt rendelnek ki, aki csak egy 180 órás egészségügyi tanfolyamot végzett el. Ez óriási kockázatot jelent az emberi egészségre nézve. Mi magunk, vagy a szeretteink is lehetünk azok, akiknek egyik percről a másikra szakszerű elsősegélynyújtásra van szükségük” – figyelmeztetett Matej Polák, a Mentőszolgálati Szövetség elnöke.

Egy új típusú mentőszakember, egy mentőspecialista bevezetését is tervezik. Ők olyan beavatkozásokat is végrehajthatnak, amiket jelenleg csak az orvosok. Szakértők szerint azonban a szakemberek ezen új kompetenciái túl magasak ahhoz, hogy azokat biztonságosan alkalmazzák. „A mentőspecialisták nincsenek megfelelően felkészülve olyan beavatkozások elvégzésére, amelyeket még a fiatalabb orvosok sem végeznek az aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályokon, és még a legképzettebb, tapasztalattal rendelkező aneszteziológiai nővérek sem” – mutatott rá Ivan Majling, a Szlovák Sürgősségi Orvostudományi és Katasztrófa-orvostani Társaság képviselője. Szerinte ez újabb bizonyíték arra, hogy a reformot nem a mentőszolgálatban dolgozó emberek részvételével készítették elő.

Kevesebb orvos

Zuzana Pukancová, a pozsonyi ZZS szakszervezeti alapszervezet alelnöke szerint csökkentik a gyors orvosi ellátási (RLP) egységek számát – ezeknél a mentős mellett orvos is dolgozik. A javasolt reform értelmében néhány orvossal rendelkező egységet mentősök váltanának fel, orvos nélkül. További orvossal érkező mentőautók olyan orvossal lennének helyettesítve, aki személyautóval érkezik. „Továbbá, míg eddig bizonyos egységeknél folyamatosan elérhető volt az orvos, éjszaka ezt az orvost felváltaná egy mentős. Pedig az éjszakai időszak a mentőszolgálat szempontjából kritikus fontosságú, hiszen éjszaka a háziorvosok a betegek számára nem elérhetők” – tette hozzá.

A javasolt változtatások között szerepel az egészségügyi felügyelet módosítása a sport- és kulturális eseményeken. Ezt a továbbiakban nem végezhetik azok a szervezetek, amelyek eddig, például a professzionális segélynyújtó szervezetek vagy a Vöröskereszt. Éppen ellenkezőleg, a törvény ezt a kötelezettséget a mentőszolgálatok munkatársaira hárítja, akik már most is túlterheltek. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) pedig azt jelezte, hogy több orvost kellene juttatni a sürgősségi orvosi ügyeletekbe az egyes járásokban, vagy legalább meg kellene tartani a jelenlegi számukat.

Minek az újabb segélyhívó vonal?

A már említettek mellett további problémás részei is vannak a javaslatnak a mentőszolgálatok képviselői szerint. Például bevezet a mentők számára egy nyitvatartási időt – ún. üzemidőt –, ami szöges ellentétben áll a jelenlegi helyzettel, amikor a mentőegységek az év 365 napján a nap 24 órájában a betegek rendelkezésére állnak. Egy új segélyhívó számot, az 116177-et is bevezetnék, amelyet akkor kellene hívni, ha a beteg állapota nem elég súlyos ahhoz, hogy a 155-ös vonalat hívják. Az új szám, amely a 112-es és a 155-ös vonal mellett már a harmadik lesz, csak nagyobb zűrzavart okoz a segélyhívási rendszerben – áll abban a sajtóközleményben, melyet a ZaMED mentőszolgálat küldött lapunknak.

Mit mond a minisztérium?

Az egészségügyi minisztérium korábban azzal indokolta a reform szükségességét, hogy a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, a mentőszolgálatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik – annak ellenére is, hogy a tárca is elismerte, viszonylag jól működik a jelenlegi rendszer. A központi segélyvonalra túl sok olyan hívás érkezik, amelyik kevésbé sürgős, így amikor a mentősök ilyen esetekhez vonulnak ki, a valóban sürgős eseteket nem tudják ellátni. Ezért lenne szükség egy újabb segélyvonalra, amelyiket akkor lehetne hívni, amikor nincs szó közvetlen életveszélyről. A reform nyilvánvalóan a hatékonyabb működést célozná, főleg pénzügyi vonatkozásban.

A reform Zuzana Dolinkovához köthető, aki azonban néhány nappal ezelőtt lemondott miniszteri tisztségéről, és múlt csütörtökön Kamil Šaško, a gazdasági minisztérium eddigi államtitkára váltotta őt az egészségügyi minisztérium élén. Az új miniszter első nyilatkozatában azt ígérte, azonnal szoros párbeszédet kezdeményez az egészségügyi szektor minden szereplőjével, annak érdekében, hogy egy olyan kompromisszum szülessen, ami tekintettel van az egészségügyben dolgozók jogos követeléseire, egyúttal arra is, hogy az egészségügybe áramló pénzek ne folyjanak el. Célja, hogy az egészségügy az embereket szolgálja, ne pedig egy remek üzlet legyen a „kiválasztottaknak”. A mentősreform jövőjéről konkrétan nem beszélt – például arról, hogy lassítanak-e a jóváhagyásával, módosítják-e úgy, hogy eloszlassák a mentőszolgálatok képviselőinek aggályait.

Teljesen elhibázott reform

A mentőszolgálatok érdekvédelmi szervezetei bíznak abban, hogy az egészségügyi minisztérium új vezetése orvosolja a törvénymódosítás hibáit, és újraindítja a folyamatot. Kérik az illetékeseket, hogy hívjanak össze kerekasztalt, és hallgassák meg az érveiket. Meggyőződésük, hogy a javasolt módosítást olyan személyek dolgozták ki, akik évek óta nem dolgoznak a mentőszolgálatban, vagy soha nem is dolgoztak ott – a reform minden lépése ellentétes a módosítás céljaival.

„Nincs szükség arra, hogy az egész működő mentőszolgálati rendszert szétromboljuk, és ráerőltessünk valami mást, újat, ahogy ezt a törvénymódosítás teszi. Minden változtatásnak a betegek biztonságának megőrzésére kell irányulnia, és nem szabad fokozott kockázatnak kitenni őket” – zárta nyilatkozatát Matej Polák, utalva arra, hogy a mentőszolgálati rendszer az egészségügy egyik legjobban működő eleme.

A ZaMED leállította a randevú típusú mentést

Pár napja a komáromi székhelyű ZaMED mentőszolgálat bejelentette: leállította az ún. randevú rendszerű egészségügyi mentés tesztelését. Ezt még tavaly nyáron indították el.

Lényege, hogy egy kritikus állapotban lévő pácienshez előbb egy személyautóval, a mentőautónál gyorsabban érkezik ki az orvos, így hamarabb kezdhet életmentő beavatkozásba – ilyenkor ugyanis akár fél perc is sokat jelent. Ha sikerült stabilizálni az állapotát, a beteget már mentőautóval szállítják kórházba, miközben az orvos már egy másik életveszélyben lévő pácienshez siethet. Hatékonyabbá és gyorsabbá válik az életmentés.

A ZaMED mentőszolgálat 10 pontban foglalta össze, miért szüntették be ezt a típusú mentést. Röviden összefoglalva: a törvényi háttér hiányos. „Mindig az volt a célunk, hogy minőségi egészségügyi szolgáltatást nyújtsunk, ám a jelenlegi jogi feltételek mellett nem kockáztathatjuk betegeink életét, sem pedig orvosaink és mentőseink szakmai hírnevét” – áll a mentőszolgálat nyilatkozatában. Hozzáteszik, készen állnak arra, hogy az egészségügyi minisztériummal egyeztessenek a jogi problémákról, illetve javaslataik is vannak ezek megoldására. Ám amíg a kérdéses törvényt és a kapcsolódó rendeleteket nem módosítják, nem folytathatják az ún. randevú típusú mentési gyakorlatot.

(cs)

Életmentő másfél perc
Utcára került a mentőállomás
Két új orvosi rendelő Komáromban
Önkéntesek, akiknek hobbijuk a mentés