Komáromot is elérte az adóemelési hullám. Az önkormányzati képviselők múlt heti ülésükön döntöttek arról, hogy 2020-tól 5 euróval emelkedik a szemétdíj, de az ingatlanadó is növekszik – egy átlagos komáromi lakás esetében évi 11 euróval, egy nagyobb családi háznál évi 12 euróval. Az emelés fő oka, hogy idén egy csomó költséges feladatot ruházott az állam az önkormányzatokra – indokolja a városvezetés a népszerűtlen lépést. Az ellenzék azonban azt hangsúlyozza, a város most jóval több pénzből gazdálkodhat, mint korábban.

Szinte minden városban arra kényszerülnek, hogy emeljék a helyi adókat és illetékeket, aminek gazdasági háttere van – vezette fel Keszegh Béla polgármester az ingatlanadót és a szemétilletéket szabályozó rendeletek módosításáról szóló javaslatokat. Mint korábban írtuk, a Komáromi járásban Gútán 6 euróval emelték meg a szemétdíjat, személyenként 25,55 euróra, míg Ógyallán átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szemételhordásért fizetendő illeték.

Sok a költséges pluszfeladat

Komárom polgármestere elmondta, legutóbb 2008-ban nőtt az ingatlanadó a városban, míg a szemétdíjat utoljára 2012-ben emelték. Az elmúlt időszakban azonban – különösen az eltelt másfél évben – a parlament egy sor olyan törvényt és intézkedést hozott, amelyek költséges feladatokat ruháztak át az önkormányzatokra. A végrehajtási amnesztia 135 ezer eurós pluszkiadást jelent, a minimálbér emelése és a valorizáció 450 ezer eurót, a szociális szolgáltatások terén nagyjából 100 ezer euróval kell majd többet fizetni, az üdülési utalványok biztosítása 210 ezerrel, a járdák (téli) karbantartása 60 ezerrel növeli a kiadásokat, de az „ingyenebéddel“ kapcsolatos iskolakonyha-fejlesztés is euró százezrekbe, Komáromban konkrétan 1 millió euróba került – sorolta a polgármester.

A 40 megyei és járási székhelyet tömörítő Szlovákiai Városok Uniója is tiltakozott a kormány javaslatai nyomán elfogadott törvények ellen, az unió elnöke komáromi sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvényhozók azt üzenték a településeknek, hogy ha hiányzik a pénz az új kötelességek bevezetése miatt, emeljék meg a helyi adókat. „Cinikus módon az önkormányzatokra hárították a felelősséget, oldják meg a pénzhiányból adódó gondjaikat, legyenek a települések a rosszak, akik adót emelnek“ – fogalmazott korábban Richard Rybníček. Az unió szerint a városok 95 százaléka adóemelésre kényszerül.

Szeparálási illeték az államnak

Keszegh Béla elmondta, önmagában a szemét elhordása egy főre számítva 34 euróba kerül. Ehhez jön az az államnak fizetendő illeték, amelyet a környezetvédelmi minisztérium javaslatára hagytak jóvá, és amely idén januárban lépett hatályba. Eszerint minél kisebb a szeparált szemét aránya egy településen, annál komolyabb összeget kell fizetnie az önkormányzatnak a hulladék lerakása után. Sőt, az elkövetkező években egyre durvábban emelkedik a lerakási illeték mértéke – lásd táblázatunkat –, így a városoknak, falvaknak van mit tenniük, hogy növeljék a szelektálás mértékét, illetve kifizessék az illetéket.

Komáromban jelenleg kifejezetten rossznak mondható a szeparált és vegyes hulladék aránya, a 2018-as évben a szemét 19 százaléka volt válogatott. Összehasonlításképpen, Gútán ez az arány 30 százalék felett van. Ez azt jelenti, hogy 2019-ben Komárom tonnánként 12 eurót fizet a szemétlerakásért az államnak, ami 150 ezer eurós kiadást jelent majd erre az évre. Ha idén nem sikerül jobb arányt elérni, miközben a szemétmennyiség sem csökken jelentősen, akkor jövőre már 300 ezer eurós illetéket kell a városnak fizetnie – indokolja a szemétdíj emelését a városi hivatal pénzügyi főosztálya. Ezzel kapcsolatban a polgármester hangsúlyozta, a szeparálási arány azért is ilyen kedvezőtlen Komáromban, mert – ellentétben sok más várossal – az elmúlt évtizedben nem épült komposztáló. Egyébként pont a múlt héten döntött a testület arról, hogy a jövő évben pályázni fog komposztáló létesítésére.

Büntetés, motiválás, populizmus

A polgármester büntető illetéknek nevezte a szeparálási díjat, a szemétdíj emelését ellenző képviselők viszont a szelektálásra motiváló illetéknek. Andruskó Imre felszólalásában emlékeztetett, 2012-ben, amikor radikálisan megemelték a szemétdíjat – 18,50 euróról 27 euróra – komoly politikai támadások érték azokat a képviselőket, akik megszavazták az illeték emelését: őt magát és Marek Anton akkori polgármestert is. Szerinte a 7 évvel ezelőtti emelés helyénvaló volt, ám az akkori ellenzők populistán viszonyultak a kérdéshez – beleértve a jelenlegi polgármestert –, így most ő is populistán áll hozzá a mostani javaslathoz, és nem támogatja a szemétilleték emelését. „Ha valaki felelős helyzetbe kerül, a szakmaiság kerül előtérbe“ – fűzte hozzá.

Andruskó Imre egyúttal hangsúlyozta, hogy Komárom kasszájába a 8 évvel ezelőttihez képest csaknem 6 millió euróval több pénz folyik be a részadókból. Keszegh Béla ezzel kapcsolatban megjegyezte, ebből a pénzből a városnak kötelessége 40 százalékot iskolaügyre fordítani, 5 százalékot pedig szociális célokra elköltenie – ehhez jönnek a pluszfeladatok, az emelkedő bérek, a fokozatos drágulás. Hozzátette, a hivatal magán is igyekszik spórolni, a polgármesteri titkárságon például három fővel kevesebben dolgoznak, ő is csak a polgármesteri alapbért kapja, a hivatalnoki béreket pedig szeptembertől csökkentették.

A testületi ülésen szóba került az adóemelés ellen indított petíció is, melyet 700-an írtak alá. Múlt csütörtökre egy tiltakozó akciót is szerveztek a városháza elé, ám csupán néhány lakos tüntetett a Klapka-szobornál.

A szemétdíj és az ingatlanadó emelését végül megszavazta az önkormányzat. Nagy többségében független képviselők támogatták: Bende István, Bujna Zoltán, Gajdáč Ondrej, Horváth Attila, Ipóth Szilárd, Keszegh Margit, Kovács Dávid, Less Károly, Molnár Marian, Ruman Patrik, Ryšavý Boldizsár, Stubendek László, Szabó Csilla, Szénássy Tímea, Varga Tamás és Vetter János.

A januártól hatályba lépő új városi rendelet szerint a szemétdíj éves díja fejenként 32 euró lesz. Az ingatlanadó is emelkedik. Újdonság, hogy mindkét esetben lehetőség lesz már havi részletfizetésre is. Egy lakásnál egy négyzetméter után 0,3 euró ingatlanadót kell fizetni évente, egy családi háznál, csak magát a lakóingatlant figyelembe véve ugyanennyit, miközben a kertre 0,45 euró/m2, az udvarra 0,6 euró/m2, a garázsra pedig 0,9 euró/m2 tarifa vonatkozik. Szemléltető példákat keretes írásunkban soroltunk fel. További változás, hogy a 65 év felettiek 50 százalékos kedvezményt kapnak az ingatlanadóból, vagyis csak az adó felét kell befizetniük. Eddig ez az engedmény csak 70 év felettiekre vonatkozott.

Példák az ingatlanadó emelkedésére

Egy nagyobb, emeletes családi ház esetében, beleértve egy garázst és a telket is, a jelenlegi 72 euróról jövőre 84 euróra emelkedik majd az éves ingatlanadó, amennyiben az ingatlan Komárom belterületén, Gadócon, illetve Őrsújfalu és Gyulamajor bizonyos utcáiban (nevezzük 1-es zónának) található. Ez átlagosan 17 százalékos emelkedést jelent és mintegy 2812 tulajdonost érint – derül ki a városi hivatal által felsorolt példákból. Ha egy fenti paraméterekkel rendelkező családi ház a város más külterületén áll (tehát Gyulamajor és Őrsújfalu egyes részein, Cserhátpusztán, Harcsáson, Kaván, Lándoron, Kisizsán, Kabátfalun, Szentpálpusztán – legyen 2-es zóna), akkor a jelenlegi 31 euróról 58 euróra növekszik az ingatlanadó éves mértéke 2020-tól, ami 88 százalékos emelésnek felel meg – ez 864 háztulajdonosra vonatkozik.

Egy átlagos, 60 négyzetméteres lakás, plusz egy garázs esetében a jelenlegi 29-ről 40 euróra emelkedik az adó évente, amennyiben a lakás az 1-es zónában helyezkedik el. Ez 37,5 százalékos emelkedés, és 10 531 lakástulajdonost érint. Amennyiben Komárom egyéb külterületén található egy ilyen ingatlan – csupán 24 ilyen létezik –, akkor 12 euróról 28 euróra nő az ingatlanadó, ami 128 százalékos emelést jelent.

A leginkább azon jogi személyek, vállalatok ingatlanadójának mértéke növekszik, amelyeknek a város külterületein (kivéve Gadóc, valamint Őrsújfalu és Gyulamajor egyes részei) van ipari célú ingatlanjuk, például egy üzemük. Ez esetben 148 százalékos az emelés, ami 1320 négyzetméternyi ipari célú épület és hozzá tartozó 20 áras udvar esetében azt jelenti, hogy 1030 euróról 2561 euróra nő az ingatlanadó, ugyanakkor ez csak 24 jogi személyt érint. Ha ugyanilyen ipari célú ingatlan az 1-es zónában található, akkor gyakorlatilag nem változik az ingatlanadó mértéke, évi 2575 euró lesz jövőre – ez 326 társaságot érint.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta december 17-i számában jelent meg.)