Továbbra is rengeteg adomány gyűlik a közel három hete tartó ukrán-orosz háború áldozatainak megsegítésére, legfőképp tartós élelmiszerre és tisztálkodási szerekre van szükség. Egyre több ukrán menekült érkezik régiónkba – számuk csak Komáromban 100-hoz közelít. Nem segélyeken akarnak élni, hanem dolgoznának, egyúttal nagyon köszönik a sok segítséget.

Múlt csütörtökön Keszegh Béla, Komárom polgármestere, Banai Tóth Pál, a Komáromi Járási Hivatal igazgatója és Nagy Darina, a Komáromi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal igazgatója a komáromi városházán tartott közös sajtótájékoztatót az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban.

Nagy többségük nyugatra tart

A polgármester elmondta, továbbra is zajlik az adományok gyűjtése többek között a város szervezésében – az önkormányzati gyűjtőpont a városi rendőrségen működik. Legfőképp tartós élelmiszerre és tisztálkodási szerekre, eszközökre van szükség, esetleg takarókra, de például ruházat és gyógyszerek adományozása nem javasolt. Tolmácsolta a helyi Vöröskereszt kérését, miszerint célszerű a helyi szervezőket megkeresve adományozni, a Komáromba és a régióba érkező menekülteket segíteni, viszont kevésbé hatékony saját szervezésű fuvarokat indítani az ukrán határhoz. Az első hetekben ugyanis előfordultak kaotikus helyzetek, helyenként felhalmozódtak a segélyszállítmányok. Elhangzott, az állami szervek és hatóságok, beleértve a járási hivatalt, az önkormányzatokkal közösen igyekeznek koordinálni a segélycsomagok irányítását, továbbá a menekültek elhelyezését. A kezdeti káosz után normalizálódik a helyzet, ugyanakkor a háborús menekültek ellátásában hosszabb távra kell berendezkedni, amihez néhány törvénymódosítás elfogadására és központi rendeletekre is szükség lesz.

Banai Tóth Pál – aki személyesen is járt az ukrán-szlovák határon – közölte, naponta 12-13 ezer ember érkezik az országba, múlt csütörtökig nagyjából 150 ezer ember lépte át a határt. Közülük csupán 1-2 százalék dönt úgy, hogy Szlovákiában marad, azaz átmeneti menedékjogért folyamodik, a többiek továbbmennek Nyugat-Európába.

A helyi ukránok segítenek

Keszegh Béla arról tájékoztatott, eddig – az idegenrendészet adatai alapján – csaknem 100 menekült érkezett Komáromba, szinte csak anyukák gyermekeikkel. Kiemelte, a város rendszeresen kommunikál az itteni ukrán közösséggel, akik aktívan segítenek a háború elől menekülő nemzettársaiknak, sokukat ők maguk fogadják be – de magánszemélyek, panziók és vallási gyülekezetek is elszállásoltak már menekülteket. Elmondta, a Komáromban élő ukránok nagyon hálásak a sok segítségért, ám nem akarnak felesleges terhet róni a városra, mondván, „a mieinkről majd mi gondoskodunk“. Hangsúlyozzák azt is, hogy Komárom „szép és biztonságos“ város.

Ezzel együtt a város felkészült további menekültek érkezésére, vannak szállási kapacitások, és egy ukrán-szlovák-angol nyelvű tájékoztatót is adnak a menekülteknek. A város honlapján (komarno.sk) pedig magyar és szlovák nyelven is olvashatók információk azok számára, akik bármilyen módon segítenének a háború áldozatainak. A szabadidőközpontban integrációs foglalkozásokat szerveznek a menekülteknek, nyelvtanulási lehetőséget a gyerekeknek, iskolai oktatásuk biztosítása is napirenden van. A menekültek igénybe vehetik az egészségügyi ellátást, ebben a kórház is partner, az állam visszatéríti majd az ezzel kapcsolatos költségeket. Egyelőre akad kérdőjel annak kapcsán, hogy az állam milyen támogatást – pénzbeli juttatást – biztosít azoknak, akik menekülteket fogadnak be.

Jár a segély, de munkát vállalnának

Nagy Darina kiemelte, azok az ukrán állampolgárok, akik (például az érsekújvári idegenrendészeten) megkapták az átmeneti menekültstátuszt, a szlovák állampolgárokhoz hasonlóan bekerülnek az állami szociális rendszerbe, jogosultak szociális segélyre és más támogatásokra, de munkát is vállalhatnak a munkaügyi hivatal segítségével – jelenleg 870 szabad állást kínálnak a régióban. Elhangzott, a menekültek közül többen jelezték, munkát vállalnának, nem segélyeken akarnak élni. A munkaügyi hivatal vezetője megjegyezte, világos forgatókönyvük van arra az esetre is, ha egy gyerek felnőtt kísérő nélkül érkezne a régióba, ám erre járásunkban még nem volt példa.

A polgármester végül megemlítette, a polgári védelem felkészült egy pusztítóbb háborús forgatókönyvre: Komáromban elő vannak készítve óvóhelyek. Erről azonban részletesebben nem kívánt tájékoztatni, mondván, jelenleg felesleges pánikkeltés lenne olyasmiről beszélni, aminek egy NATO-tagállamban e pillanatban nincs realitása.

(csá)

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg, és a múlt csütörtöki sajtótájékoztató alapján íródott.)