Hamarosan komolyabb fejlesztés indulhat a komáromi termálfürdőben, melynek célja, hogy a téli időszakban is minél több vendéget tudjanak fogadni. Emelhetik a helyi adókat, de fejlesztésekre költenék a befolyó pénzt. Az új városi cég elsőként a szelektált hulladék kezelését venné át és részben a fűnyírást végezné. Keszegh Bélát egy éve választották meg Komárom élére, ennek apropóján kérdeztük a közelmúltról és terveiről. Interjú.

• Tavaly novemberben nagy többséggel választották meg Komárom polgármesterének. Általánosságban hogyan értékeli az azóta eltelt időszakot?

– Történtek lényeges lépések, több fontos dologban is el tudtunk mozdulni. Olyan változásokba vágtunk bele, amilyenekre korábban nem volt példa. Három intézmény vezetésében volt személyi váltás, városi cégeknél és a hivatali főosztályok esetében is megversenyeztettük a vezető tisztségeket. Kulcsszó a stratégiai váltás. Eddig az volt jellemző, hogy kicsit kijavítunk, kicsit kompenzálunk, most a dolgok gyökeréhez is hozzá akarunk nyúlni. Változott a világ, mások a kihívások. Új irányt szeretnénk, ám ehhez idő kell, nem megy egyik napról a másikra. De több területen látszódik az új koncepció eredménye.

• Mi volt a leggyakoribb lakossági panasz az eltelt egy évben?

– Hivatalba lépésem után az egyik első ügy, amit oldani kezdtünk, a végrehajtások kérdése volt. Mivel ez pénzről szól, talán ezért is érkezett itt a legtöbb panasz – a városi hivatal addigi gyakorlata, illetve a végrehajtók eljárása érzéketlen volt. Azóta átszerveztük a várossal szembeni tartozások behajtását, most már a hivatal alkalmazottai végzik, a friss ügyeket már nem adja ki az önkormányzat külsős végrehajtóknak. Megváltozott a tartozásról szóló értesítés annak érdekében, hogy minél kevesebbszer forduljon elő, hogy egy figyelmetlenség miatt kerüljenek kellemetlen helyzetbe a lakosok. Ugyanakkor az átszervezés során arra is figyelni kellett, hogy a városi hivatalnak legyen eszköze az adósságok behajtására. Ugyanis miközben érzékenyebben viszonyulunk a polgárokhoz, az adósságok hatékony behajtása is fontos.

• Mit fogadtak a leginkább pozitívan a komáromiak?

– Főleg azokat a dolgokat értékelik, ahol szemmel látható az építkezés. Egyszerre három belvárosi épületet újítunk fel, javítjuk a járdákat, a külterületeken is több dolog valósult meg. Például Őrsújfalun folytattuk a focipálya és a kultúrház felújítását, utat építettünk. Kaván teljesen megújult a kultúrház. Az összes iskolakonyhát rendbe raktuk, hasonlóan nagymértékű fejlesztés nem történt az elmúlt évtizedekben az iskolaügy terén. A költségek elérték az egymillió eurót, de ezt a lehető legjobb befektetésnek tartom.

• Néhány képviselő bírálta is, hogy túl drága volt, illetve, hogy a kezdeti 400 ezer euró több mint duplájára nőtt.

– Viszonylagos dolog, hogy túl drága volt-e. Ha összehasonlítom Dunaszerdahellyel, ahol egy konyhát 840 ezer euróból újítottak fel, mi pedig hatot – közte egy teljesen újat is kialakítottunk – egymillióból, akkor szerintem ár-érték arányában jól állunk. Fontosnak tartom, hogy olyan intézkedéseket tegyünk, amelyek a családoknak, gyerekeknek kedveznek, az iskolai tornatermek felújítását is ide sorolnám, de az ingyenes városi tömegközlekedés bevezetését is, amit Szlovákiában elsőként Komáromban vezetünk be néhány hónapon belül. De említhetném akár a képviselői pénzkeretekből megvalósuló kisebb fejlesztéseket is, például a csónakkölcsönzőt a Holt-Vágon vagy a fitneszparkokat.

• Az elmúlt napokban óriási felháborodást váltottak ki a Vág-híd miatt kialakult közlekedési dugók. Mit tud tenni a város ebben az ügyben?

– Abban vagyunk érdekeltek, hogy a város északi kapuja minél hamarabb megfelelő állapotba kerüljön. De a megoldás állami hatáskörbe tartozik, nem tudunk mást tenni, mint eddig: minden lehetséges fórumon ütjük az asztalt. Az önkormányzat határozatban is követelte a mihamarabbi megoldást, rendszeresen kerestem a közlekedési minisztert, legtöbbször hiába. Szomorúnak tartom, hogy az ezzel kapcsolatos döntések politikai színezetet kapnak… Annyit hozzátennék, hogy a fő illetékes, a Szlovák Közútkezelő Vállalat képviselője maga is mondta, hogy 10 éve folyamatosan figyelmeztette a közlekedési minisztériumot, hogy komoly a probléma, gond lesz, de a megoldásra az elmúlt egy évtizedben soha nem különítettek el pénzforrást. Sajnos megvárták az utolsó pillanatot, amikor már balesetveszélyessé vált a híd állapota.

• Sok a közlekedési gond a komáromi térségben: elkerülő út hiánya, egy helyben topogás az izsai körforgalommal, a gyorsforgalmi út kihúzása a tervekből, a Vág-híd. A Híd párt szerint soha nem jött ennyi beruházás délre, de a felsoroltakból mégis az látszik, hogy hiába vezeti jelöltjük, Érsek Árpád a közlekedési minisztériumot, a komáromi régiót elhanyagolja az állam…

– Még a vasúti és vízi közlekedés fejlesztésének elmaradását is hozzátehetném. Úgy tűnik, a miniszternek csak Dunaszerdahelyig terjed a látómezeje. Országszerte megvalósultak komolyabb közlekedési fejlesztések, a komáromi régiót viszont elkerülték, pedig stratégiailag nagyon fontos volna. Történelmi lehetőség lett volna az R8-as gyorsforgalmi út is (Nyitra – Komárom négysávos út építése), végül mégis elutasították. Közben a Cirill-Metód körforgalomtól az Erzsébet-hídig terjedő útszakaszt megpróbálják „rásózni“ a városra – vagyis állami kezelésből az önkormányzatra ruházni. Ez az út sincs túl jó állapotban, és magába foglalja a felnyitható hidat is – ezzel évi 80-100 ezer eurós karbantartási költséget kaphat a nyakába a város…

• Bírálatként elhangzott, túl sok Smerhez kötődő hivatalnokot nevezett ki. Van ennek olyan olvasata, hogy ha a Híd nem segít, akkor majd a nagyobb kormánypárt igen?

– Egy esetben próbáltak így hangulatot kelteni, a hivatalvezetővel kapcsolatosan. Soha nem politikailag oldottuk a személyi kérdéseket, hanem szakmai alapon. Az új hivatalnokok kiválasztásánál, akik között egyébként vannak szlovák és magyar nemzetiségűek, csakis a szakmai alkalmasság volt a szempont. Kováč Denisa hivatalvezető asszony esetében – aki magyarul is nagyon jól beszél és nem párttag – pedig határozottan úgy vélem, hogy egy nagyon jó szakemberről van szó, aki ráadásul naponta 10-12 órát dolgozik. Közvetlen helyettese szintén új alkalmazott, egyébként egy MKP-s jelölt volt. Ezt mondjuk senki nem bírálta. Megjegyezném, hogy a mostani hivatalvezető irányítása alatt bővült a legnagyobb mértékben a kétnyelvű nyomtatványok elérhetősége.

• A legszembetűnőbb változások a hulladékgazdálkodás terén kezdődtek, de bőven van még tennivaló.

– Egyre több a hulladék, ami minden településnek kihívást jelent. Ráadásul a minisztérium döntése is arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy rávegyék az embereket arra, minél többet szelektáljanak. Évről évre jelentősen emelkedik ugyanis annak az illetéknek az összege, amit az önkormányzatoknak fizetniük kell a válogatott hulladék arányának függvényében. Drasztikusan növelni kell a szelektált hulladék mennyiségét, ha nem akarunk súlyos eurótízezreket fizetni. Ez most már nemcsak arról szól, hogy tiszta legyen a városunk, hanem kőkemény anyagi kérdés. Ezért kezdtünk el dolgozni azon, hogy a körülmények jobbak legyenek. Egy szebb kukatároló eleve arra sarkallja az embereket, hogy jobban odafigyeljenek, illetve megkönnyíti a szelektálást, egyértelműbb, hogy melyik kukába milyen fajta hulladékot kell bedobni. Ugyanakkor a változást nem lehet csak a városi hivatalból levezényelni. A lakosok együttműködése szükséges, a rossz szokásainkat meg kell változtatni. Nem helyénvaló, ha valakik a kukatárolók mellé pakolják az építkezési szemetüket, aztán a városon kérik számon, hogy másnapra miért nem szállítja el onnan. Rendet kell raknunk. Egy új városi cég alapítása is ezért fontos. Elégedetlenek vagyunk a szelektált hulladék kezelésével, a gyűjtőudvar állapotával, amit egy magáncég kezel.

• Mi a garancia arra, hogy egy városi cég jobban végzi majd a különböző feladatokat, mint a magánvállalatok?

– Nem akarjuk feltalálni a spanyolviaszt. Megnéztünk jó pár várost. Azt láttuk, hogy azokban a városokban, ahol ezeket a szolgáltató cégeket folyamatosan fejlesztették – korábban nem lettek szétlopva –, nemcsak jobbakká váltak a szolgáltatások, de olcsóbbak is lettek, sőt, idővel a környező településeket is elkezdték kiszolgálni, ami által ma már nyereséget tudnak termelni. Egy városi cég könnyen ellenőrizhető. Részvénytársaságot szeretnénk, ahol mind a felügyelőtanácsba, mind a vállalat elnökségébe képviselők kerülnek. Jelenleg a különböző városüzemeltetési feladatokat 4-5 magáncég látja el, mindegyiknek van vezetősége, menedzsmentje, nyereségrátája, ami benne van az árban. Ha ezt a város saját cége végzi, egy vállalatirányítással, saját gépparkkal, akkor ennek hatékonyabbnak kell lennie. Az elején ebbe újra be kell fektetni, de idővel biztosítja az előnyösebb feltételeket és a szemmel látható eredményeket.

• Milyen szolgáltatásokkal indulna a cég?

– A szelektív hulladék kezelésével és a fűnyírás egy részével – 120 hektárról gondoskodunk, egyszerre nehéz volna átvenni az egészet. Majd a téli-nyári úttakarítással. Eleinte magáncégek is segítenének, folyamatosan bővítenénk saját vállaltunkat, 2-3 év alatt mehetne végbe a folyamat.

• Jövőre folytatódik az új kukatárolók kihelyezése?

– Ez még kérdéses. Az állam annyi új feladatot ruházott át az önkormányzatokra, hogy még nem tudjuk, mire jut pénz és mire nem. Elképzelhető, hogy meg kell majd emelni a helyi illetékeket. Erről őszintén szeretnék beszélni. Ha nem tudunk plusz bevételeket szerezni, akkor ilyen fejlesztésektől kell elvonni a pénzt. Meg kell határozni, hogy melyektől.

• Vagyis, ha a város megemeli a szemétdíjat, ingatlanadót, akkor lesznek további új tárolók, ha pedig nem, akkor nem?

– Ha nem emelünk, lehet, hogy le kell mondanunk a további új hulladéktárolókról. Jövőre például 150 ezer euró plusz illetéket kell kifizetnünk a minisztériumnak az alacsony szelektálási arány miatt. A parlament átgondolatlanul, érzéketlenül terhelte meg az önkormányzatokat. Áttételesen a lakosokkal fizettetik meg a pártok választások előtti kampányhúzásait.

• Mi a helyzet a volt Poliklinikával?

– Két vonalon halad az ügy. Egyrészt a patinás épület eladására kiírtuk a versenytárgyalást, amelyre egy vételi ajánlat érkezett. Másrészt tárgyalunk magyarországi vonalon is, egy ottani állami támogatás ügyében – úgy vélem, ez komolyabb, reálisabb egyeztetés, mint a múltban.

• Terveznek valamit a termálfürdővel?

– Határozottan igen. Lépnünk kell. Reális alapokra kell helyezni terveinket, a folyamat elkezdődött. Jelenleg 7 különböző fürdőfejlesztési terv lapul a fiókok mélyén – 2013-ban készült az utolsó, ami 19 millió euróba kerülne. Nagyon szép, de nincs az a vállalkozó, aki egy ilyen behatárolt területen képes lenne megvalósítani úgy, hogy visszahozza a beruházás árát. Ez nem reális. Befektető ilyen tervvel nem várható, Komárom teljes hitelkerete pedig 9 millió euró. Nincs ilyen pályázat sem, ahol támogatásért folyamodhatnánk.

• Tehát városi tulajdonú, népfürdő jellegű maradna?

– Komáromban nincs lehetőség olyan nagy fürdő kiépítésére, mint Párkányban vagy Nagymegyeren, egyszerűen nem áll rendelkezésre akkora terület. Jelenleg csak nyáron van komoly forgalom a komáromi fürdőben, amikor jól is teljesít, napos időben teltház van. A kinti rész nagyjából elfogadható állapotba került az elmúlt években, hasonló szolgáltatásokat képes nyújtani, mint a pati strandfürdő. Fel lett újítva a nagymedence, a mellette lévő is, csúszdák vannak, a filtrációs rendszer is ki lett cserélve – ez már vállalható szint. Éppen ezért a főépület fejlesztése lenne a legközelebbi cél, ami által egész évre ki lehetne terjeszteni a fürdő működését. A szaunavilág és a benti termálvizes rész fejlesztését szeretnénk, amiket télen is lehetne használni. Az ezzel kapcsolatos tanulmány készítése folyamatban van, jövőre szeretnénk bemutatni a képviselő-testületnek. Olyan költségvetéssel akarjuk megvalósítani, amit a város képes bevállalni, akár némi hitellel.

• Néhány lakos hónapok óta támadja a városvezetést amiatt, hogy a tisztítóállomás melletti romatelep felszámolásakor az egyik bódé azbeszttartalmú tetejét nem megfelelően távolították el, továbbá az Erzsébet-szigeti szabadidőpark építésénél állítólag ugyancsak azbeszttartalmú törmeléket találtak.

– Ez a téma félresiklott, hisztériakeltésbe csapott át. Nemcsak Komáromban, de országszerte is rengeteg helyen találunk azbesztet: az egész történetben csak azt tartom hasznosnak, hogy ráirányult a figyelem a kérdésre, és többen figyelnek majd oda erre. Számomra az összeférhetetlen lakosok kiköltöztetéséről szólt az egyik ügy, a másik pedig egy futballpálya felújításáról az Erzsébet-szigeten és a környék rendbetételéről. Politikai célból felfújták az ügyeket. Számomra sokatmondó, hogy a felszámolt telephez legközelebb eső családi ház tulajdonosa nagyon hálás volt a beavatkozásért, nyilvánosan is megköszönte. Egyébként mindkét ügyben történt feljelentés, a hatóságok pedig végzik a dolgukat.

• Várható valamilyen változás a parkolórendszerben?

– Markáns változást nem tervezünk a közeljövőben, de vizsgáljuk a lehetőségeket, a más városokban alkalmazott jó és működő példákat. Elsősorban azt szeretnénk, hogy minél többen buszra üljenek, hiszen nemsokára ingyenes lesz. Én személy szerint a kerékpárra esküszöm.

• Három év még hátravan polgármesteri ciklusából…

– Rengeteg munka vár még ránk, további területeken is szeretnénk változtatni. Az első év tapasztalata számomra az, hogy mindenki változást akar, de mindenki azt szeretné, hogy a szomszédban történjen, senki nem magán kezdené. Pedig magunknak is változtatnunk kell, például a közlekedési szokásainkon, vagy a hulladékkezelési gyakorlatunkon. Minden változás sérti valaki komfortzónáját. Leghangosabb bírálóink pont azok, akiknek beleavatkoztunk eddigi életükbe, ügyeikbe. Néha magáncégek érdekeit sértjük döntéseinkkel, például a hulladékszállítás esetében sokszázezres tételekről van szó. Ha viszont nem leszünk bátrak, akkor csak maszatolás lesz a jövőben is.
Azt vallom, nagyon fontos a kommunikáció a lakosokkal, keresem a minél gyakoribb személyes találkozás lehetőségét. Az adóemelésről is őszintén kell beszélni. Ha a lakosok azt látják, hogy az általuk befizetett helyi adókat, díjakat nem kitalicskázzák a városházáról, hanem a város fejlesztésére fordítják, akkor lehet, hogy 10-ből 8 ember, bár ezt nyilvánosan nem hangoztatja, mégis úgy gondolja magában: nem bánom, hogy be kell fizetnem a parkolójegyet, mert abból parkolóhelyek létesülnek. Vagy éppen el tudja fogadni azt, hogy pár euróval emelkedik az ingatlanadó, cserébe viszont látja, hogy a belvárosi épületeket, a játszótereket vagy a járdákat fokozatosan újítja az önkormányzat. Visszatekintve az elmúlt két évtizedre, megértem az emberek bizalmatlanságát, ezért most arról is szól az önkormányzati munka, hogy visszaszerezzük a bizalmukat. Hogy a komáromiak érezzék, részei a városnak, hogy őszintén beszélnek velük. Ez időbe telik.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Ingyenes lesz a buszközlekedés Komáromban

Közel egymillió megy iskolakonyhákra

Úttalan utakon

Keszegh Béla: keményen dolgozunk majd