Időjárási anomáliákról Reisz András meteorológussal

A légkör nem gondolkodik, nem érez, nem játszik és nem áll bosszút – mondja Reisz András, a TV2 népszerű meteorológusa, akit arról faggattunk, mi történt az időjárással és mik ezek a most tapasztalható hőmérsékleti anomáliák. Netán megelevenedett a Tizenkét hónap című mese? Maradnak-e a közeljövőben a most ismert évszakok? És fehér lesz-e a karácsony? A Felvidékről származó időjós olykor meglepő válaszokat adott.

Reisz Andrást először arról faggattuk, meglepte-e az idei hosszú vénasszonyok nyara? „Az elmúlt napokban a hőmérséklet már csak megközelítette a húsz fokot, ez korántsem nevezhető nyáriasnak. Nyári napról akkor beszélünk, ha a hőmérséklet maximuma eléri, vagy meghaladja a huszonöt fokot. Fogalmazzunk úgy, hogy enyhe, napos őszi időjárás uralkodott a Kárpát-medencében, ami egyébként nem szokatlan. A mostani hőmérsékletek az elmúlt évtizedekben is megfigyelhetők voltak: az átlagosnál enyhébb és hidegebb novemberek váltakoztak. Az elmúlt 30, 50, 100 évben az időjárás nagyon sok színét, oldalát megmutatta itt, Közép-Európában” – fogalmazott a szakember, ugyanakkor elismerte, az idei évben kiugróan magas a napsütéses órák száma, sokkal melegebb van Közép-és Észak-Európában. „Nehéz megmondani, hogy ez közvetlen kapcsolatba hozható-e a globális felmelegedéssel, esetleg ebből valami következik-e a télre vonatkozóan. Egy bonyolult rendszerrel van dolgunk. A földi légkörzést, beleértve az óceánt és az egész geoszférát együtt kell vizsgálni, modellezni, és sajnos, ezekben nagyon nagyok a bizonytalanságok és rengeteg a kölcsönhatás” – tudatja Reisz András.

A négy évszakkal gondban vannak az emberek

Pedig már az új évezred is évszázados melegrekorddal indult. Januárban az áprilisinak felelt meg az időjárás 2001-ben. Megelevenedik a Tizenkét hónap című mese, és novemberben eper nő a kertünkben? – szegeztük a kérdést a szakértőnek. „A légkör nem gondolkodik, nem érez, nem játszik és nem áll bosszút” – válaszol Reisz András, majd így folytatja: „Alapvetően fizikai törvényszerűségeknek tesz eleget. Nagyon sok tényező befolyásolja, hogy a légáramlások éppen milyen irányúak és milyen erősségűek, elsősorban az északi sarkvidék és az egyenlítő közötti hőmérséklet- és légnyomáskülönbség, amelyekben évről évre vagy évtizedről évtizedre vannak bizonyos anomáliák. Azt viszont kétségtelenül kijelenthetjük, hogy az északi sarkvidék alatt lévő jégtakaró és a vele kapcsolatos légköri állapothatározók nagymértékben megváltoztak a klímaváltozás időszaka alatt. Azt, hogy ez konkrétan kapcsolatba hozható-e ezekkel az időjárási anomáliákkal, nehéz kimutatni” – sorolja.

Reisz András szerint a mostani időjárás klímaváltozás nélkül is bekövetkezhet a légkörben, legalábbis nem jelenthető ki egyértelműen, hogy azért van mostanában késő ősszel ilyen meleg, mert a klímaváltozás zajlik. „A négy évszakkal mindig gondban vannak az emberek, mert nem tudják, hogy négy évszak lesz ötvenmillió év múlva is. Az évszakokat nem az időjáráshoz kell mérni, hanem a Föld Naphoz viszonyított helyzetében. Csillagászati értelemben különítjük el egymástól ezeket, és nem hőmérséklet szerint. Tehát a tavasz nem azt jelenti, hogy nem lehet 30 fok és nem lehet mínusz 15 és 20 fok. A nyár nem azt jelenti, hogy csak 25 fok fölött lehet a hőmérséklet, és nem lehet, mondjuk 15 fok alatt. És még sorolhatnám ezeket a kilengéseket, amelyek itt, a mérsékelt övezetben teljesen normális módon jönnek létre. A mérsékelt szó igazából nem is létezik, ez egy szerencsétlen elnevezés, ezzel nem feltétlenül értek egyet, mert a mérsékelt éghajlat azt jelentené, hogy mindenből van egy kicsi. Van egy kicsi meleg, van egy kicsi hideg, van egy kicsi eső. Személy szerint változó és szélsőségekkel teli időjárás övezetű területnek nevezném el ezt a régiót” – jelenti ki a meteorológus.

Sivatag Magyarországon?

Kérdésünkre, hogy milyen éghajlata lesz Közép-Európának a következő tíz évben, Reisz András azzal kezdte, meglátása szerint egyre kevésbé tudjuk tolerálni az időjárás változásait a mai technologizált és agyonautomatizált világban, és gyakran már a normális időjárási körülményeket sem tudjuk kezelni. „Ha esik néhány centiméter hó, tömegszerencsétlenségek sora történik a nagyvárosokban és az autópályákon, pedig ennek semmi köze nincs a klímához, inkább a környezetünk elmúlt évtizedekben történt nagymértékű mesterséges átalakításához” – véleményezi az időjós. Amikor pedig a sivatagot és a trópusi gyümölcstermesztés bevezetését említjük neki, rögtön közli, hogy nem klímakutató, s ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja. „A klímakutatók elmondása szerint van arra esély, hogy Magyarországon sivatagi vagy félsivatagi éghajlat alakul ki. Ezek az előrejelzések valamilyen fizikai folyamatot szimulálnak. Ezzel vitatkozni sem tudok, de arra felhívnám a figyelmet, hogy ezek bizonytalan prognózisok. Akár 10 napra előre is nehéz az időjárás előrejelzése, 50, 100 évre előre még nehezebb. Azt érzem, hogy erőltetett, durva, pesszimista forgatókönyvek készülnek és a legdurvább eseményeket jelzik előre” – hangoztatja.

Arról is beszél, hogy négyévente megjelenik az Éghajlatváltozás Kormányközi Testületnek az állásfoglalása a jelenlegi és a folyamatos klímaváltozás mértékéről és arról, miképp kell erre berendezkedni, milyen lesz a technológia fejlődése, a technológiaváltás. „Bonyolult jelentések ezek, és rengeteg bennük a bizonytalansági tényező. Lehet, hogy 20-30 évre berendezkedünk egy teljesen más időjárásra, ami nem fog bekövetkezni, mert a légkör közben visszatér egy olyan állapotba, amely nem fog nagyobb szélsőséget produkálni, mint amit most tapasztalunk. Itt nem a hétköznapi értelemben vett időjárás-előrejelzésre kell gondolni, hanem ún. forgatókönyvekre. Ennek az a lényege, hogy a klíma jövőbeli állapotának „előrejelzésénél” többfelé társadalmi, gazdasági, technológiai folyamatot is figyelembe vesznek. Ezek természetüknél fogva még az időjárásnál is bonyolultabbak, és ennélfogva csak durván becsülhetők. Mindig az a fontos, hogy mit teszünk rövidtávon a környezetünk védelmével. Sokkal fontosabbnak tartom a mikroklíma durva átalakítását. Amikor romboljuk a szépet és építjük a csúfat” – mondja Reisz András.

A mesebeli tél elmarad

Arra is kíváncsiak voltunk: milyen lesz a tél, fehér lesz-e a karácsony? „Erre a kérdésre egyetlen meteorológus sem tud és nem is akar válaszolni, aki a szakmáját tiszteletben tartja, persze vannak szélhámosok, akik szeretnek erre különböző feltételes válaszokat adni. Nem tudom, fehér lesz-e a karácsony. A képeslapokon meg a tévében látott 50-60 centis hóban sikló szarvas által húzott szánok, a hógolyózó gyermekek, a csillagfényes nagy amerikai stílusú karácsonyok errefelé nagyon ritka jelenségek, nem normálisak, nem megszokottak. Itt nem ez a normális” – így Reisz, mire megjegyeztük: húsz éve nagy telek voltak. „Amikor az idősek azzal jönnek, milyen kemény, hideg telek voltak, azt mondom, az adatok is ezt mutatják. De azt is vegyük figyelembe, hogy ezek nem normális jelenségek voltak! Szélsőségeknek nevezhetők az olyan telek, amikor heteken keresztül mínusz 25 fok körül van a minimum hőmérséklet, befagy a Duna, és heteken keresztül vastag hótakaró borítja még a nagyobb városokat is. Ez szélsőség. Tájainkon a tél alapvetően hómentes. Ha statisztikailag megnézi az áramlási viszonyok alakulását, ezekből az áramlásokból nagyon ritka, amikor havas időszak tud kialakulni. A leggyakoribb tél nálunk a felhős, párás, szürke, egyhangú, szitálós, néha havas esős, ónos esős, nulla fok körüli hőmérséklettel. Télen nálunk gyakrabban fordul elő melegebb időszak, mint hidegebb” – adott kimerítő magyarázatot.

Hogy van-e olyan időjárás, amit ki nem állhat? Van, mégpedig a téli. „A telet nem szeretem, mert tudom, hogy a tél nagy része nálunk szürke, nedves, nyirkos, hosszú és sötét. Igaz, vannak hógenerátorok, amelyek plusz harminc fokban is készítenek havat, de jobban szeretem a természetes dolgokat. Nálunk a csillámfényes, ropogós hó ritka jelenség. Amikor pedig van, mindenki meglepődik, és pár percen belül mindenkinek problémát okoz.”

Reisz András meteorológus 1980. szeptember 9-én született Losoncon. Gyermekkorát Füleken töltötte, alap- és középiskoláit is ott végezte. Szakmai érdeklődése gimnáziumi évei elején kezdődött. Egyszerű időjárási megfigyeléseket végzett. 2000-ben az ELTE Természettudományi Kara meteorológus szakára jelentkezett, amit 2005-ben be is fejezett. Szakterülete a szinoptikus meteorológia és médiameteorológia. A köztévénél kezdte, majd 2015-től a HírTV-nél dolgozott, mint műsorvezető-időjárásjelentő. 2016 szeptemberétől Németh Lajos utódja a TV2-nél.

Barány János

Fotó: TV2, Delta