Felbukkant az aranysakál járásunkban

A globalizációnak és a klímaváltozásnak köszönhetően egyre több helyen jelennek meg Közép-Európában olyan állatfajok, amelyek korábban az adott régióban nem voltak jelen. Ez a jelenség régiónkat sem kerülte el, ugyanis több helyen megjelent az aranysakál, amely a helyi vadfajokra veszélyes lehet.

„Az aranysakál Balkán irányából terjedt el előbb Magyarországon, majd térségünkben – tájékoztatott Sánta Norbert erdőmérnök, a Komáromi Körzeti Vadászkamara szakreferense. –  A ragadozó, amelyet Arany János is megénekelt a Toldiban, csak ő népies nevén nádi farkasként emlegette, korábban a Kárpát-medencében csak elvétve fordult elő, és a 20. század közepére szinte teljesen kihalt. A hatvanas években viszont Bulgáriában egyre jobban elszaporodott, innét jutott át az egykori Jugoszlávia területére. A kilencvenes években, a délszláv háború idején, a csatazaj miatt néhány egyed a Dráván átmenekülve eljutott Magyarországra. Rendkívül gyors és erőteljes elszaporodásuk komoly gondot okozott és okoz mind a mai napig a vadgazdálkodásban, ugyanis kiváló őz- és szarvasállományokat tettek tönkre az állatok megtizedelésével. Nemrégiben pedig megjelentek a Komáromi járásban is, ahol veszélyt jelenthetnek az ország egyik legjobb minőségű őzállományára. Egyelőre Izsa és Marcelháza környékén, a Karva és Muzsla közötti csenkei erdőben, illetve a csicsói ártéri erdőkben észleltek aranysakált a kollégák.”

Az eredetileg vizes élőhelyekhez, nádrengetegekhez szokott aranysakál rendkívül jó alkalmazkodóképességgel bír. Ráadásul nem válogatós: a pocoktól az őzön át a vaddisznóig mindenre vadászik és a nála kisebb termetű, őshonos rókákat kiszorítja az adott területekről. A szakember kifejtette azt is, hogy mivel az aranysakál a kutyafélek családjába tartozó ragadozó, elméletileg akár veszettséget is terjeszthet. „Szlovákiában a komoly odafigyelésnek köszönhetően ugyan évek óta nem regisztráltak veszettséget, eltekintve egy-két kivételes esettől, amikor a keleti végeken Kárpátaljáról jött át megbetegedett állat. Ezzel szemben a fonálférgességet, ami már komoly közegészségügyi probléma, ugyanis a kórokozó emberre is veszélyt jelent, nagyon gyakran terjeszti” – magyarázta a szakember.

Az aranysakál Szlovákiában vadfajnak, nagyragadozófajnak minősül, így vadászata augusztus elejétől február végéig megengedett. Amennyiben viszont nálunk is olyan tempóban fog elszaporodni, mint Magyarországon, akkor, szomszédaink példáját követve, valószínűleg egész évben engedélyezett lesz majd kilövésük.   

JN.

Top