Négy plusz egy megyére osztanák fel Szlovákiát, emellett a jelenlegi járások határait is jelentősen átszabnák, illetve csökkentenék számukat – derül ki a belügyminisztérium reformjavaslatából. A Komáromi járást teljes egészében az Érsekújváriba olvasztanák be. Egy ilyen változás kedvezőtlen lenne járásunk legtöbb lakosának, a magyar közösséget pedig kifejezetten hátrányosan érintené. Nehéz másként látni, mint úgy, hogy az egyik szándék a magyar nemzetiségűek arányának csökkentése az új közigazgatási egységekben.

A közigazgatási reform lapunk birtokába került tervezete megállapítja: a jelenlegi közigazgatási felosztás nem veszi figyelembe sem a természetes, sem a történelmi régiókat, egyúttal nincs összhangban a lakosok napi rutinjával, mozgásával, munkába járásával sem. Ezért új regionális közigazgatást, területi felosztást javasolnak, amely már tekintettel van az említett szempontokra.

Ennek keretében ún. szubregionális szinten egyes önkormányzatok közös községi hivatalokat hozhatnának létre. Csökkentenék a járások számát a jelenlegi 79-ről 46-ra, illetve át is szabnának egyes határokat, végül a megyék számát is megnyirbálnák – nyolc helyett 4 + 1 maradna, ahogy az a belügy térképén is látszik. A járásokat regionális szintű közigazgatásnak, a megyéket „régiók feletti“ egységeknek nevezi a dokumentum. A járások – és a járási hivatalok – számának csökkentését költséghatékonysággal indokolják, a készítők szerint a reform célja egyúttal a közszolgáltatások színvonalának emelése.

Komárom lefokozva

Miközben az elmúlt évtizedekben nem egyszer merült fel egy Komárom megye létrehozásának igénye, a belügy ezzel épp ellentétes módosítást javasol: a Komáromi járást beolvasztanák az Érsekújváriba, miközben külön Párkányi járás jönne létre. Ez nyilvánvalóan szembe megy azzal, hogy a reform a történelmi és természetes régiók határaira akar tekintettel lenni.

Egyértelmű, hogy a Komáromi járás legtöbb lakosa veszítene, hiszen többet kellene utaz-niuk, ha a járási székhelyen lenne elintéznivalójuk. A magyar közösség szempontjából pedig még kedvezőtlenebb lenne, hiszen míg Komáromban úgy-ahogy működik a magyar nyelvű hivatali ügyintézés, Érsekújvárban nyilvánvalóan sokkal rosszabb a helyzet.

Járásunk felszámolása óriási badarság

Keszegh Béla, Komárom független polgármestere úgy látja, a közigazgatási reformmal ugyan szükséges foglalkozni, ám nem ilyen kétségbeesett módon. „Sok próbálkozás volt már a közigazgatás átszervezésére, ám soha nem volt politikai konszenzus – most sincs. A kapkodva született tervezet egyik oka lehet, hogy az európai helyreállítási terv pénzeinek merítéséhez szükséges lenne a közigazgatás reformjára“ – véli a polgármester.

Szerinte nagyon érzékeny téma a kompetenciák elosztása, a megyék és járások hatá-rainak átrajzolása, a közigazgatási egységek összevonása – a kis települések önálló önkormányzatainak felszámolása. „Helyes foglalkozni ezekkel a témákkal, azonban a belügyi munkacsoport fordítva ült fel a lóra. Már a kiindulásként használt statisztikák is kérdéseket vetnek fel. Valamiért görcsösen kerülik a lehetőségét a természetes, történelmi régiók kialakításának, amelyek mellett racionális érvek szólnak, hiszen követik a földrajzi adottságokat és az infrastruktúra hálózatát. Újfent politikai szempontok kerültek előtérbe. Valószínűleg csak íróasztal mellől lehet akkora badarságot összehozni, hogy a Komáromi járást beleolvasztják az Érsekújváriba és létrehozzák a Párkányit“ – kommentálta a terveket Keszegh Béla, hozzátéve, a megyék újraszabása kapcsán is olyan érzései vannak, hogy a nemzetiségi arányok hígítása újra meghatározó szempont.

A községek összefogásában van ráció

„A kis települések nagyobbakba olvasztása nagyon érzékeny kérdés, főleg magyarlakta területeken. A nehéz gazdasági helyzet ugyanis felszínre hozta, hogy a néhány száz lakosú községek – vagy akár kicsit nagyobbak is – nagyon nehezen tudnak megbirkózni egyes önkormányzati feladatokkal. Be kell látni, hogy nem túl hatékony ennyi önkormányzatot fenntartani. Van racionalitás abban, ha több község együtt szervezi meg az energiapolitikáját, a közlekedését vagy a hulladékgazdálkodását. Finnországban csaknem hasonló népesség mellett valamivel több mint 300 önkormányzat működik, Szlovákiában viszont majdnem 3 ezer“ – vázolta Komárom vezetője, majd hozzáfűzte: „Érthető, ha ez a téma érzékenyen érint községeket, de a lépés valószínűleg elkerülhetetlen lesz. Ugyanakkor fel kellene készülni rá úgy, hogy a magyarlakta vidék sajátos szempontjai megjelenjenek majd a közigazgatási reformban.“

„A Városok Uniója, melynek alelnöke vagyok, két éve egy szakmai anyagot tett az asztalra arról, miként indulhatna el a közigazgatás reformja. Sajnos a kormányzat inkább saját utakon kóborol és kapkod, mellőzve a szakmai tapasztalatot és érveket. A mostani javaslat remélhetőleg megy a süllyesztőbe, de akármilyen kormány alakul, az újjáépítési terv pénzforrásai miatt az is hozzá fog nyúlni a közigazgatási reformhoz, ezért az önkormányzati képviseleteknek és a magyar képviseletnek is felkészültnek kell lennie“ – fejtette ki Komárom polgármestere.

Szövetség: megint sunyiznak

„Sunyiban a magyarokat még jobban kisemmiző megyei beosztáson dolgozott a Matovič-Heger-féle kormány“ – így értékelte a reformtervezetet Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke. A politikus elsősorban a megyei felosztást bírálta, emlékeztetve, már 1996-ban úgy rajzolták meg Mečiarék a megyehatárokat, hogy a magyarság mindenütt kisebbségben legyen, a bukott kormánykoalíció pedig most hasonló szempontok szerint szabná át a határokat.

A Szövetség alelnöke szerint a Nagyszombat és Nyitra megye (plusz részben Trencsén megye) egyesítéséből létrejövő nyugati megyében 18%-ra csökkenne a magyarok aránya, a keleti megyében pedig 5%-ra. „Ez előrevetíti, hogy keleten gyakorlatilag megszűnne annak az esélye, hogy beleszóljunk dolgainkba, nyugaton pedig az eddigieknél jóval kisebb súlya lenne a magyar érdekérvényesítésnek“ – mutatott rá Mózes Szabolcs, hozzátéve, szokás szerint társadalmi és szakmai vita nélkül született meg a belügyminisztérium tervezete.

„Szerencsére ez a kormány megbukott, így minimális az esélye, hogy ezt a ‘reformot’ átverjék a parlamenten, habár ennél a törvényhozásnál mindig érdemes résen lenni – jelentette ki a Szövetség politikusa, aki egyben figyelmeztetett is. – A terv viszont készen áll, a következő belügyminiszter az íróasztalán találja. Ezért is nagyon fontos, hogy szeptember 30-án hogyan döntünk, lesz-e magyar képviselet a parlamentben és a kormányon, vagy nélkülünk, velünk szemben továbbra is azt csinálnak, amit csak akarnak!“

Keszegh Béla is úgy vélte, a kormány jelenlegi helyzetében nincs realitása annak, hogy elfogadják a tervezetet, „de szerencsétlen lépés, hogy a megbízott kormányzat még ilyen fajsúlyos ügyekkel erőlködik, borzolva a kedélyeket“.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)