A szokatlan tavaszi időjárásnak köszönhetően rendkívül korán, már áprilisban észlelték a szakemberek a búzaföldeken a sárgarozsda  nagyarányú megjelenését. Mivel ez a betegség a leveleken kívül a kalászt is fertőzheti, és járvány kialakulása esetén jelentős károkat okozhat, mindenképpen javasolják a gomba elleni megelőző védekezést.
A sárgarozsda a viszonylag hűvös, csapadékos időjárást kedveli, de újabban megjelentek a magasabb hőmérsékletet is jól tűrő változatai. 2013-ban már okozott helyi járványokat, de ezt megelőzően csak 2001-ben találkoztunk járványos elszaporodásával, tehát viszonylag ritkán fordul elő a mi térségünkben. Jelenlegi megjelenése valószínűleg az enyhe télnek is köszönhető.

„Jellegzetes kórképe alapján, a levélerek között hosszanti irányban, varrógépöltés-szerűen elhelyezkedő sárga színű telepeiről könnyen felismerhető” – nyilatkozta hetilapunknak Bohos Péter, a Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezet agronómusa. „A kór-okozó a gazdanövény valamennyi föld feletti szervét, így a kalászt is megfertőzi. A spórák a szem felszínére tapadva alakítják ki az ún. „paprikás búza” szindrómát. Fertőzésének hőmérsékleti optimuma a hazai gabonatermő területeket rendszeresen veszélyeztető másik két rozsdafajénál alacsonyabb, 10-15°C. Amennyiben a hőmérséklet mínusz 5°C alá csökken, a sárgarozsda elpusztul. Ez is magyarázata lehet annak, hogy hazai körülmények között miért számít ritka betegségnek. A spórák a fertőzéshez vizet igényelnek, szél útján nagy távolságra eljutva fertőzhetik a gabonatáblákat. Már március óta megtalálhatóak az őszi búza vetésekben a sárgarozsda okozta tünetek. Az elmúlt időszak időjárása kedvezett a kórokozó fejlődésének, így napjainkra régiónkban sárgarozsda járvány alakult ki. A rozsdagombák által okozott kár hazai viszonyok közt az 50-60 %-ot is elérheti” – mondta a szakember.

A Bátorkeszi Mezőgazdasági Szövetkezetben 400 hektáron termesztenek őszi búzát, s ennek 60 százaléka fertőzött a sárgarozsda betegség által, tehát jelentős terméskiesésre számítanak.

(Miriák Ferenc)