Magabiztos győzelmet aratott Robert Fico pártja a szombati parlamenti választásokon, a szavazatok csaknem 23 százalékát söpörték be. Reálisan nézve a Smer-SD alakíthatja a következő kormányt, ám nem zárható ki egy olyan kabinet sem, amit helyettük a közel 18 százalékot elérő Progresszív Szlovákia (PS) állíthat össze. Borítékolható, hogy Peter Pellegrini pártja mindkét esetben kormányozni fog, ők a mérleg nyelve. A Komáromi járásból ketten kerülnek be a 150 tagú pozsonyi törvényhozásba, Matejičková Zuzana (Smer-SD) és Vlček Erik (Hlas-SD). A Szövetségnek 15 ezer szavazat hiányzott a bejutáshoz, illetve az, hogy a magyar választók legalább az országos átlagnak megfelelő arányban vegyenek részt a választásokon. Gyorselemzéssel fűszerezett összefoglalónk.

Magas volt a részvétel a szombati parlamenti választásokon, a választásra jogosultak 68,51 százaléka voksolt. Összesen hét párt – köztük az Egyszerű Emberek koalíciója – került be a törvényhozásba.

Grafikonunkban csak a legalább 3 százalékot szerző pártok szerepelnek, ám említést érdemel még a 2,9 százalékot szerzett Heger-féle Demokraták, illetve a voksok 2,2 százalékát összegyűjtő Sme rodina párt is, melyet sokáig a parlamentbe mértek. A többi párt nem érte el az 1 százalékot.

Bár a Szövetség nem volt esélytelen, nem hajszálon múlt a bejutása (4,38 százalék, 130 183 szavazat), így további négy évig nem lesz magyar párt a parlamentben. A másik két magyaros párt teljesen jelentéktelenné vált: a Kékek-Híd formáció csupán a voksok 0,26 százalékát szerezte meg (7935 szavazat), míg a Magyar Fórum által indított választási párt 0,11 százalékot ért el (3 486 szavazat).

Fico nyert, Pellegrini a joker

A választásokat megnyerő Smer-SD végül 5 százalékkal megelőzte a Progresszív Szlovákiát (PS), ami a legutolsó felmérésekhez képest a vártnál nagyobb győzelemnek számít. Robert Fico bejelentette, a győztes párt elnökeként azt várja, hogy Zuzana Čaputová megbízza őt a kormányalakítással (ez hétfőn megtörtént), csak ezt követően akar koalíciós tárgyalásokat kezdeni. Közölte, két hétre lenne szüksége ahhoz, hogy jövőbeni partnereivel megegyezzenek a kormányprogramról.

A második helyen befutó liberális Progresszív Szlovákia elnöke, Michal Šimečka kijelentette, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a Smer-SD ne legyen tagja a következő kormánynak. Szerinte – és mindenki más szerint is – a harmadik helyen befutó Hlas-SD van kulcspozícióban. Utalt rá, pártja Pellegriniékkel és a KDH-val is el tudja képzelni a kormányzást, de az Egyszerű Emberekkel is tárgyalóasztalhoz ülne.

Esélyesebb azonban, hogy a Smer-SD, a Hlas-SD és az SNS alakít kormányt. Ugyanakkor Peter Pellegrini, a Hlas-SD elnöke nyitva hagyott minden kaput. Leszögezte, csak olyan kormánynak lesz tagja, mely nem változtatja meg Szlovákia külpolitikai irányultságát.

Így szavaztunk a Komáromi járásban

Táblázatunkban a legalább 1 százalékot elért pártokat tüntettük fel. A Kék-Híd és a Magyar Fórum köré szerveződött párt azonban még ennyi sem ért el a Komáromi járásban, egyaránt csupán a szavazatok 0,55 százalékát szerezték meg.

A Komáromi járás 82 076 választópolgárának 56,34 százaléka élt választójogával, összesen 46 246-an voltak szavazni. Vagyis – sajnos, ám nem meglepetésre – régiónkban továbbra is jelentősen alacsonyobb a szavazókedv, mint tőlünk északabbra, a szlovákiai magyar választói réteg továbbra is kiábrándult, és kevésbé érzi szükségét annak, hogy beleszóljon az ország jövőjébe. Járásunkban több mint 12 százalékkal alacsonyabb volt a részvétel az országos átlagnál – a 2020-as parlamenti választásokon 13 százalékkal, 2016-ban pedig bő 10 százalékkal voltak kevesebben választani járásunkban. A másik, zömében magyarlakta járásban, a Dunszerdahelyiben 8 százalékkal volt kisebb a szavazókedv az átlagnál. Összehasonlításképpen: Pozsonyban és környékén a választók csaknem 75 százaléka az urnákhoz járult.

15 ezer voks hiányzott a Szövetségnek

Járásunkban és a többi magyarlakta, déli járásban tapasztalható távolmaradás a Szövetség eredményére is rányomta bélyegét. Bár mélyebb elemzést igényelne, a számokból gyakorlatilag egyértelmű, ha délen is az országos átlaghoz hasonló lett volna a választási részvétel, és a távolmaradók arányaiban ugyanúgy voksolnak, mint a ténylegesen szavazók, akkor most lenne magyar párt a parlamentben. Egyértelmű, hogy ebben komoly felelőssége van a Szövetségnek is, ugyanakkor az is tény, hogy – mint az a fenti adatokból is látszik – nem az elmúlt 3 évben alakult ki az a tendencia, hogy a magyar választók sokkal nagyobb arányban maradnak otthon, mint a szlovák nemzetiségűek. Röviden: az elmúlt évtizedek szlovákiai magyar politikusai mind felelősek a kiábrándultságért.

Pusztán a számok oldaláról nézve: a Szövetségnek nagyjából 15 ezer voksra lett volna még szüksége a parlamentbe jutáshoz, vagy pedig arra, hogy – ha már a magyarok szavazókedve olyan, amilyen – az országos részvételi arány is jóval alacsonyabb legyen, ne haladja meg a déli járásokét.

A Szövetség eredményét csak kis mértékben befolyásolta a másik két magyaros párt indulása, nem ezen múlt a sikere.

Ha mégis sikerült volna az 5 százalék elérése, a Szövetségnek egyébként nagyon jó kilátásai lettek volna a kormányra kerülésre, szinte bármelyik koalícióban a stabilitást jelenthették volna.

Forró vállalja a felelősséget

„Történelmi eredményt értünk el, a siker mégis elmaradt – értékelt Forró Krisztián, a Szövetség elnöke a választások utáni első nyilatkozatában. – Ennyi szavazatot (130 ezer), mióta az egységes MKP kettészakadt, magyar párt nem kapott, és a párt elnökére sem szavazott ennyi ember. Köszönöm a bizalmat azoknak, akik tegnap a Szövetségre szavaztak. Köszönöm az aktivisták munkáját, és mindenkinek, aki csak egy kicsit is segített a munkájával… Az ellenszél óriási volt, de ez nem lehet kifogás. Bár igyekeztem mindent megtenni a sikerért, mert hittem benne, a politikai felelősséget, természetesen, vállalom.“

Ez tehát azt jelenti, tisztújításra kerül sor a Szövetségben. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, a sikertelenség ellenére Forró Krisztián magasan a legtöbb elsőbbségi voksot gyűjtötte (56 438). A második legtöbb karikát Gyimesi György (31 351) szerezte, a harmadik legnépszerűbb pedig Orosz Örs (21 310) lett a Szövetség választóinak körében.

Egy másik vasárnapi nyilatkozatában Forró megemlítette, a sikertelenség egyik oka, hogy nem tudtak mozgósítani a szlovák pártokhoz hasonlóan – alacsony volt a részvétel délen –, továbbá az is szerepet játszott, hogy több olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, ami rendkívül alacsonyra mérte a Szövetséget, miközben nem voltak olyan messze a parlamenti küszöbtől. Az egyébként tény, hogy a magyar pártok népszerűségét hosszú évek óta nagyon rosszul méri szinte mindegyik ügynökség, jellemzően alacsonyabb szimpátiát mutatnak ki.

Következő számunkban részletesebben is foglalkozunk a parlamenti választások eredményével, elsősorban a Komáromi járásra összpontosítva. Közöljük régiónk városainak és falvainak választási eredményét, a járásban leadott elsőbbségi szavazatok számát.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)