Lesz közös magyar választási lista? Mit ajánl az Összefogás? Miért fontos, hogy a 2020-as választások után is legyen parlamenti képviselete a magyar közösségnek? Interjú Bara Zoltán közgazdásszal, politológussal, az Összefogás mozgalom régiófejlesztési vezetőjével, a határon átnyúló uniós projekteket megvalósító, komáromi székhelyű Pons Danubii EGTC igazgatójával.
Bara Zoltán (fotó: Somogyi Tibor)
• Eddig egy alkalommal vállalt politikai szerepet, a 10 évvel ezelőtti EP-választáson az MKP jelöltjeként indult, hatodik lett a listán. Miért döntött úgy, hogy most jött el az ideje az újabb szerepvállalásnak?
– Annak idején, 2009-ben az volt az utolsó „közös“ magyar lista, ezt követően történt a pártszakadás. Eltelt egy évtized, és most érzem azt, hogy újra egy választási listán állhat össze a szlovákiai magyarság politikai kínálata. Úgy gondolom, ebben tudok segíteni, egy ilyen célt szívesen támogatok.
• Pontosan milyen szerepet vállal a mozgalomban?
– Az Összefogás régiófejlesztési csapatának vezetőjeként az ezzel kapcsolatos program kidolgozásában segítek. Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel a Pons Danubii EGTC igazgatójaként. A régiófejlesztés kulcsterület, megmaradásunk egyik záloga. Az elmúlt 30, sőt az elmúlt száz évben a déli régiók lemaradása nőtt, feladatunk, hogy a trendet megváltoztassuk. Nyugat-Európában több, kisebbségek lakta régió az ország legfejlettebb vidékei közé tartozik, Dél-Szlovákiában is meg kell teremteni a fellendülés feltételeit! Az Összefogás garancia lehet arra is, hogy a szlovákiai és magyarországi fejlesztések „összeérjenek“, egy irányba mutassanak, koordinálva legyenek, ami a hatékonyságukat is növelné.
• Másfél hónap telt el azóta, hogy az Összefogás bejelentette, egy listára gyűjtené a magyar pártok jelöltjeit, civil és közéleti személyiségeket. Azóta azonban ahelyett, hogy tisztult volna a kép, inkább egyre zavarosabb. Miért döcög a szekér?
– Az Összefogás céljai az elejétől kezdve nyilvánvalóak, a mozgalom pont azt teszi, amit az induláskor ígért: rekordidő alatt összegyűjtötte az aláírásokat, elindította a regisztrációt, tárgyalásokat kezdett a pártokkal az összefogásról és készíti a programját. A kép azért lehet zavaros, mert a pártok nem tudták még eldönteni, mit kezdenek az Összefogás ajánlatával. De e téren is érezhető pozitív elmozdulás.
• Jelenleg mekkora esélyt lát arra, hogy az Összefogás listáján sikerül összegyűjteni a szlovákiai magyar jelölteket, de legalábbis egy többségi tömböt létrehozni?
– Ha nem látnánk rá esélyt, nem csinálnánk, nem tárgyalnánk, nem dolgoznánk. A magyar politikusok többsége látja, hogy együtt kell működni, a pártszerveknek kell meghozni a megfelelő döntést. Az összefogásnak nincs alternatívája. A külön indulás biztos kiesést jelent.
• Két „nagy“ pártunkban állítólag többen is nehezményezik, hogy az új generáció – az Összefogás – a semmiből érkezve, anélkül akarja diktálni a feltételeket, hogy eredményeket tudna felmutatni. Mit gondol erről?
– Az Összefogás nem feltételeket diktál, hanem őszinte ajánlatot tesz – ezt pedig kifelé is kommunikáltuk, így ajánlatunk transzparens, láthatják a választók is. Önmagában már az jelentős eredmény, hogy három hét alatt sikerült közel 20 ezer támogató aláírást összegyűjteni, ez komoly felhatalmazást jelent. A mozgalomhoz fokozatosan egyre többen csatlakoznak, ez is eredménynek számít. Egy alig pár hete létező kezdeményezés esetében ezek komoly eredmények. A lényeg az, hogy ne a kifogásokat keressük, hanem azt, ami összeköt és közelebb visz az együttműködéshez.
• Augusztusban a Híd elutasította az MKP-val való koalíciót, de Bugár Béla a napokban mégis úgy nyilatkozott, hogy valós lehetőség egy választási párt létrehozása az MKP-val közösen. Ugyanakkor a Híd elnöksége múlt kedden azt is elutasította, hogy tovább tárgyaljon az Összefogással. Értelmezhető ez úgy, hogy az MKP és a Híd mégis az Összefogást kihagyva akarna szövetségre lépni? (Interjúnk készülése óta ez a forgatókönyv egyre reálisabb)
– Elemző legyen a talpán, aki a Híd és az MKP között az utóbbi hónapokban lezajlott folyamatok alapján értelmezni tudja az eseményeket. A két párt egész nyáron egymással tárgyalt, az összes forgatókönyvet végigvették és végül elutasították. Mennyire őszinte most a Híd igyekezete? Egyáltalán hogyan akarják kivitelezni? Nincs idő egy újabb választási párt regisztrációjára. Esetleg vásárolni akarnak egyet és átnevezni? A választóknak elegük van az időhúzásból, a sehová sem vezető tárgyalásokból, a pártoknak el kellene dönteniük, mit is akarnak.
• A két párt régi politikusai féltik a helyüket az újaktól, a fiatalabbaktól?
– Óvakodnék attól, hogy a politikusokat az alapján ítéljem meg, hogy úgymond régiek-e vagy újak. A régi politikusok között is vannak, akik drukkolnak a kezdeményezésnek, és vannak, akik nem kérnek az összefogásból. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy nem emelheti személyes érdekeit a választói érdek fölé.
• Mely pártokkal, szervezetekkel tárgyalnak arról, hogy jelöltjeik az Összefogás listáján induljanak?
– Az utóbbi két hétben a pártokkal egyeztettünk intenzíven az együttműködésről, a szakmai szervezetekkel a programról beszélgettünk. Az Összefogás listája nyitva áll mindenki előtt, aki érdekelt az együttműködésben, de célunk, hogy főleg a fiatalabb generáció szakértőit vonjuk be.
• Az MKP-n belül egy csoport nyitott lenne az Egyszerű Emberekkel (OĽaNO) is koalícióra lépni, Igor Matovič pártelnök pedig aláírta az Összefogás támogatói ívét. Reális lehetőség, hogy az Egyszerű Emberekkel együttműködjön az Összefogás?
– Matovič valóban aláírt egy ívet, ettől függetlenül számunkra ez nem téma. 10 százaléknyi magyar választó van ebben az országban, bízzunk magunkban annyira, hogy meg tudjuk ugrani az 5 százalékot! Az nem járható út, hogy Matovič listájáról próbáljunk bejutni, a szavazó nem jutalmazná az ilyen trükköket.
• Az Összefogás a Híddal való tárgyalás után jelezte, jelöltjei más párt listáján nem indulnak. Ragaszkodnak ehhez?
– Igen. Annak ugyanis semmi értelme, hogy a külön-külön induló pártok listáján bukkanjon fel közülünk valaki. Csak együtt, közösen lehet sikert elérni, a pártok külön indulva bukásra vannak ítélve. Ebben egyértelműek az elmúlt egy év választási eredményei, valamint a felmérések trendjei.
• Miért lényeges, hogy legyen parlamenti képviselete a magyar közösségnek?
– Dél-Szlovákia lemaradt, senki sem törődik vele, a magyarság pedig drámai mértékben fogy. Ez az utóbbi 30 év számlája. Ezeket a problémákat más nem fogja akarni és tudni helyettünk megoldani. A parlamenti és a kormányzati jelenlét egy eszköz arra, hogy segíteni tudjunk a magyarságon. Az elmúlt 30 év megmutatta, hogy ez egy fontos eszköz, ám arra is rávilágított, hogy világos elképzelések, program és hiteles személyiségek nélkül nehéz élni vele.
• Meddig van esély a megegyezésre, mennyire szorít az idő?
– A választási listákat november végén kell leadni, tehát még mindent meg lehet oldani. Ám fogy az emberek türelme, és megoldást, valamint programot akarnak látni. Mi is ez irányba sürgetjük partnereinket. Minél hamarabb dönteni kell, hogy a lényegre, a programra tudjunk koncentrálni!
Csaba Ádám
(Interjúnk október 11-én készült.)
Az Összefogás mozgalom ajánlata a pártoknak
1. A választási lista arányos részét a pártok jelöltjei foglalhatják el.
2. Az Összefogás listáján induló pártjelölteknek nem kell lemondaniuk párttagságukról.
3. A pártok saját hatáskörben választják ki a kölcsönösen elfogadható jelöltek listáját és sorrendjét.
4. Részvétel biztosítása a választási párt testületeiben (elnökség, bizottságok, kongresszus). Ez garanciát jelent a mozgalom választások utáni sorsának alakítására.
5. A közös indulás feltételeit a felek nyilvános szerződésben rögzítik.
6. Az Összefogás nem veszélyezteti a pártok felépített struktúráit, hiszen alapszabályából fakadóan nem épít regionális (megyei, járási, helyi) szerveket.
7. Közös kampány, melyben a pártok megtartják saját arculatukat.
8. A listavezetőt a felek közös megegyezéssel választják.
9. Közös programalkotás, mely megtartja a felek által képviselt értékeket.
10. A sikeres választások után a pártok továbbra is az Összefogás mozgalomtól függetlenül működnek majd.