Nemrégiben a faluban forgatott a Vízsodorta históriák stábja. Készül Kósa Lőrinc és Zalka Lóránt játékfilmes elemekkel gazdagított, az interneten megtekinthető oral history sorozatának második évada, Csicsón, Füssön, Nagykeszin és Bakán.

„Az aranymosó partszakaszon vagyunk – mutat körbe Farkas Károly polgármester. – Ahol állunk, víz volt, a Duna lerakta a hordalékot, itt mostak aranyat őseink. A közeli erdők a Pannonhalmi Főapátság tulajdonát képezték, ahogy a füssi uradalom is.” Nem messze gyermekek, Balogh Máté, Bödők Aylin, Hlavačka Stanislav és Szabó Máté raknak egy kosárba halakat egy kisebb mederben – a történet szerint az 1965-ös árvíz után.

Két éve jöttek először a filmesek

A Vízsodorta históriák stábja még 2020-ban készített beszélgetéseket a falu idős lakosaival életük fontos eseményeiről. „Gaál Jenő volt a koordinátor, 21 interjút rögzítettek – fejti ki Farkas Károly. – A beszélgetések alapján írja meg Lőrinc és Lóránt a kis jelenetek forgatókönyvét. A halas jelenet mellett lesz egy másik is, amikor a buzgárt észlelik, azután fadarabokat halásznak ki a vízből. A faluban készülnek majd a további felvételek.” Közbevetem, hogy a hal szerepel a falu címerében, három búzakalász fölött. „Füss halászközség volt és gabonatermesztéssel foglalkoztak az itteniek – magyarázza a polgármester. – A falu déli részén egy hatalmas legelő volt, amelynek emlékét már csak egy ottani utcanév, a Legelő sor őrzi. A község területe 1876 hektár, ennek mintegy egyötöde erdő. Az itteni erdő másodfokú természetvédelmi terület, ami azt jelenti, hogy nem gyéríthetjük benne még a szúnyogot sem. Ezelőtt 15 évvel nálunk, azután Csicsón, Kolozsnémán és Nagykeszin helikopterrel irtották a szúnyogokat.” A három községgel egy társulásban vannak, az Alsó-Csallóközi Községek Társulásában, amelyet összesen 21 falu és Gúta alkot. 2007-ben a füssi önkormányzat kénytelen volt megszüntetni az alapiskolát, mert már csak 7 gyermek járt oda, ezért Csicsón van a törzsiskolájuk. A volt iskola épületében közösségi házat nyitnak majd.

Postásból polgármester

Közben átáll a kamera, újabb gyermekek, Fábik Márton, Kovačič Barbara, Kovačič Beáta, Mihács Gergely és Mihács Zoltán érkeznek, akiknek Szabó Ernő, a falu ezermestere mutatja, mi az a buzgár. Mi pedig a fák hűvösében folytatjuk Farkas Károllyal: az itteni 683 lakosról faggatom. „Amikor polgármester lettem 720 volt a lakosság száma, a nyolc év alatt negyvennel kevesebben lettünk. Tavaly 4 gyermek született és 9-en hunytak el” – mondja a számokat, hozzátéve, legutóbb egy idősebb házaspár költözött a faluba Komáromból.

Farkas Károly postásból lett polgármester. Lakszakállason kezelte a leveleket, csomagokat, sorsjegyeket, közben Füssön a Csemadokban és a Villa Fyuz Polgári Társulásban tevékenykedett aktívan. 8 éve vezeti a községet. Terveiből sok mindent sikerült már megvalósítania. „Létrehoztuk a komposztálót, a falu saját költségvetéséből, mintegy 15 ezer euróért. Megvásároltunk egy telket egy épülettel, ahol minden szombat délelőtt, valamint a páros hetek hétfőin délelőtt lehet leadni a zöldhulladékot. A pénzügyminisztérium pályázatán nyert 15 ezer eurós támogatásból és a falu 3 ezer eurós önrészéből felújítottuk a halottasházat. A környezetvédelmi minisztériumtól érkezett 328 ezer euróból, 5 százalékos önrésszel, kívül-belül felújítottuk az óvodát és az óvoda konyháját. Tetőt cseréltünk a községi hivatalon, majd felújítottuk a fűtésrendszert. Erre a környezetvédelmi alaptól kaptunk 96 ezer eurót és tettük mellé saját, 5 százalék önrészünket. Saját forrásból, 37 ezer euró értékben kicseréltük az összes nyílászárót, 55 ezer euróból leaszfaltoztuk az Óvoda és a Szoros utcákat. Most pedig ugyancsak a környezetvédelmi alap pályázatán elnyert 298 ezer euróból újítjuk fel a régi alapiskola épületét, közösségi háznak. A külseje kész, a belseje készül, de az óriási energiaárak miatt leálltunk valamennyi fejlesztéssel” – részletezi az eredményeket. Megtudom, terveznek egy víztisztítót a falu keleti felében, az állami gazdaság volt gépparkja helyén. A területhasználati engedélyük megvan rá, lezajlott a közbeszerzés is, van kivitelező. Jelenleg a projektdokumentációt kell elkészíteni az építési engedélyhez.

Ernő padja

Közben szüntelenül forog a kamera, dél is elmúlik, amikor megérkeznek a harmadik jelenethez, a rőzsehordó gyermekek: Egri Zoltán, Kovačič Viktoria, Markusek Arnold és Rajkó Anna Amira.

Olyan ez a hely, mintha a paradicsomban lennénk. Veszek fel egy szép, formás kavicsot. „Gyermekként itt fürödtem, 20 méterre is be lehet menni, és csak derékig ér a Duna. Balra Gönyű látható a túloldalon, jobbra Győr, majd Vének partjai. Mutasson még egy ilyen panorámát! Boldog lennék, ha felfedeznék ezt a partot az emberek. Mert itthon is vannak szép helyek. A fiatalok ma is kijárnak az erdőbe, a partra, sütögetnek, fürödnek. 5 kilométerre vagyunk a falu központjától, de mintha egy másik világba kerülnénk” – mosolyog Farkas Károly.

A faluból a községháza dolgozói, Borka Zita, Sándor Szilvia és Sloboda Ildikó hoztak autóval a festői Duna partra. Az erdőben megálltak egy padnál. „Szabó Ernő, az ezermesterünk készítette” – mondták, és biztattak, üljek le. A deszkákon felirat. Ne tedd tönkre, pihenj meg rajta! És egy nevető fej. Ha tehettem volna, tán egész nap azon a parti padon ülök, és nézem a hullámokat, amint méltóságteljesen úsznak Komárom felé.

Bárány János
fotó: a szerző