Mindenki az egységről beszél, de ha ebben a választók azt látják, hogy na, ezek csak azért fognak össze, hogy megint közel kerüljenek a tűzhöz, hogy jó legyen nekik, akkor nem fog működni ez sem – nyilatkozta lapunknak Forró Krisztián, a Magyar Közösség Pártja (MKP) új elnöke, akit a július 18-án lezajlott tisztújító kongresszusról, Berényi Józsefről, az egységes magyar képviselet kialakításáról és a választók bizalmának visszaszerzéséről is kérdeztünk. Interjú.

• Miután megválasztották az MKP élére, az emberek többsége azt kérdezte, ki az a Forró Krisztián. Röviden bemutatná önmagát?

– A Galántai járásból származom, 44 éves vagyok, 3 fiú édesapja, eddig a civil életben vállalkozóként tevékenykedtem. Emellett az MKP Nagyszombat megyei képviselője vagyok.

• Bár egy tisztújító kongresszus sehol nem zajlik háttéralkuk nélkül, mégis kritikák jelentek meg arról, hogy az MKP esetében is ez történt. Mit mondana azoknak, akik Berényi József volt pártelnök emberének tartják?

– Nem először kapok ilyen kérdést. Ennek valószínűleg az az alapja, hogy Berényi Józseffel a Nagyszombat megyei önkormányzatban dolgozunk, ő megyei alelnök, én képviselő, és ebből kifolyólag gyakran találkozunk munkánk során, hogy megtárgyaljunk bizonyos ügyeket. Ráadásul pártelnöksége idején én voltam a kampányfőnök, az elnökségben is együtt dolgoztunk. Vagyis tény és való, hogy jó munkakapcsolat van közöttünk. Ha ezek a kritériumai annak, hogy valaki Berényi József embere legyen, akkor még sokakról lehetne elmondani ugyanezt. Mindenki döntse el, hogy ennek alapján Berényi József embere vagyok-e.

• Berényi József politikai alelnök lett, egyes értelmezések szerint nagyobb politikai jogkörökkel, mint maga a pártelnök.

– Valóban politikai alelnökké választottuk, az én kérésemre. Ennek egyszerű oka van. A magyar közösség részéről jogos igény mutatkozik arra, hogy a szlovákság felé is képviseljük érdekeinket. Mivel parlamenten kívül vagyunk, teljesen érthető az is, hogy olyan emberre van szükségünk, aki kapocsként tud működni a kormánypártok és a kormányfő irányába, és a lehető leghatékonyabban képes tolmácsolni közösségünk problémáit. Jelenleg Berényi József a legmegfelelőbb személy erre a feladatra.

• Az MKP komáromi járási szervezetének célja az volt, hogy vagy a pártelnöki, vagy a második legfontosabb tisztségnek számító Országos Tanács elnöki posztját járásbeli személy szerezze meg. Bár Ön Becse Norbertet, komáromi járási elnököt javasolta az utóbbi posztra, a küldöttek nem szavaztak neki bizalmat. Hogyan értékelte ezt?

– A kongresszus döntött, a szememben ez pont annak a bizonyítéka, hogy az MKP egy demokratikus párt, és senki nem akart senkit ráerőszakolni a kongresszusra. A küldöttek úgy döntöttek, Köpöncei Péter legyen az Országos Tanács elnöke. Vele is dolgoztam együtt korábban, például aktivista-hálózatunk kiépítésekor, és polgármesterként megfelelő tapasztalatai is vannak. Becse Norbert támogatását pedig azért is kértem, mert úgy gondolom, hogy a Komáromi és Dunaszerdahelyi járások választóinak támogatása nélkül nem lehet sikert elérni a parlamenti választásokon. Miután személyemben az elnök Nagyszombat megyei, úgy éreztem, hogy az OT-elnököt Nyitra megyéből, azon belül a Komáromi járásból kell megválasztani. Köpöncei Péter megválasztásával ez részben teljesült, hiszen a lévai járásbeli Palást polgármestere. Azt azonban hangsúlyoznám, szeretném erősíteni a kapcsolatot a komáromi régióval, hiszen az alacsony választási részvétel világosan megmutatja, mennyire csalódtak az itteniek a politikában. Megválasztásom után néhány nappal ezért is jöttem Komáromba, ahol mások mellett Keszegh Béla polgármesterrel is egyeztettem.

• Összességében elégedett az Ön mögött álló csapattal?

– Úgy gondolom, jó csapat. Egy szépséghibája azonban van. Az elnökségben egy hölgy sem kapott helyet, amit őszintén sajnálok, hiszen a nők sokszor más nézőpontból, másként látják a dolgokat, ami előreviheti egy-egy ügy sikerét. Ezért erősítenünk kell a női tagozatunkat (Femine Fortis), hogy a hölgyek, édesanyák hangja is hallatszódjon.

• A politikai és társadalmi egység megteremtését nevezte fő feladatának. Ha a politikairól, vagyis az egységes magyar pártól beszélünk, ez hogyan valósuljon meg?

– Természetesen tárgyalások és kompromisszumok útján. Meg kell hallgatnunk a többi partnert, és ennek nyomán egy olyan konstrukciót felállítani, ahol mindenki megtalálja a maga helyét, és mindenki egy irányba tud húzni. A közösség érdekeit kell előtérbe helyezni, nem pedig azt, hogy ki jön ki ebből győztesen. Úgy kell érdekképviseletet nyújtanunk, hogy a közösség érezze, az hiteles és valóban őszinte.

• Tucatnyi jelölt volt az MKP elnöki tisztségére, bár a többségük végül visszalépett. Ez azonban mégis azt mutatja, hogy a párton belül is nagy a helyezkedés, akadhatnak olyanok, akik a tisztújítás veszteseinek érzik magukat. A párton belüli „izmozás“ nem jelent majd extra nehézséget, amikor a többi magyar szubjektummal az egységről tárgyalnak?

– Nem tartom ezt valószínűnek, mégpedig azért, mert az összes elnökjelölt kiemelte, hogy az egységre szükség van. Vagyis alapvető kérdésekben mindenki egyet-ért. Egyúttal hangsúlyoznám, az egység megteremtése nem cél. Fontos lépés, de ez egy feltétel, a megmaradásunk feltétele. Társadalmi egységre is szükség van. A 10 évvel ezelőtti pártszakadás csak a lejtő kezdete volt, azóta fokozatosan mélyült a társadalmi megosztottság. Oda jutottunk, hogy családi összejöveteleket mérgez meg az, hogy ketten nem tudnak megegyezni politikai vonalon. Visszatérve a kérdésre, az MKP-n belül is szükség lesz kompromisszumra, ám ha mindenki részéről, beleértve a többi pártot is, őszinte a szándék az egység megteremtésére, akkor el is fogjuk érni.

• Komáromban egyre több olyan fiatal szülő van, akinek gyermeke magyar iskolába, óvodába jár, vagyis egyértelműen magyar identitású, mégis azt mondja, soha többé nem fog szavazni magyar pártra. Megváltoztathatják véleményüket?

– Arról van szó, amire előbb érintőlegesen kitértem. Az emberek elveszítették a hitüket azokban az emberekben, akik eddig megtestesítették a szlovákiai magyar politikumot. Ha ezek a választók nem fogják érezni, hogy a politikusok valóban értük akarnak dolgozni és tenni, akkor továbbra sem fognak bízni bennük. Miért szavazzanak valakire, aki csak önmaga előtérbe helyezéséért, vagy rosszabb esetben a vályúhoz kerülésért akar például parlamenti képviselő lenni? Mindenki az egységről beszél, de ha ebben a választók azt látják, hogy na, ezek csak azért fognak össze, hogy megint közel kerüljenek a tűzhöz, hogy jó legyen nekik, akkor nem fog működni ez sem. A politikusi egót vissza kell nyesni, meg kell mutatnunk, hogy dolgozunk, hogy a szándékunk őszinte. Bízom benne, hogy a bizalmat ilyen módon vissza tudjuk szerezni és a munka meghozza gyümölcsét.

Visszautalnék arra, hogy a felvidéki magyarság megmaradása a lényeg. Ennek pedig három alappillérét látom. Egyrészt a nemzeti öntudat erősítése. A felvidéki magyaroknak tudatosítaniuk kell, hogy mi az ország színfoltjai vagyunk. Tudunk egy plusz nyelvet, ami nagy érték. Legyünk azzal is tisztában, hogy nem tehetünk arról, hogy a határnak ezen a felén rekedtünk. Egy gazdag kultúra részesei vagyunk, amire büszkék lehetünk. A szlovákságot is rá kell ébreszteni arra, hogy mi gazdagítjuk ezt az országot.

A másik ilyen alap, hogy Dél-Szlovákiát gazdaságilag ki kell húznunk a gödörből. Javítani az infrastruktúrát, a természeti kincsekre és az épített örökségre alapozva beindítani a turizmust, fejleszteni a kerékpárutakat, a szomszédos magyarországi régiókkal közösen fejleszteni. Élnünk kell ezekkel a lehetőségekkel, Dél-Szlovákiát az ország legfejlettebb régiói közé kell emelni. Mindez nemcsak az itteni magyarok érdeke, hanem a délen élő szlovákságé is, illetve minden itteni lakosé. Végül az önrendelkezés különböző formáival is foglalkoznunk kell. Még 2014-ben készült egy ezzel kapcsolatos dokumentum, sajnálatos módon az elmúlt négy évben eléggé háttérbe szorult, ám jelenleg is nagyszerű kiindulási alap, amire építhetünk a jövőben. Mindezek nélkül a politikai egység is csak egy lufi.

• Mik a következő lépések? Mikorra lehet megegyezés a magyar pártok között?

– Ez minden résztvevőtől függ, ám azt mondanám, minél hamarabb, annál jobb. Az MKP-ban nemsokára összeül az elnökség, kijelöli a tárgyalóbizottság tagjait, és elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások a magyar egységről. Még a nyár folyamán tárgyalunk az Összefogás mozgalommal, majd a Híd magyar ágával is. Nincs mire várnunk.

Csaba Ádám

(Interjúnk a Delta július 28-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:

Őry Péter: a Zrínyiket és Klapkákat egy akolba kell terelnünk
Mózes Szabolcs: 10 évig jegelték a magyar gondokat, nulláról indulunk
Választások: taroltak az Egyszerű Emberek