Köszönet a zenéért és a műsornak folytatódnia kell. Az Abba és a Queen dallamai keretezték az immár ötvenedik évfolyamába lépett Gútai Líra elnevezésű, amatőr táncdalénekesek versenyét.
Jól zengett a dal és kitűnő volt a hangulat a városi művelődési központ színháztermében. Éppen a magyarországi táncdalfesztiválok mintájára alakult 1969-ben Gútán a Gútai Líra, ami kezdetben több néven is futott. Volt, hogy Gútai Szegfűcskének nevezték, azonban egyik elnevezés se honosodott meg. A Gútai Líra atyja Oláh József helyi népművelő volt, aki a gútai földműves-szövetkezet mellett működő ifjúsági klub előadóiból verbuválta a zsűrit az első megmérettetéshez. A díjakat szponzoroktól szerezte. Mindezt Szépe Hilda, az Alma-Art társulás vezetője, az est háziasszonya és tizenkét évig főszervezője, ismertette. Akkoriban a fellépőket a helyi Star zenekar kísérte, ám később a Zajace, vagy a Top Ton, Modifik, illetve az Arizóna mellett az Alma Art zenekar is szolgáltatta a zenét. Volt, hogy zenei alapra énekeltek a versenyzők, akik között Arany-, Ezüst-, és Bronzlírát osztottak ki. A bársonyos forradalmat követő években megtorpant a lelkesedés és a szervezési kedv a Gútai Lírát illetően, pár év kimaradt, ám később, hogy behozzák a lemaradásokat, évente kétszer – tavasszal és ősszel – is megtartották. 1998-ban a Sipos Univerzal, rá egy évre már a Városi Művelődési Központ, 2007-től pedig az Alma Art társulás szervezte a Gútai Lírát.
A zsűritagok között a televízió képernyőjéről jól ismert előadókat lehetett látni. Gútán zsűrizett egyebek mellett Katona Klári, Harangozó Teri, Karol Konárik, Tatiana Hubinská vagy éppen a Barátok közt tv-sorozatból ismert R. Kárpáti Péter. A gútai művelődési központ világot jelentő deszkáin számos énekes megfordult, többen egyszeri alkalommal mutatkoztak be, ám akadtak, akik azután félprofi, illetve profi szinten folytatták és énekesi karriert építettek. Kiemelendő az 1998-as líragyőztes gútai Szulcsányi Béla, aki jelenleg Spanyolországban él. Ám olyan előadók is sikeres pályát tudhatnak maguk mögött, mint 2000-es Gútai Líra győztese Ambrus Lelkes Simona, vagy a 2004-ben Aranylírát nyert nyárasdi Bacsó Mátyás, illetve a keszegfalvai Mészáros Tamás, a komáromi Szabó Dávid, a gútai Vadkerti Imre valamint Peter Šrámek, aki 2013-ban az Aranylíra mellé a Közönség díját is bezsebelte. Nemcsak Szlovákiában, de külföldön is szerencsét leltek a Gútai Lírán is bemutatkozó előadók. Marika Valentová például jelenleg a nagy presztízsű San Remo-i Junior Dalverseny döntőjébe jutott és a napokban éppen Prágában gyakorolt a fellépésére.
A Gútai Líra verseny volt a javából, az ötvenedik gálát nem előzte meg válogatás, még csak zsűri se volt, ez egy ünnepi és lényegében egyfajta búcsúműsor volt. Szépe Hilda tovább már nem vállalja a szervezéssel járó teendőket. A kerek évforduló kapcsán Horváth Árpád polgármester beszédében kiemelte Szépe Hilda áldozatos munkáját, dicsérte azon igyekezetét és tenni akarását, amivel elérte, hogy ez a dalos hagyomány Gútán fél évszázadig élő maradjon. Ennek apropóján egy gravírozott vázát és egy Aranylírát adományozott a főszervezőnek.
Tizenhárom énekes lépett Gútán a színpadra, hogy még egyszer megörvendeztessék a helyi közönséget. Mindenképpen meg kell említeni közülük legidősebb fellépőt, a nagyfödémesi Fám Pétert, aki 1973-ban nyerte el az Aranylírát. Jelenléte igazán feldobta a közönséget. Ugyancsak nagy ovációt fogadta Peter Šrámeket, aki egy-egy saját és Zámbó Jimmy dalt is énekelt a mintegy száz érdeklődőnek. Volt, akiket az Alma Art zenekar kísért, mások zenei alapra daloltak.
Gazdag és a maga nemében páratlan múlttal rendelkezik a Gútai Líra, amely számos történelmi és politikai fordulatot túlélt. Jövőjét tekintve azonban nagy a kérdőjel. Az, hogy újra régi pompájában tud-e majd tündökölni, az már az új nemzedék hozzáállásán múlik.
Borka Roland
A szerző felvétele
(Cikkünk a Delta december 3-i számában jelent meg.)