Hogyan válhatnak tudatosabbá a pénzügyekben gyermekeink?

A nagy áttörés ugyan még várat magára, azonban már nálunk is egyre több iskola és pedagógus ismeri fel a pénzügyi-gazdasági ismeretek nélkülözhetetlen szerepét a mai közoktatásban. Vajon hogyan lehet élményszerűen megismertetni a most felnövő, Z generáció tagjait az olyan fogalmakkal, mint a családi költségvetés, a kamatláb, az állampapír vagy a hitelkockázat? A jó példáért nem kell messzire menni.

Minden a pénz körül forog

„Mindig is nagyon fontosnak tartottam, hogy a diákok pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási területen is képzettek legyenek, hiszen a mai világban sajnos minden a pénz körül forog. Ha azonban megtanítjuk gyermekeinket, diákjainkat a pénz igazi funkciójára, rámutatunk az élet igazi értékeire, talán nem válnak a pénz rabjaivá. Ehhez szükség van arra, hogy megtanulják: mit jelent takarékoskodni, megfelelően beosztani a pénzt, tervezni, előrelátóan gazdálkodni. Ha csak ennyit tanulnak meg, már nagyon sokat tettünk jövőbeli boldogulásuk érdekében” – mondja Mohňanský Csilla, a buzitai magyar alapiskola igazgatónője.

Az általa vezetett intézmény egyike azon kevés felvidéki magyar alapiskolának, ahol nemcsak felismerték, hogy a pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási ismeretek a XXI. századi sikeres élet elengedhetetlen elemei, hanem ma már oktatják is ezeket az ismereteket. Igaz, egyelőre nem önálló tantárgyként, hanem különböző tárgyak, például a polgári nevelés, a matematika, vagy az osztályfőnöki órák tananyagába beépítve. Mindebben a budapesti OTP Fáy András Alapítvány nyújtott szakmai és módszertani segítséget az iskolának és tanárainak. Az alapítvány évekkel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy szerepet vállaljon egy olyan oktatási-képzési rendszer kidolgozásában, amely az alap- és középiskolás korú tanulók nagyobb pénzügyi-gazdasági tudatosságát, a diákok ez irányú ismereteinek bővítését szolgálja.

Pénzügyekről az állatkertben

A magyarországi alapítványnak kezdetektől fogva küldetése volt, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztését és a fiatalok jövőtudatosságra való nevelését a határon túlra is kiterjessze. 2014-ben a „Külhoni magyar felsősök éve” program részeként az alapítvány trénereinek egyik első útja Buzitára vezetett, ahol az ottani felsőtagozatos diákoknak tartottak előadást. Ez jelentette a kezdetet, amit aztán újabb és újabb tréningek követtek különböző felvidéki iskolákban. Volt olyan is, hogy a felvidéki magyar diákok mentek „házhoz”, vagyis Budapestre – egyik ilyen alkalommal a fővárosi állatkertben kaptak rendhagyó tréninget pénzügyi ismeretekből. A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen a OTP Fáy Alapítvány oktatási tevékenységének középpontjában a „szórakoztatva tanítás“ áll.

„A képzések az alapiskola 2. évfolyamától egészen a középiskola 4. évfolyamáig szólnak. Egy-egy tréningmodul 4 órás. Fiatal, kreatív, jól képzett trénerek vezetik. A tananyagban olyan témák szerepelnek, mint például a családi költségvetés, a szülők bevételei, a saját zsebpénzzel való gazdálkodás, a kölcsönök előnyei, hátrányai, illetve a bankok különféle szolgáltatásai” – meséli a buzitai alapiskola igazgatónője, hozzátéve, az alapítvány pedagógusképzéseket is tart: a buzitai iskola teljes tantestülete például már 3 alkalommal vett részt ilyen jellegű képzésen.

„Már tudom, anyu miért dolgozik olyan sokat“

A budapesti alapítványnak OTP Ready néven 2015-től kihelyezett részlege működik Szlovákiában – a magyarországi anyaintézményhez hasonló célokkal és küldetéssel. Az elmúlt évek alatt a szlovákiai alapítvány trénerei 111 hazai iskolában mintegy 4700 diák számára tartottak előadást nemcsak a legalapvetőbb pénzügyi ismeretekről, hanem a közgazdaságtan elméleti kérdéseiről is: a nemzet- és világgazdaságról, külkereskedelemről, piacgazdaságról. És nemcsak szlovák, hanem felvidéki magyar iskolákban is. Idén ősszel ellátogattak a komáromi Selye János Egyetemre, ahol magyar hallgatók, pedagógusok, szülők előtt magyarországi partnerükkel közösen arról beszéltek, milyen fontos már gyermekkorban átadni azokat az ismereteket, melyek révén később felelősségteljes és helyes döntéseket hozhatunk pénzügyi kérdésekben.

„Képzéseinken sokat játszunk, mesélünk és versenyzünk. Egyszerű példákon keresztül mutatjuk be, hogy még a legkisebbek is megértsék a pénz értékét, és megtanulják, hogyan kell azzal bánni. Egy diákunk a képzés után azt mondta: most már tudom, mibe kerülnek a dolgok, mi mindenre van szükségünk otthon, s hogy anyukám miért dolgozik olyan sokat. Azt az új mobiltelefont már nem is igazán akarom“ – meséli a képzések során szerzett élményeit Róbert Varšányi, az OTP Ready kommunikációs menedzsere.

Adóelkerülés mint tananyag

Mohňanský Csilla szerint nagyon változó a gyerekek pénzügyi képzettsége. „Van, aki kiskorától saját zsebpénzzel gazdálkodik, van megtakarított pénze, tervei, elképzelése jövendő munkájáról. Vannak viszont olyanok is, akiknek fogalmuk sincs a családi költségvetésről, szüleik keresetéről, kiadásairól. Nagyon sok minden családfüggő“ – számol be tapasztalatairól. Abban, hogy milyen sok múlik a családon, a szakemberek is egyetértenek, ezért is hangsúlyozzák különböző fórumokon, hogy szülőként ne féljünk és legyen türelmünk beszélni gyermekeinknek a pénz értékéről, a takarékoskodás fontosságáról és a család legalapvetőbb pénzügyeiről – olykor meglepő, hogy mi mindent képesek megérteni a „felnőttek világából”.

Ahhoz persze, hogy a pénzügyi fogalmak és műveletek az alapműveltség részévé váljanak, nem elegendőek az alapítványi kurzusok, szükséges lenne az is, hogy ezek tanítása bekerüljön a közoktatásba. Vannak olyan országok, ahol ez már megtörtént: Svájcban és Izraelben például az adóelkerülésről is tanítanak, de a skandináv országokban is jellemzően magas szinten oktatják a pénzügyi-gazdasági tárgyakat. Bizonyítja ezt több felmérés is. Sajnos térségünk országai az élbolytól jócskán el vannak maradva (A felméréssel kapcsolatban lásd keretes írásunkat!). Jó példáért azonban nem kell messzire menni. Magyarországon ugyanis az elmúlt években felismerték: ha már az egész életünk a pénzről szól, az iskolában sem ártana ezzel tantárgyi szinten foglalkozni. E felismerés idén ősszel mérföldkőhöz érkezett: a most szeptemberben indult tanévben – a középiskolák mellett – 900 magyarországi általános iskolában kezdték meg a pénzügyi ismeretek oktatását. A pedagógusok munkáját a Pénziránytű Alapítvány által kidolgozott – alap- és középiskolások számára írt – tankönyvek segítik. Ezek nagy erénye, hogy a pénzügyi problémák tárgyalásakor a gyerekek által ismert családi helyzetekből és döntésekből indulnak ki, és innen közelítik meg a közgazdaságtan legbonyolultabb problémáit is. Jó hír a felvidéki magyar pedagógusok és diákok számára, hogy mindkét kiadvány ingyenesen letölthető az internetről.

Pénzügyi analfabéták vagyunk? Tesztelje le tudását!

Az emberek 67 százaléka pénzügyi analfabéta – legalábbis ez derült ki a McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató 2015-ös felméréséből. A vizsgálat a világ 144 országára terjedt ki, 150 ezer embert kérdeztek meg: 4 témakörben a következő 5 kérdésre kellett választ adni (a válaszokat a kérdések után közöljük):

1. Van némi megtakarított pénze. Mi a biztonságosabb: egy üzletbe vagy befektetésbe tenni az egészet, vagy több különbözőbe?

2. Tegyük fel, hogy a következő 10 évben megduplázódik azoknak a dolgoknak az ára, amiket vásárolni szokott. Ha eközben a bevétele is megduplázódik, akkor kevesebbet, ugyanannyit vagy többet fog tudni venni ezekből a dolgokból?

3. Fel kell vennie 100 ezer euró hitelt. Mikor kell kevesebbet visszatörlesztenie: ha 105 ezer eurót kell fizetnie, vagy ha 100 eurót plusz 3 százalékot?

4. a.) Beteszi a bankba a pénzét két évre, és a bank vállalja, hogy minden évben a pénz 15 százalékát hozzáteszi a számlájához. A második évben a bank több pénzt tesz hozzá a számlájához, mint az elsőben, vagy mindkét évben ugyanannyit tesz hozzá?

b.) Tegyük fel, hogy 100 ezer eurót tart a bankban megtakarítási számlán, és a bank minden évben 10 százalékot hozzátesz a számlához. Mennyi pénze lesz a számlán öt év után, ha egyszer sem vesz ki róla pénzt? Több mint 150 ezer euró, pontosan 150 ezer euró, vagy kevesebb mint 150 ezer euró?

A kutatók azokat minősítették pénzügyi analfabétának, akik nem tudtak legalább három témakörben helyesen válaszolni. (Megj.: a 4. a.) és b.) kérdés egy témakörhöz tartoznak, vagyis már az is hibának számít, ha csak az egyikre tudott helyesen válaszolni.)

(Helyes válaszok: 1. több különbözőbe, 2. ugyanannyit, 3. ha 100 ezret plusz 3 százalékot, 4. többet tesz hozzá, 5. több mint 150 ezer euró.)

Langschadl Mátyás