Komáromban 80, országszerte 2200 traktorral, mezőgazdasági géppel vonultak a közutakra, a járási városok tereire múlt csütörtökön a gazdák, hogy békés megmozdulásukkal hívják fel a döntéshozók figyelmét az ágazatot érintő legégetőbb problémákra: az európai zöld megállapodás (Green Deal) visszásságaira, az unión belüli egyenlőtlen feltételekre, a túlbürokratizált támogatási rendszerre, valamint az ellenőrizetlen ukrán gabonaimportra. A szlovákiai gazdákkal egyidőben a V4-hez tartozó többi országban, Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is zajlottak tiltakozó akciók.

Az országos megmozdulást a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) valamint az Szlovákiai Agrárkamara szervezte. Komáromban az esemény fő szónoka Pastorek Sándor, az SPPK komáromi regionális elnöke volt, aki rendkívül világos és tárgyszerű beszédében sorolta fel mindazokat a problémákat, amelyekkel nap mint nap szembesülnek. Először is a zöld megállapodással (amely leegyszerűsítve az EU által 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérését biztosító stratégia, ezen belül 2030-ig legalább 55 százalék nettó kibocsátáscsökkentés elérése) kapcsolatos aggályokat ecsetelte. Rámutatott, értelmes ember nem vitatja a klímaváltozás tényét – elég csak arra gondolni, hogy 25-30 éve telente még itt, Komáromban is térdig gázoltunk a hóban, most meg a Tátrába kell utazni, hogy havat lássunk –, de nem lehet irreális elvárásokat támasztani az ágazattal szemben. Ráadásul nincs tekintettel az egyes tagországok sajátosságaira. Példaként a műtrágyamennyiség 50 százalékos csökkentését említette. Igen ám, de míg a nyugati országokban 250-300 kg műtrágyát használnak hektáronként, nálunk ez a mennyiség átlagosan160 kg. Nem mindegy tehát, hogy milyen a kiinduló érték. Ugyanez a helyzet a szarvasmarha-állomány százalékarányos csökkentésével: nálunk 1 hektárra 0,1 tehén jut, míg Hollandiában 34. Arról nem is beszélve, hogy a zöld megállapodás csak az európai gazdákra ró kötelezettségeket, miközben a kínai, indiai, amerikai parasztokra nem vonatkozik, ami versenyelőnyt jelent számukra a világpiacon. A zöld megállapodás egyes elemei miatt egyébként hetek óta tüntetnek a gazdák Európa számos országában.

A szónok rámutatott arra is, hogy túlbürokratizált a rendszer, feleslegesen terheli le a gazdákat a sok-sok kitöltendő nyomtatvány, beadvány. A traktorokon elhelyezett molinók egy része is erre utalt: „Mezőgazdászok vagyunk, nem irodisták” – olvashattuk.

A következő súlyos probléma, ami jelenleg talán leginkább aggasztja a szlovákiai gazdákat, az az ellenőrizetlen ukrán élelmiszer-behozatal. Nem tudni, milyen az ott termelt élelmiszerek minősége, mivel etetik az állatokat, olyan vegyszereket is használhatnak, amelyek nálunk már évek óta be vannak tiltva. A lengyel gazdák már radikálisabb lépésekhez folyamodtak, blokkolják a határátkelőket, kiöntögetik az ukrán gabonát. „Szlovákiában évente 600 ezer tonna gabonára van szükség, miközben 2,5 millió tonnát termelünk, azaz közel 2 millió tonnát exportálunk. Tehát nincs szükségünk ukrán behozatalra. Egyébként is arról volt szó, hogy csak tranzitország leszünk” – hívta fel rá a figyelmet Pastorek Sándor.

Lelkes Péter, a regionális agrárkamara alelnöke megerősítette az elhangzottakat, de arra is rámutatott, hogy a szlovák döntéshozók még az EU által előírtnál is szigorúbb előírásokkal sújtják a termelőket. Arra az előírásra utalt, ami szerint az 50 hektárnál nagyobb parcellákat ún. biosávokkal kell megszakítani, ahol még a szükséges munkálatokat – kaszálást, invazív fajok irtását – sem végezhetik el a szükséges időben, ami a gyomnövények elszaporodását okozza. A termőterület 5-7 százalékának kötelező ugaroltatását, parlagon hagyását is aggályosnak tartja. Bár az időjárás komoly gondokat tud okozni a mezőgazdaságban – lásd az idei belvizeket –, Lelkes Péter szerint mégsem az időjárás a legrosszabb tényező, hanem a politika, a rossz politikai döntések hatása.

A Szlovákiai Agrárkamara nevében Ollári Adrianna falugazdász szólt az egybegyűltekhez. Rámutatott, hogy a zöld megállapodás céljainak módosítására lenne szükség, mivel a kitűzött célok túlságosan ambíciózusak. A szlovákiai gazdák a termékeny talajokon élelmiszert akarnak termelni, nem gazt, gyomot. „Felhívjuk Brüsszel figyelmét arra is, hogy olyan mechanizmusokat vezessenek be a mezőgazdászok számára, amelyek hatékonyan védik az uniós tagállamok piacait, különösen a frontvonalon lévő országokét. Richard Takáč szlovák mezőgazdasági minisztert pedig arra kérjük, lehetőség szerint gyorsítsa meg az ellenőrzéseket azon gazdálkodók körében, akik a mai napig nem kaptak semmilyen támogatást. Az érvényes adózási rendszer átértékelésére is szeretnénk ráirányítani a törvényhozók figyelmét, tarthatatlan ugyanis, hogy évről évre növekszik a földadó” – mondta. Végül hozzátette: Brüsszel hallgassa meg azokat, akik az ételt teszik az asztalra!

Richard Takáč mezőgazdasági miniszter Érsekújváron látogatott a tiltakozók közé és elmondta, támogatja a mezőgazdászok azon követeléseit, hogy növelni kell az ország élelmiszer-önellátását, hogy több hazai élelmiszer legyen az üzletláncok polcain, hogy a mezőgazdászok azt tegyék, amit tenniük kell és ne íróasztal mögött üljenek, nyomtatványokat töltögetve. Egyben megígérte, hogy mielőbb pozitív elmozdulás történik a közvetlen támogatások kifizetése ügyében. A miniszter megjelenésére reagálva Emil Macha, az SPPK országos elnöke megjegyezte, Európában nem egyedülálló, hogy az agrártárca vezetője támogatja a mezőgazdászok követeléseit, ugyanakkor hozzátette, ők nem hívtak meg egyetlen politikust sem, azt akarták, hogy megmozdulásuk apolitikus legyen. „Ha követeléseinket nem veszik komolyan, gyakrabban láthatnak majd minket az utakon” – mondta Emil Macho Pozsonyban, a parlament előtt tartott tájékoztatóján. A „Vissza a valósághoz” elnevezésű követeléseiket a gazdák csütörtökön átadták Ingrid Ludvikovának, az Európai Bizottság szlovákiai képviselőjének.

(vkm)
Fotók: Delta, Acacia Team – Kren Arnold