Több súlyos mulasztás történt a komáromi városi idősek otthonában az elmúlt időszakban. Veszélybe került az intézmény működése, a bérek fizetése, az állami támogatások lehívása – derül ki a főellenőr részjelentéséből, mely azt is megállapítja, az Ispotály utcai intézmény sokkal költségesebben működik, mint más hasonló intézmények a régióban. Ez túlságosan is terheli a városi kasszát.
A múlt heti önkormányzati ülés legvitatottabb pontja Csintalan Miklós főellenőr jelentése volt, mely hiányosságokat, mulasztásokat tárt fel a városi fenntartású idősotthonnal kapcsolatban. A főellenőr hangsúlyozta, ez valójában egy gyors részjelentés, amire olyan esetben van szükség, amikor egy intézmény működése veszélybe kerül és azonnali intézkedésekre van szükség.
A részjelentés rámutat, az idősotthon 69 ezer euróval kevesebb állami támogatást kapott volna, ha a városi hivatal nem korrigálja az ehhez szükséges dokumentumot. További súlyos mulasztás, hogy az intézmény nem küldte el időben a minisztériumnak 2018. első negyedévi elszámolását, ami miatt veszélybe került az állami finanszírozás, ezáltal pedig az is, hogy az otthon időben fizesse a béreket és számlákat. A múlt heti ülésig emiatt nem is érkezett meg az államtól a támogatás.
További súlyos gondok vannak az intézményen belüli irányítással és ellenőrzéssel, amelynek következménye, hogy az alkalmazottak folyamatosan cserélődnek. A főellenőr szerint a problémákat bizonyítja az is, hogy az otthon csak a városi hivatal, illetve egy városi járulékos szervezet segítségével volt képes biztosítani a könyvelés és a bérekkel kapcsolatos teendők folyamatosságát. Problémákat okoz az is, hogy akadozik az otthon vezetői és a fenntartó város közötti együttműködés és kommunikáció.
Túl drágán működik
A részjelentés lényeges és sokatmondó pontja a komáromi intézmény más hasonló idősotthonokkal történő összehasonlítása kifejezetten a gazdasági működés szempontjából. Ebből az összevetésből – melyben 7 másik térségbeli idősotthon költségei vannak feltüntetve (önkormányzati fenntartásúak és magánintézmények is) – kiderül, a komáromi intézmény sok tekintetben kilóg a sorból, egyszerűen túl drágán működik. A főellenőr hangsúlyozta, minden felsorolt otthon magas szintű szolgáltatást nyújt, betartva a törvényi előírásokat – beleértve az 52 százalékos szakellátást is. A számok alapján a komáromi otthonban a legmagasabbak a bérköltségek – az egy kliensre eső havi bérköltség itt a legmagasabb, ahogy például az egy lakóra eső költség és az általa fizetett havi díj közötti különbség is. Ráadásul a másik hét intézményben a rászorultsági arány is magasabb.
Lényeges, hogy a másik hét intézmény eközben semmilyen önkormányzati támogatásban nem részesül, a komáromi otthon azonban igen – néhány évvel ezelőttig évente 100 ezer eurós dotációt kapott a várostól, ami mostanra évi 160 ezer euróra kúszott fel (eredetileg 260 ezer eurót kért az igazgató erre az évre). Ez a főellenőr szerint súlyos terhet ró a városi költségvetésre, ezért az otthonnak át kellene állnia egy hatékonyabb gazdasági működésre, egy olyan új modellre, ami más intézményekben már bevált.
Megemlítette, magasak az energiaköltségek, főleg a melegvízé. Le lehetne csatlakozni a távfűtésről és saját rendszert kiépíteni – akár napkollektorokkal, akár hőcserélő állomás létesítésével, ami nemrégiben a fedett uszodában is kiépült, jó eredménnyel. Ez utóbbi beruházás a dunaszerdahelyi otthonban évi 30 ezer eurós megtakarítást hozott.
Hangsúlyozta azt is, hogy egy új modell, ami nem a városi támogatások igénylésén alapul, sokkal költséghatékonyabb lehetne. Ráadásul arra is oda lehetne figyelni, hogy a város ne csak az otthonban lakó időseket támogassa.
Megoldáskeresés helyett maszatolás
A részjelentésről két és fél órán át vitáztak a képviselők – elsősorban nem a megoldáskeresésről, hanem a megállapítások megkérdőjelezéséről. Főként Andruskó Imre és Korpás Péter támadták a gyorsellenőrzésben foglaltakat, illetve az elkészülésének folyamatát, például, hogy a város hivatalnokai, alpolgármestere jelen voltak az ellenőrzés kapcsán az igazgatónővel folytatott egyeztetésen. Bár a testületi ülésen senki nem utalt arra, hogy Polgár Hedviget – aki másfél éve vezeti az otthont, miután a korábbi igazgatónőt visszahívták – a hiányosságok és mulasztások miatt le kellene váltani, néhány képviselő láthatólag ettől tartott. „Boszorkányüldözést“ kiáltottak, miközben a sorozatos hibák és mulasztások miatti felelősséget a városi hivatalra próbálták hárítani, mondván, a hivatal nem figyelmeztette időben az igazgató asszonyt arra, hogy a minisztériumnak el kell küldenie a támogatáshoz szükséges kimutatást.
Néhány előbbremutató vélemény is elhangzott. Andruskó Imre szerint a részjelentés az otthon jelenlegi 90 alkalmazottjából 17 elbocsátását javasolja, ami nincs rendben. Úgy vélte, ki kell mondani, hogy vagy elbocsátásokkal, vagy pedig a lakók által fizetett díjak emelésével lehet csökkenteni a működés költségeit. Illetve azzal, hogy a város rendbeteszi az otthon épületét – hőszigeteléssel, saját fűtésrendszerrel. Elhangzott azonban az is, rendelkezésre áll egy kész, kidolgozott projekt az épület hőszigetelésére, azonban az intézmény vezetője egyelőre nem adott be ilyen pályázatot.
Marek Anton képviselő, aki orvosként heti rendszerességgel látogatja az otthont, úgy vélte, az intézmény működtetése nem lehet pénzkérdés, sokkal inkább az ott lakók igényeire kell figyelni. Benyó Zoltán ellenben egyetértett a jelentéssel, hangsúlyozva, megfontolt döntés kell egy új koncepcióról, a város érdekében – ezt pedig nem az igazgató, az otthonban dolgozók, vagy éppen az ott lakók ellen irányuló lépésként kell felfogni.
Az igazgatónő szerint nincs nagy baj
Polgár Hedvig, az idősotthon igazgatója elismerte, történtek hibák, ugyanakkor úgy vélte, nem lesz semmi baj, hiszen a minisztérium – egy telefonos ígéret alapján – napokon belül utalni fogja az állami támogatást (ez azóta meg is történt – a szerk.). Szerinte az alkalmazottak cserélődése – 1 év alatt például négy közgazdásza volt az otthonnak, mert sorra távoztak – azért történik, mert túl alacsonyak a bérek az intézményben. Egészen riasztónak találja azt az elgondolást, hogy az otthon 73 alkalmazottal is megfelelően tudna működni.
Keszegh Béla alpolgármester hangsúlyozta, a jelentés nagyon pontos tényeket közöl, nagyon jó alap arra, hogy egy új modellt vezessenek be az idősgondozással kapcsolatban, ami sokkal olcsóbban és hatékonyabban működne. Szerinte a megállapítások miatt nem megsértődni kell, hanem átvenni a másutt jól működő rendszert, amivel a város 160 ezer eurót spórolna, és más hasznos célra fordíthatna, akár az összesen 6-7 ezer komáromi nyugdíjas támogatására, és nem csupán az otthon 146 lakójára.
Csintalan Miklós főellenőr a vita végén visszautasította a jelentéssel kapcsolatos bírálatokat, rámutatva arra is, hogy a jelenlegi modell 10 évvel ezelőtt még jól működhetett, mostanra azonban elavult, hiszen az elmúlt években sokat változtak a vonatkozó törvények, a finanszírozással kapcsolatos szabályozások. A testület többsége végül nem fogadta el a jelentést (7-en támogatták, 8-an tartózkodtak, 1 nem szavazott), aminek jelenleg nincs különösebb jelentősége. Biztosnak látszik, hogy az Ispotály utcai idősek otthonát érintő kérdésekkel hamarosan újra foglalkoznia kell a képviselőknek (is).
Csaba Ádám
(Cikkünk a Delta május 15-i számában jelent meg)
Kapcsolódó cikkeink:
Az Év ápolója: díjazták az idősotthon dolgozóját
Leváltották az idősotthon igazgatóját