Nagy horderejű szociális vonatkozású stratégiai dokumentumot készített Gúta. Hét konkrét célt fogalmaz meg, gondol a kisnyugdíjasokra és az alacsony bérűekre.

Nem mutat kedvező képet a Kis-Duna és Vág találkozásánál fekvő több mint tízezer lakosú kisváros demográfiai kimutatása. Az európai és a régiós trendhez hasonlóan csökken a lakosok száma és elöregedőben a társadalom. A 2018-2022 között időszakra vonatkozó, élő tervezet szervesen kapcsolódik a város gazdasági és szociális fejlődését taglaló programjához. A közösségi terv elkészítését törvény írja elő. A 65 oldalas anyag tartalmát a képviselő-testület legutóbbi ülésén Koczkás Beáta alpolgármester ismertette.

Gútán javarészt magyarok (78 százalék) élnek, a szlovákok a lakosság 20 százalékát teszik ki. A gútaiak jelentős mértékben a katolikus valláshoz tartozónak tekintik magukat (7252-en). A legutóbbi, 2011-es népszámláláskor Gútán 10 599 lakost számoltak össze, ami csökkenő tendenciát jelent, hiszen a múlt század kilencvenes éveinek második felében 11 ezer feletti volt a népesség. Gútán a nemek struktúrája is változott. Míg hosszú ideig a nők voltak többségben, az utóbbi években már nem annyira jelentős a különbség, sőt, a férfiak száma növekszik. Ezt azzal magyarázzák, hogy több nő vándorol el Gútáról. Tíz éve még százzal több nő élt Gútán, mára kiegyensúlyozottá vált a nemek aránya. A vizsgált időszakban, 1993 és 2016 között több ember hunyt el, mint ahányan születtek, az élveszületések száma évenként 80-90, míg az elhalálozások száma megközelítőleg 120. Ez a negatív tendencia a jövőben is folytatódik, a népességfogyás és elöregedés nehezen megállítható. Csupán a migráció segíthetne, azonban a statisztikai adatok alapján az elköltözők száma évente körülbelül kétszáz, miközben az állandó lakhelyre érkezők alig százan vannak, ám ebben nincsenek benne a „rokonoknál” lakó, a társadalom peremére sodródott csoport tagjai.

Tovább öregszik a város

Húszéves időszakra lebontva folyamatosan több nyugdíjas korú ember él a városban, mint ahányan produktívak – bár az idősek egy része is dolgozik még, hogy javítsák anyagi helyzetüket. Gúta népességét legnagyobb részben 30-50 év közöttiek alkotják, akik hamarosan nyugdíjas korba lépnek. Mivel nem várható, hogy megnő az élveszületések száma, csak a betelepülők számának növekedése segíthetne megváltoztatni a trendet. Míg 1996-ban 32 év volt az átlagéletkor, 2016-ban már több mint 42 év. A természetes gyarapodást taglaló kimutatás negatív képet mutat, azaz 2030-ig tovább öregszik a gútai társadalom és csökken a lakosok száma. Tehát egyre kevesebb ember lesz produktív korban és ezáltal hosszabb távon képtelenség fenntartani a jelenlegi szociális hálót, azaz egyszerűen túl sok lesz a nyugdíjas, akiket a dolgozók nem lesznek képesek eltartani.

Gútán jelenleg 2531 nyugdíjas korú ember él, ami a lakosság mintegy 21 százaléka. Az időskorral járó megbetegedések és tartósan egészségkárosultak növekvő száma is indokolja az azonnali cselekvést. Az alpolgármester közölte, a szociális szolgáltatások minőségének javítása érdekében egy kérdőív kitöltésére biztatták a lakosokat. A felmérésbe 108 lakos (72 nő, 36 férfi) és egy szervezet (idősek otthona) kapcsolódott be. Arra a kérdésre, hogy kit keresnének, ha szociális szolgáltatások iránt érdeklődnének, a résztvevők mintegy 55 százaléka a városi hivatalt jelölte meg, míg 30 százalékuk a szociális szolgáltatások intézményét keresné, 13 százalékuk hasonló cipőben járó ismerősüket kérdezné, a többiek családtagoktól vagy az internetről tájékozódnának. Legtöbben (11,1 %) a szociális tanácsadásra jártak, az étkezőben való étkezést nagyjából 8 százaléknyian, a napközi otthont és az élelmiszerkiadót több mint 4 százaléknyian veszik igénybe.

Gúta új közösségi stratégiája az országos szociális programra épül, melyben kiemelt célként szerepel a szociális szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő jogok érvényesítésének elősegítése, nagy hangsúlyt fektetve az emberi méltóságra és az antidiszkriminatív megoldásokra.

A város hét konkrét célt fogalmazott meg. Létrehoznának egy közösségi központot, ahol szociális munkásokat alkalmaznának. Egy menedékhely létesítése is tervben van, ahol nemcsak hajléktalanok kapnának szállást, hanem a nehéz szociális és hátrányos helyzetben lévők elszállásolására is lenne lehetőség, ez egy-két hónapos időszakra vonatkozna. Szintén a nehéz helyzetben lévő családosok, legfőképpen az egyedülálló anyák gyermekeinek számára egy bölcsődét hoznának létre, de az alacsony jövedelmű kétszülős családok számára is elérhető lenne. Ugyancsak rájuk gondolva 12 szociális lakást építenének, ahová a hátrányos helyzetűek kerülnének, s a fiatal családok, illetve a kisnyugdíjasok számára további bérlakások kialakítását tervezik. A városi hivatalban Szociális és Lakáspolitikai Osztályt hoznának létre és felélesztenék a szociális terepmunka intézményét.

Borka Roland