Tóth Alexander két és fél éve vette át a komáromi városi rendőrség vezetését, azóta több dolog pozitív irányban változott. Helyetteséül Ujj Ernőt nevezte ki, akinek az életében a sport kulcsszerepet játszik. Talán ennek is köszönhető, hogy a komáromi rendőrök ma már ismét különböző versenyeken bizonyítják rátermettségüket, és építik a kapcsolataikat. A városi rendőrség parancsnok-helyettesével többek között erről is beszélgettünk.

• Mióta tartozik a rendőrség kötelékébe? A kezdetektől fogva sportolt?

– Az uniformist nagyjából 25 éve öltöttem magamra először, természetesen már akkor is sportoltam. Azért fogalmazok így, mert abban az időszakban szinte az összes kollégám űzött valamilyen sportot. Többen is erőemelők voltak, de akadtak olyanok, akik a karaténak, vagy más küzdősportnak hódoltak.

• Tehát régebben a fizikummal nem volt probléma…

– Nem bizony. Akkoriban főleg teremlabdarúgó-tornákra jártunk, kisebb-nagyobb sikerekkel, de a sportlövészetben is elég jó eredményeket értünk el. Sajnos később sok minden megváltozott…

• Éspedig?

– A városi rendőrök egyre kedvezőtlenebb anyagi juttatást kaptak, így sokan döntöttek úgy, hogy máshol próbálnak érvényesülni. Megértettem őket, nehezen lehetett kijönni abból a fizetésből, ráadásul ennyi pénzért nem is kapkodtak a betöltetlen pozíciókért. Fizikum és állóképesség terén addig komoly kritériumoknak kellett megfelelni, ez viszont megszűnt, és az állomány olyan személyekkel töltődött fel, akik ezen a téren gyengébbek voltak. Ebből pedig egyenesen következett az, hogy a szervezett sportolásunk is elmaradozott.

• Azért nem túl bizalomgerjesztő egy polgár számára sem, ha egy városi rendőrön nem látja, hogy le tud sprintelni 100 métert.

– Abszolút, és ez érthető is. Mindig azt szoktam mondani, hogy csak az legyen rendőr, akinek a védelméért az egyszerű polgár még fizetni is hajlandó. Ezért vezettük be újra a fizikai teszteket, de nem csak a potenciális újoncok számára: a jelenlegi állomány félévente vesz részt gyakorlatokon. A folyamatos motivációt is szerettük volna fenntartani, ezért a rendőreink fizikai teszten mutatott teljesítményéről, figyelembe véve az életkort is, sorrendet állítottunk fel. Az első 3 helyezett fizetési prémiumot, az utolsó 3 pedig némi levonást kap, így mindenki előtt lebeghet egy cél: valaki az első háromba szeretne kerülni, mások meg az utolsó három hely egyikét szeretnék elkerülni.

• Milyen versenyeken láthatjuk a városi rendőreinket?

– Továbbra is eljárunk focizni, de itt sokkal fontosabb számunkra a kapcsolatok építése és ápolása. Néha részsikereink is akadnak, például nemrég egy ilyen focitornán a végső győztessel szemben nagyon szoros, egygólos vereséget szenvedtünk, pedig az ő csapatukban még egy első ligás labdarúgó is volt. Ezenkívül már-már tradicionálisak a lövészversenyek, de újabban közösen futunk, például a Komárom-Komárno versenyen is részt vettünk.

• Nemsokára pedig egy Spartan Race-en is bemutatkoznak

– Így van. Martin mellett Valčianská Dolinán, egy sípályán kerül megrendezésre a spártai futam, ahová az őrs 5 legjobb fizikumú rendőrével látogatunk el. Elsőre csak az 5 kilométeres sprintpályát vállaljuk be, ahol nagyjából 20 akadályon kell majd túljutni, de a jövőben nem tartom kizártnak a 10, esetleg a 20 kilométeres távokat sem. Igazából még csak ismerkedünk ezzel, de biztosan jól fogjuk majd érezni magunkat.

• Csak a mozgás a fontos, vagy akad más cél is?

– A városi rendőrség vezetői számára prioritás, hogy a rendőrök komolyan vegyék munkájukat, és tudatosítsák, ehhez talán az egyik legfontosabb a megfelelő fizikai állapot. Szeretnénk javítani az általános megítélésünkön és megmutatni a polgároknak is, hogy bizony képesek vagyunk arra, hogy olykor a koszban, sárban csússzunk-másszunk. Szeretnénk, ha az emberek újra megbíznának bennünk, ehhez viszont fontos a jó megjelenés és a megfelelő fizikum. A sportnak közösségépítő, jellemformáló ereje is van, ezt pedig kár lenne nem kihasználni.

Kovács Gerzson Dávid