Egyre kevesebb gyerek születik, emiatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisiskolák, miután kevés tanuló után kevés állami támogatás jár. Idén két községi magyar iskolát is bezártak járásunkban. Ha nem változik a demográfiai trend, további kisiskolák eshetnek áldozatul. A bezárási hullámot a tanintézmények összefogása mérsékelheti.
Idén szeptemberben két komáromi járásbeli kisiskola, a megyercsi és a karvai is kénytelen volt bezárni. Az ok egyszerű, nincs, illetve kevés a gyerek. Az állami normatív támogatás viszont fejkvóta alapú: minden egyes tanuló után egy egységnyi támogatás jár. Elvileg ebből az összegből kellene működtetniük az iskolát, ám minél kevesebb a gyerek, ez annál kisebb összeg, így a helyi önkormányzatoknak kell a hiányzó pénzforrásokat előteremteniük már a bérekre is – és akkor még nem beszéltünk az esetleges fejlesztésekről, elengedhetetlen javításokról. A rendszer egyébként elvileg 200-250 tanulói létszámmal működik jól – ilyen esetben a fejkvóta alapján kapott pénzből az iskola képes önállóan működni.
Karván – Duka Gábor polgármester szerint – legalább 16 diákra lett volna szükség az 1-4. évfolyamokban ahhoz, hogy fenn tudják tartani az iskolát. Ezzel szemben az elmúlt tanévben 8 diákjuk volt, az ideiben 7 lett volna, jövőre pedig csupán 5. Az államtól érkező normatív támogatáson felül évente 25-30 ezer euróval segítette ki az intézményt a helyi önkormányzat, hogy a bérekre jusson, ezenkívül még 12-14 ezer eurót is utaltak az iskola és óvoda üzemeltetésére (energia, fenntartás). Mivel a diáklétszám tovább csökkent, még több önkormányzati pénz kellett volna – ezt a község már nem tudta biztosítani, kénytelenek voltak a bezárásról dönteni.
Megyercsen is a csökkenő diáklétszám volt a fő oka annak, hogy bezárták a kisiskolát. Idén 5 megyercsi óvodás vált iskolakötelessé, ám a szülők végül egyiküket sem a helyi iskola első évfolyamába íratták be, sőt, a felsőbb évfolyamokba járók közül néhány gyereket a szülők átírattak másik iskolába. „Megtettünk minden tőlünk telhetőt, elkezdtük az iskolát is felújítani. A fejkvóta rendszer mellett azonban három diákkal képtelenség lett volna fenntartani az iskolát“ – nyilatkozta lapunknak nemrégiben Molnár Zoltán megyercsi polgármester.
A magyar iskolák 40 százaléka kisiskola
A fő ok tehát, hogy egyre kevesebb gyerek születik, másrészt több tanulót eleve nem a helyi kisiskolába íratnak, kényelmi okok, vagy akár a magasabb színvonalú oktatás érdekében – a megyercsiek egy része például az ekeli iskolába jár, a karvaiak Muzslára vagy Búcsra, illetve jellemző, hogy a Komáromban dolgozó szülők a járási székhely valamelyik iskolájába viszik a gyereket. Itt érdemes megjegyezni, hogy az idei komáromi beiratkozási adatok részben ezért alakulnak magyar szempontból kifejezetten kedvezően: az idei elsősök 67,5 százaléka magyar iskolában, 32,5 százaléka szlovákban kezdte meg tanulmányait Komáromban. További ok a megemelt Bethlen-támogatások hatása – a roma gyerekeket emiatt magyar iskolába járatják szüleik.
Ha a közeljövőt nézzük, nem sok jóra lehet számítani, a magyar közösség az országos átlaghoz képest – illetve a szlovák többséghez viszonyítva – elöregedik, kevesebb gyerek születik, kevesebb diákon kell osztozniuk a járásbeli iskoláknak. A kedvezőtlen folyamatot alátámasztja Komárom korfája is.
Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója szerint a magyar tannyelvű tanintézmények jóval nehezebb helyzetben vannak a demográfiai adatok miatt, miközben az továbbra is előfordul, hogy magyar szülők szlovák tannyelvű intézménybe íratják gyereküket. A tavalyi statisztikák szerint ráadásul a magyar alapiskolák közül jóval több a nem teljes szervezettségű iskola – tehát csupán 1-4. évfolyamot indító kisiskola –, mint az országos átlag. Míg országosan az összes alapiskola 27 százaléka kisiskola, a magyar tannyelvűek között ez az arány 40 százalék (231 iskolából 92 kisiskola). Kisiskolába ugyanakkor a közel 29 500 szlovákiai magyar diák csupán 8 százaléka jár.
Az idén Felvidéki Magyar Pedagógus Díjjal kitüntetett szakember két konkrét lehetőséget vázolt, amivel enyhíthető lenne a csökkenő diáklétszám miatti pénzhiány. Mindkét modell kulcsa az iskolák összefogása, illetve a fenntartók – önkormányzatok – szoros együttműködése.
Csatlakozás egy nagyobb iskolához
Az egyik, hogy a kisiskola egy nagyobbhoz csatlakozik, feladja önállóságát, és a továbbiakban fiókiskolaként működik. A könnyebb érthetőség kedvéért a megyercsi iskola példáján mutatta be, ez hogyan működne: a megyercsi iskola betagozódna a szomszédos ekeli iskolába, és a továbbiakban annak kihelyezett részlegeként működne Megyercsen. Ez hozna némi megtakarítást – függően a fiókiskola tanulói létszámától is –, ám elsősorban pedagógiai szempontból lenne hozadéka, ugyanis a kisiskola tanítói egy nagyobb pedagógiai munkaközösséghez tartoznának, nőhetne a színvonal, betegség esetén könnyebb lenne helyettesíteni.
Viszont egy ilyen modellnél több összetett kérdést kell tisztáznia a két érintett önkormányzatnak, ami abból adódik, hogy a megyercsi fiókiskola fenntartója immár Ekel önkormányzata lett. Az ingatlanok tulajdonosa Megyercs – milyen feltételek mellett bérelje ezeket az ekeli iskola? Hogyan oldják meg a karbantartást? A néhány megyercsi tanuló után járó normatív támogatás valószínűleg még mindig kevés ahhoz, hogy az ekeli alapiskola önkormányzati segítség nélkül működjön – mennyivel szálljon be Megyercs, miközben jogilag nincs köze hozzá? Valószínűleg a helyzet bonyolultsága a fő oka annak, hogy eddig az önkormányzatok nem igazán vállalkoztak arra, hogy ilyen módszert alkalmazzanak.
Több iskola összefog
Van egy másik, hasonló megoldás, ami pénzügyi szempontból egyértelműen előnyösebb, főként azért, mert több önálló tanintézmény összefogásáról szól. Ez lenne a klaszterbe tömörülés, amikor az iskolák társulnak és bizonyos igazgatási és egyéb feladatokat közösen oldanak meg – mutatott rá Fodor Attila. Ez a modell nem a legkisebb iskoláknak lehet jó megoldás, hanem a nagyobbaknak, akár 4-5 intézmény is társulhat. Közösen alkalmazhatnak egy logopédust, gyógypedagógust, gyerekpszichológust, akik minden nap egy-egy társult iskolában érhetők el. Elég lehet továbbá egy könyvelő is. Mindez természetesen megtakarítást jelent. További előnye, hogy a pedagógusok szaktantárgyi munkacsoportokat hozhatnak létre, az együtt gondolkodás pedig az oktatás színvonalát emelheti. Ugyanakkor ez a társulás is feltételezi, hogy az egyes iskolák fenntartói, tehát az önkormányzatok képesek jól együttműködni a klaszter társulások megfelelő működése érdekében.
Erre már akadnak példák is – az ipolysági iskolák esetében körvonalazódik hasonló, klaszter típusú társulás. Itt az ipolysági önkormányzat kezdeményezte, hogy a helyi fenntartású alapiskolákat és a megyei fenntartású gimnáziumokat vonják össze. Egész pontosan a magyar alapiskola a magyar gimnáziummal, a szlovák alapiskola a szlovák gimnáziummal kerüljön közös igazgatás alá – mégpedig Ipolyság önkormányzatának fenntartása mellett. A fő cél a hatékonyabb működés lenne, elsősorban pénzügyi szempontból. Andruskó Imre megyei képviselő kérdésünkre elmondta, Nyitra Megye Önkormányzata nem elutasító a kérdésben, decemberben születhet végső döntés a két gimnázium átruházásáról – a Magyar Szövetség megyei frakciója egyébként támogatja az elképzelést. Van egy másik alternatíva is: a két gimnázium és a helyi szakközépiskola tömörülne egy igazgatás alá és maradna megyei fenntartásban.
Fodor Attila leszögezte, egy falusi magyar iskola sokat jelent a helyi közösségnek, hiszen az identitást, megmaradást jelképezi. „Személy szerint is nagy támogatója vagyok a kisiskolák megmaradásának, ám ennek ellenére ki kell mondanom, hogy a kisiskolák jelentős részét hosszú távon nem fogjuk tudni fenntartani. Az okok között nemcsak a gyerekhiány és az ebből adódó pénzhiány látható, hanem az új pedagógiai módszerek biztosítása is – például a kooperatív tanulás, aminek lényege, hogy a diákok csoportosan, egymást megismerve, más-más szerepet vállalva végzik a feladatokat. Egy kisiskolában, évfolyamonként néhány tanulóval ez nem igazán működhet. Ugyancsak nehezebb beszerezni a korszerű oktatási eszközöket, alkalmazni szakpedagógusokat“ – mutatott rá, hozzátéve, a realitás az, hogy 20-25 év múlva 60-70 magyar iskola szűnhet meg – zömében kisiskolák.
Gondban az óvodáink, középiskoláink, egyetemünk
Az alacsony gyerekszám nemcsak a kisiskolákat fenyegeti – ez a későbbiekben jelentkezik a középiskoláknál, a felsőfokú intézményeknél is. Juhász György, a Selye János Egyetem rektora az idei tanévnyitón szintén felhívta a figyelmet a kedvezőtlen demográfiai mutatókra. Egyre kevesebb a magyar iskolákban érettségiző diák Szlovákiában, így szűkül az a bázis, ahonnan a hallgatók a komáromi magyar egyetemre érkezhetnek. Ez a tendencia más egyetemekre is jellemző, illetve a szlovákiai magyar közoktatás valamennyi szegmensére – mutatott rá köszöntőjében.
Csak tetézi a gondokat, hogy jövőre az óvodák finanszírozásában is bevezetik a fejkvótát, vagyis a kisebb óvodák esetében éppúgy pénzügyi gondok jelentkeznek majd, mint az alapiskoláknál – így nem lenne meglepő, ha hamarosan néhány kisebb óvoda bezárására is sor kerülne.
Az állam láthatólag nem kíván változtatni az iskolaügyi rendszer finanszírozásán, ami az óvodáknál bevezetésre kerülő normatív rendszerből is látszik. A kis gyereklétszámmal működő oktatási intézmények így egy ideig ugyan bízhatnak a fenntartói segítségben, igyekezhetnek külső forrásokat találni, nagyobb iskolákkal összefogni, de hosszú távon ez nem igazán fog működni. Az univerzális megoldás a demográfiai fordulat lenne: ha több gyerek születne.
Csaba Ádám
Újabb kisiskolát veszítettünk el
Megszűnik a karvai kisiskola
Több mint kétszer annyi magyar elsős Komáromban
Húszéves az egyetemünk