Hamarosan épülhet az innovációs központ

Már tavaly elkezdődött az az átfogó, határon átnyúló gazdaságfejlesztő program, melynek részeként bő egy éven belül egy innovációs központ épül Komáromban, a Komáromi Korzó szomszédságában. A 2,7 millió euró összköltségű projekt egy sikeres pályázatnak köszönhetően valósul meg. Elsősorban a térség kisebb vállalatainak nyújt segítséget a termékfejlesztés és a digitalizáció terén – vagyis az Ipar 4.0-át támogatja régiónkban.

A TAPE Novum Danuvium elnevezésű, fenntartható és minőségi foglalkoztatást előmozdító projekt összköltsége 2,7 millió euró. Ennek nagy részét, 2,3 millió eurót a sikeres pályázat nyomán az INTERREG V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program (www.skhu.eu) keretében finanszírozzák, míg a partnerek összesen 183 ezer eurós önrésszel járulnak hozzá a költségekhez.

Az észak-komáromi székhelyű Pons Danubii Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) a Duna menti magyarországi és szlovákiai városokat fogja össze, egyúttal a szóban forgó projekt vezető partnere és koordinátora. A program négy különálló, de egymásra épülő fejezetből áll, a Pons Danubii mellett további nyolc, saját költségvetésű partner, illetve négy támogató vesz benne részt – vállalkozások, intézmények, iskolák. 2020 januárjában indult és 2023 szeptemberig tart.

Ipar 4.0, azaz digitalizáció a termelésben

Bara Zoltán, a Pons Danubii igazgatója kérdésünkre elmondta, az átfogó program célja az Ipar 4.0 támogatása. Azaz hozzásegíteni a Duna menti térség kisebb vállalkozásait ahhoz, hogy a kor kihívásaival összhangban kezeljék a digitális lehetőségeket, egyúttal az ehhez szükséges ismereteket is igyekszik átadni nekik. Biztosítja továbbá számukra azt is, hogy hozzáférjenek a termelés legmodernebb eszközeihez és gépeihez. Ennek érdekében két, ún. innovációs központ is létesül a régióban. Az egyik Tatán már meg is kezdte működését, a másik pedig Észak-Komáromban épül fel, zöldmezős beruházásként.

Ez utóbbi INNOCENTRE elnevezésű projekt hivatalosan szeptember elsején rajtolt. Első lépésként a projektben részt vevő másik partner, a budapesti székhelyű Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány felméri, pontosan milyen képzésekre, ismeretekre és technológiára lenne van szüksége a térségbeli kisebb cégeknek és vállalkozóknak – erről bővebben keretes írásunkban olvashat.

Bő egy év alatt épülhet meg

Maga az innovációs központ – ha úgy tetszik gyártási laboratórium – a Jedlik Ányos utca mentén, a Komáromi Korzó mögötti telken épül fel. Egy 571 négyzetméteres, egyszintes épületet terveztek, melynek nagyobb részébe számos korszerű gép és berendezés kerül, függően a régió vállalkozóinak igényeitől is: például 3D-nyomtató, CNC-marógép, robotok, lézervágók. Ezeket térségünk vállalatai használhatják majd elérhető áron. Egy autóipari kisvállalkozó például ki tudja majd fejleszteni azt az alkatrészt, amit a későbbiekben tömegesen is gyárthat.

Bara Zoltán elmondta, az innovációs központban egyúttal egy IT-fejlesztő műhely is működik majd, amely a digitalizációt és a virtuális valóság felhasználását támogatja, illetve mutatja be, egyúttal a Pons Danubii EGTC-nek is otthont ad majd az épület – a társulás lesz a központ tulajdonosa.

Hamarosan kiírják a közbeszerzést a kivitelezőre, ennek lezárulta után pedig – talán még az idén – a központ építése is megkezdődhet. A különböző berendezések beszerzésére jövő ősszel kerülhet sor. Jövő év végéig át is adhatják az innovációs laboratóriumot, hacsak a járványügyi intézkedések nem rúgják fel az előzetes terveket.

Az INNOCENTRE projekt teljes költségvetése csaknem 1,5 millió euró, amiből 1,27 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból merített támogatás, 150 ezer euró állami támogatás, és közel 75 ezer euró az önrész. A Pons Danubii ERFA támogatása csaknem

1 millió 210 ezer euró, a szlovák állami támogatás 142 ezer euró. A Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány ERFA támogatása 61 ezer euró, magyar állami támogatása 7 ezer euró.

Indul az igények felmérése

Hogy pontosan milyen gépparkkal, milyen eszközökkel szerelik fel a komáromi központot, az attól is függ, hogy a régiós vállalkozóknak mire van igényük. Erre a projekt egyik partnere, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány ad választ, amely a Pons Danubiival közösen 200 kisebb vállalatot kíván megszólítani a határ menti térség mindkét oldalán – Komárom-Esztegom megyében és Nyitra megyében –, azzal a céllal, hogy feltérképezzék, milyen képzésekre, termékfejlesztést elősegítő technológiákra lenne szükségük a fejlődéshez. Elsősorban olyan kisebb vállalatokat keresnek meg, amelyek önerőből nem tudnák beszerezni a legmodernebb berendezéseket, illetve piaci alapon hozzájutni a kor kihívásainak megfelelő ismeretekhez. Bara Zoltán kiemelte, a vállalatok maguk is jelentkezhetnek az office@ponsdanubii.eu e-mail címen.

Mi az Ipar 4.0?

Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint: „Az Ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan ,okos’ gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.“