Tovább tombol az influenzajárvány. Egy hét alatt megduplázódott a betegek száma. Az influenza miatt iskolákat zártak be, és látogatási tilalmat rendeltek a kórházakban. Az elmúlt hetekben ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel találkozhattunk a tévéhíradókban és az újságok hasábjain. Kološová Andreát, a komáromi közegészségügyi hivatal vezetőjét és Bakai Hedvig komáromi általános orvost a gyorsan változó influenzavírusról, a védőoltás szerepéről és népszerűtlenségéről, valamint megelőzésről kérdeztük. Vajon képesek vagyunk végső csapást mérni az influenzára?

Kološová Andrea járási tisztiorvos és Bakai Hedvig háziorvos az influenzajárványról

• Azon, hogy az új év első heteiben a család nagy része ágynak dől és megtelnek az orvosi rendelők betegekkel, ma már nemigen csodálkozik senki. Az általában január-február fordulóján tetőző influenzajárvány a hétköznapok része lett. Ám idén mintha a korábbiaknál is nagyobb méreteket öltene. Igaz az, hogy évről évre egyre több az influenzás megbetegedések száma?

Kološová Andrea: Azt, hogy évről évre egyre többen fertőződnek meg az influenzavírussal, nem lehet egyértelműen kijelenteni. Általánosságban annyi megállapítható, hogy szezononként nagyobb és kisebb járványok váltják egymást. A megbetegedések száma egyenes összefüggésben áll ugyanakkor a vírus változékonyságával is. Minél inkább különbözik a vírus attól a fajta vírustól, amely az előző évben terjedt el, annál több megbetegedés várható.

• Ha csak a Komáromi járást nézzük, az idei szezonban eddig mennyien betegedtek meg?

Kološová Andrea: Az év első öt hetében 8240 felső légúti és 1859 influenzás megbetegedést regisztráltunk, valamint két nehéz lefolyású, ún. SARI-típusú megbetegedésről tudunk. Ez utóbbi egy súlyos akut légúti fertőzés. Halálos kimenetelű megbetegedésről ugyanakkor nincs tudomásunk.

• Az influenza elleni védőoltás megfelelő védelmet nyújt? A szkeptikusok táborának nagy a divatja…

Bakai Hedvig: Az influenza, s így a járvány elleni legjobb és leghatékonyabb védekezés egyértelműen az időben beadott oltás, amely 75-90 százalékban nyújt védelmet. Az oltás ingyenes és mindenkinek ajánlott. Különösen a kisgyermekeknek, a 65 évnél idősebbeknek, a terhes nőknek, valamint a krónikus, például szív-, tüdő- vagy vese- és immunhiányos betegségekben szenvedőknek.

• Mi a tapasztalat: az emberek hány százaléka oltatja be magát?

Kološová Andrea: Pontos számokról az idei influenzaszezonban még nem tudunk beszámolni, hiszen ezeket csak később összegzik. A legfrissebb adatok tavalyiak: akkor Szlovákia lakosságának mindössze 4,5 százaléka oltatta be magát influenza ellen.

• Ha ilyen magas védettséget nyújt, mi az oka, hogy csak kevesen élnek az oltás lehetőségével?

Kološová Andrea: Szlovákiában valóban hosszú ideje alacsony az influenza elleni oltottság aránya, annak ellenére, hogy a védőoltás jelentőségét és fontosságát sokat hangsúlyozzák. Ennek oka, hogy ez az oltás nem kötelező, hanem önkéntesen kérhető, valamint az is, hogy az emberek alulértékelik az influenza szövődményeit és az azzal járó kockázatokat. Fontosnak tartom ezzel összefüggésben megemlíteni, hogy az emberek gyakran összekeverik a közönséges megfázást vagy más vírusos megbetegedést az influenzával.

Bakai Hedvig: Olyanok is vannak, akik a tűtől félnek, sokan pedig abban a tévhitben élnek, hogy nem veszélyes az influenza. A statisztikák kimutatásai alapján azonban az influenzára és annak szövődményeire körülbelül annyi elhalálozás jut, mint a mellrákra. A szövődményekre érdemes kellő hangsúlyt fektetnünk, hiszen például az idősek esetében gyakran nem az influenza, hanem az annak szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás a végzetes. Ez utóbbi oltással kivédhető lenne. Problémának látom azt is, hogy az oltásellenes kampány hatalmas méreteket öltött az interneten. Az, hogy az oltóanyag központi idegrendszer-károsodást, autizmust, agyidegbénulást okozna, ezidáig nem bizonyított. Az orvostudomány történetében nem a betegség kezelése, hanem a vakcinák alkalmazása mentett meg sok életet. Természetesen mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy beoltatja magát, vagy sem.

• Melyek azok a tünetek, melyek egyértelműen arról árulkodnak, hogy nem egyszerű nátháról, hanem influenzáról van szó?

Bakai Hedvig: Az influenza mindig hirtelen kezdődik, fejfájással, általában 24 órával a fertőzés után, valamint 3-4 napig tartó 39 °C fok feletti magas lázzal. Levertséggel, erős izom- és hátfájással jár. Nem ritka a mellkasi fájdalom, a rendkívüli gyengeség, a hidegrázás, az izzadás, ritkán a torokfájás, az erős száraz köhögés, valamint a súlyos kimerültség érzete. A megfázás (nátha) ezzel szemben fokozatosan kezdődik tüsszögéssel, orrfolyással, orrdugulással, enyhe köhögéssel, pár napig tartó alacsonyabb lázzal, hőemelkedéssel, s csak ritkán jár izomfájdalommal.

• Miért van az, hogy az influenza elleni oltóanyag összetétele minden évben változik?

Bakai Hedvig: Azért, mert a vírusok is állandóan változnak, így az előző évben beadott oltás nem véd a következő évben. Az oltást tehát érdemes minden évben megismételni.

Kološová Andrea: Ez a változékonyság idézi elő azt, hogy az ellenállóképességünk a betegség lefolyása után sem tartós. Mivel az oltóanyagnak mindig az aktuálisan terjedő vírus ellen kell védelmet nyújtania, természetes, hogy minden influenzaszezon előtt a vakcina más összetételű. Az idei szezonra az Egészségügyi Világszervezet olyan összetételű oltóanyagot ajánlott, amely többek között az influenza H1N1 és a H3N2 típusai ellen nyújt védelmet.

Most ez a két típus fenyeget leg­inkább?

Kološová Andrea: Leginkább az A/H3N2/Hong-Kong típusú, ám az a vakcina, amely az idén forgalomban van, védelmet nyújt ez ellen a konkrét vírus ellen.

• Mi történik, ha valaki csak később kap észbe, és most kéri a vakcinát?

Kološová Andrea: A legideálisabb, ha közvetlenül az influenzaszezon előtt, szeptember végén vagy október elején kerül erre sor. Persze, bármikor beoltathatjuk magunkat, azzal azonban számolnunk kell, hogy a vakcina legkorábban az oltás után két héttel nyújt védelmet. Az oltásnak éppen ezért egy nagy influenzajárvány kellős közepén már nincs sok értelme.

• Az oltáson túl tehetünk-e még valamit a megelőzés érdekében?

Bakai Hedvig: A vírus cseppfertőzéssel, köhögéssel, beszéd közben keletkező váladékcseppekkel is terjed. Ezért ajánlott a gyakori kézmosás, valamint a gyógyszertárakban kapható kézápoló és fertőtlenítő készítmények használata, ezek több órás védelmet biztosítanak. Már az is sokat segít, ha az influenzajárvány idejében kerüljük a tömegrendezvényeket, ha gyakrabban szellőztetünk otthon, ha köhögéskor, tüsszentéskor papírzsebkendőt használunk, és betartjuk az alapvető higiéniai előírásokat. Fontos hangsúlyozni az egészséges életmódot, a vitaminokban gazdag táplálkozást, a rendszeres mozgást és sportolást is.

• Az influenzajárvány kellős közepén szervezetünk természetes ellenálló képessége mely vitaminokkal javítható? Étrend-kiegészítő vagy természetes forrás?

Bakai Hedvig: Előbbi esetén fontos tanácsot kérni a gyógyszerészektől, mert a túlzott bevitellel és a rosszul megválasztott kombinációkkal károsíthatjuk szervezetünket. Különösen ajánlott a C-vitamin (akár természetes formában) bevitele cinkkel – a cink ugyan nem vitamin, de nagyon jól hat a nyálkahártya regenerációjára. Ezenfelül a B12- (tojás, hús, hal, gabonapehely, kefír), az A- (tojás, máj, brokkoli, sárgarépa) és az E-vitaminok fogyasztására kell különös gondot fordítani. Ajánlottak a természetes friss zöldségek és gyümölcsök (például a mandula), valamint a teljes értékű, fehérjedús étkezés, a prebiotikumok és a probiotikumok az immunrendszer erősítésére.

• A február mindig a tetőzés időszaka. Mikorra várható mérséklődés?

Kološová Andrea: Tapasztalataink azt mutatják, hogy a helyzet jobbra fordulása csak az iskolai tavaszi szünet idejére várható, amikor a gyerekek egy időre kiszakadnak az iskolai közösségből.

• És mi a helyzet globálisan: vajon az emberiség belátható időn belül képes lesz végső csapást mérni az influenzavírusra?

Kološová Andrea: Tekintettel az influenzavírus korábban már említett nagy változékonyságára, minden évben – attól függően, hogy mennyit változott az előző évihez képest – nagyobb, illetve kisebb mértékű járványra számíthatunk. Éppen ezért a jövőre nézve nem reális azzal számolnunk, hogy az emberiségnek sikerül felszámolni a vírust úgy, ahogyan az például a feketehimlő esetében történt.

Langschadl Mátyás

(cikkünk a Delta február 13-i számában jelent meg.)