Nem veszi meg Komárom az izsai szeméttelepet működtető Reko Recycling vállalatot, sőt, elutasítja a cég azon javaslatát is, mely megemelte volna a város által fizetett lerakati díjat. Így döntöttek a képviselők. Ezzel a város nem ugrik fejest egy kockázatos beruházásba, ugyanakkor kiszolgáltatottá válik a szemétlerakat mindenkori tulajdonosával szemben. Ebből kifolyólag Komárom januártól akár négyszer annyit is fizethet az izsai telep használatáért, ami jelentős lakossági szemétdíj-emelést vonhat maga után.

Múlt kedden soron kívüli ülésen tárgyaltak a képviselők arról a javaslatról, mely nagymértékben befolyásolja a város hulladékgazdálkodását és annak költségeit. Az ülés előzménye, hogy az izsai szemétlerakatot működtető Reko Recycling már tavaly jelezte a városnak, hogy jelentősen drágítaná a telepen elhelyezett hulladékért fizetendő árait. Idén márciusban hivatalosan is közölték, hogy – a piaci ár növekedésére hivatkozva – a szilárd vegyes hulladék tonnánkénti 18,50 eurós lerakási díját júliustól 29,90 euróra emelnék. Hozzátették, ha ezt a város nem fogadja el, felmondják a várossal kötött szerződést, azaz Komáromnak másik szeméttelepet kell keresnie. Itt a legfőbb baj az, hogy minden szóba jöhető lerakat jóval távolabb található Komáromtól, vagyis a szállításra is komoly pénzeket kellene fordítani.

A testületi ülésen három alternatíva került a városatyák elé. Az egyik, hogy az önkormányzat elfogadja a cég által javasolt áremelést. A második lehetőség, hogy a város megvásárolja a vállalatot – ezzel együtt a szeméttelepet. A Reko Recycling tulajdonosai többszöri egyeztetés után 3,5 millió eurót kértek a cégért, amit a város hitelből finanszírozott volna – a pénzügyi bizottság és a városi tanács is a megvételt javasolta elfogadásra. A harmadik opció pedig arról szólt, hogy a város egyszerűen nem fogadja el az áremelési javaslatot – ez utóbbi nem kínált megoldást arra, hogy mi legyen a következő lépés, mit csináljon a város a szeméttel, ha a cég felmondja a szerződést.

A helyzetet bonyolítja, hogy a szeméttelepet működtető társaság megvásárlása iránt két magáncég is komolyan érdeklődik – információink szerint egy hazai társaság, továbbá egy külföldi tulajdonosi hátterű vállalat.

A polgármester

Keszegh Béla polgármester már korábban jelezte, ő a szeméttelep megvásárlását tartja a város számára legelőnyösebbnek, de a döntés a képviselőké. Múlt kedden hangsúlyozta, teljesen bizonyos, hogy az elkövetkező években mindenhol – az Európai Unióban és országosan is – jelentősen drágul majd a szemétkezelés, és rövid időn belül többszörösére ugorhat a lerakati díj. „Három lehetőség van az asztalon, mindegyik hordoz magában bizonytalanságot és mindegyik drágább megoldás a jelenlegi helyzetnél” – szögezte le a polgármester, nehezményezve, hogy a jogos aggályok mellett több hazugság, valótlan információ és álhír terjedt a városban, ami csak az indulatok felkorbácsolását szolgálta – korábbi cikkünkben néhány hamis állításra a Deltában is rávilágítottunk.

Mint mondta, a rendszerváltás utáni években még a városé volt a szeméttelep, akkoriban volt városüzemeltetési cége (Technické služby), de saját távhő-szolgáltatási vállalata is, azonban ezeket elkótyavetyélte az akkori önkormányzat, ezért van most nehéz helyzetben Komárom – más városokban például teljesen természetes, hogy van hulladéklerakatuk.

Képviselői vélemények

Bauer Ildikó kitért arra, hogy a szakvélemény kockázatosnak minősítette a vállalatot, szerinte ezt a rizikót nem a városnak, hanem a jövőbeni tulajdonosnak kellene felvállalnia. Úgy vélte, a hulladék szelektálására és az ezzel kapcsolatos kampányra kellene összpontosítania Komáromnak, illetve a 3,5 millió eurót máshova kellene beruházni, például a fürdőbe vagy a központi erődbe. Felvetésére a polgármester megjegyezte, a fürdő vagy a vár fejlesztése lehetőség, a hulladékelhordást viszont kötelező a városnak megoldania. Bauer Ildikó és Feszty Zsolt is utalt arra, hogy a város jó alkupozícióban van, hiszen Komáromból érkezik a szemétmennyiség fele, ezért nyomást gyakorolhatna a vállalatra egy alacsonyabb ár érdekében. Ugyanakkor az is tény, hogy a vállalat bevételének csupán 28 százaléka érkezik a várostól, ami azt jelenti, hogy a város jelenleg jóval olcsóbban rakhatja le hulladékát, mint a többiek – vagyis a telepnek nem lenne túl nehéz olyan partnert találni, aki hajlandó többet fizetni Komáromnál.

Sebő Zsolt szerint a központi, állami szemét-égetőké a jövő, az állam 5 ilyet szeretne építeni országszerte: ha ezek elkészülnek, valószínűleg minden szemétlerakat működését betiltják. Úgy vélte, komoly kockázatot jelent, hogy senki nem tudja, milyen, esetlegesen veszélyes hulladék rejtőzik a szemétdomb gyomrában. Andruskó Imre jelezte, ha a vételár kedvezőbb lenne, például félmillió euró, akkor tudná támogatni a vásárlást. Knirs Imre szerint semmiféle fejlesztés nem történt az elmúlt években a szeméttelepen, a város pedig nincs felkészülve arra, hogy saját maga képes legyen üzemeltetni a lerakatot. Ipóth Szilárd arról beszélt, boszorkányüldőző hangulatot szítottak fel, és már készítik a máglyát azoknak, akik megszavazzák a vételt. „Vajon azért van hisztéria, mert a város valaki elől szerezné meg a vállalatot?” – tette fel a kérdést.

Gajdáč Ondrej alpolgármester rámutatott, a rendszerváltás után privatizált városi cégeket ma szép nyereséggel üzemeltetik magántársaságok. Hangsúlyozta, hogy más városok is igyekeznek visszaszerezni stratégiai vállalataikat, amilyen például egy szeméttelep is. Ha nem a város veszi meg a lerakatot üzemeltető vállalatot, akkor majd más, és az új tulajdonos majd áremeléssel oldja meg, hogy megtérüljön a befektetése, illetve a törvényi változásokból adódó költségeket is belekalkulálja majd az áraiba, amit így a városnak kell állnia. „Ma már szinte nincs olyan település, amely ilyen olcsón, tonnánként 18 euróért adhatja le hulladékát. Vagyis ez az összeg mindenképpen magasabb lesz, még városi tulajdon esetén is, de egyáltalán nem mindegy, mennyivel. Elfogadható lesz az 50 eurós tonnánkénti ár is?” – tette fel a kérdést.

Épül az A/3 jelzésű kazetta 2017-ben

Less Károly üdvözölte a városvezetés arra irányuló törekvését, hogy a város minél több területen önellátó legyen. A hulladék szeparálásával kapcsolatban megjegyezte, ez addig működött jól, amíg Kína átvette Európa szemetét, ám ennek vége, így ma már problémás az osztályozott hulladék értékesítése. Úgy vélte, a szeméttelep megvétele egy lehetőség a városnak, amit kár lenne elpuskázni. Keszegh Margit ezzel szemben úgy látta, a vételi ár túl magas, a vétel után még további kiadásai keletkeznének a városnak és a hitelt is törleszteni kellene. „Az áremelési javaslatot támogatom, mert lehet, hogy az új tulajdonos még ennél is magasabb árat követel majd”– fűzte hozzá.

Kovács Dávid közölte, nem kapott minden kérdésére választ, így nincs meggyőződve arról, hogy a vállalat megér 3,5 millió eurót. Ezért szerinte a vállalat magasabb lerakati díjra vonatkozó ajánlatát kell elfogadni. Néhányan jelezték, a képviselőknek hamarabb kellett volna elérhetővé tenni a különböző szakvéleményeket, hogy több idejük legyen áttanulmányozásukra. Elhangzott az is, válság idején nem tanácsos többmilliós hitelt felvenni – akkor sem, ha pénzügyi szempontból ez nem számítana kockázatosnak.

A tulajdonos

Járik György – aki egy másik cégen keresztül a Reko Recycling egyik tulajdonosának nevezhető –, a testületi ülésen elmondta, mindenképpen el akarják adni vállalatukat, ugyanis a hulladékgazdálkodás egy másik ágazatában, az újrahasznosításban akarnak vállalkozni a jövőben.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a majdani új tulajdonos – ha nem a város lesz az – úgy is dönthet, hogy négy év alatt betölti a rendelkezésre álló kapacitást nyugatról származó hulladékkal, és a lerakatot be lehet majd zárni, mivel az állam már nem igazán ad ki újabb engedélyeket bővítésre. Egy teljesen új szeméttelep nyitását pedig már szinte lehetetlen engedélyeztetni. Járik György elmondta, szabad szemétlerakási kapacitást kínálnak, ami szerinte önmagában sokszorosan többet ér, mint a kért 3,5 millió eurós vételár, illetve a több mint 4 millió euró, amennyire a szakvélemény becsülte a vállalat értékét.

Cáfolta azokat híreszteléseket, hogy nincs engedélyük a rakmagasságra – jelenleg 133,7 méter magas a szemétdomb, viszont idén januárban 135,4 méteres rakmagasságra kaptak engedélyt. Mint mondta, e pillanatban a 2017-ben épült harmadik kazetta „A“ jelzésű részét töltik fel hulladékkal, a „B“ jelű része pedig 300 ezer eurós befektetéssel bármikor megépíthető. Még egy 4. kazetta építésére van engedély 2027-ig, ez 400 ezer euróba kerülne. Függően attól, hogy a jövőben a jelenleginél több, esetleg kevesebb hulladékot helyeznek el a lerakatban, a telep 5, 10 vagy 15 évig működhet még. Szerinte akár 2042-ig is működhet az izsai telep akkor, ha a város főként saját igényei kielégítésére használja – az említett kazetták megépítése mellett. Járik György szerint a vállalat megvásárlására fordított összeg 6 év alatt térülhet meg.

„Nekünk mindegy, hogy a város veszi-e meg, vagy például eladjuk egy külföldi tőkéjű cégnek. De lokálpatriótaként nekem fontos, hogy jó kezekbe kerüljön. Pozitívnak tartom az erős város vízióját” – zárta szavait Járik György.

(fotó: Reko Recycling)

Járik Hedvig ügyvezető igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021. január elsejétől hatályba lépő törvény értelmében ekkortól már nem kötelesek átvenni a város vegyes szemetét, ha nem történt előválogatás. Mivel a város addig biztos nem tudja ezt maga megoldani – egy ilyen előválogató engedélyeztetése minimum egy év –, ez azt jelenti, hogy a város legfeljebb az év végéig hordhatja oda a hulladékot 18,50 eurós tonnánkénti áron. Az előválogatás egyébként megoldható lenne a telepen lévő csarnokban, megvannak a szükséges engedélyeik.

A vállalat ügyvezetője közölte, januártól tonnánként 55 euróért vennék át a város vegyes hulladékát, és ehhez egy előválogatási díjat is hozzászámolnának, vagyis nagyjából négyszer annyit kellene fizetni a városnak, mint a jelenlegi 18,50 eurós tonnánkénti ár.

Főellenőr és pénzügyi főosztályvezető

Csintalan Miklós főellenőr kockázati tényezőket emelt ki a szakvéleményből, megemlítve, hogy hivatalos és végleges engedély 60-70 ezer tonna szemét lerakására szól, a harmadik kazetta bővítése és a negyedik megépítése pedig még nem engedélyezett, ez csupán lehetőség. Erre Járik György úgy reagált, az említett kazettákra 2027-ig szól az építkezési engedélyük, működési engedélyük pedig valóban nincs, de nem is lehet, mivel a kazetták még nem készültek el.

A főellenőr azt is kiemelte, a talajvíz mozgására való tekintettel a szakvélemény nem ajánlja a negyedik kazetta megépítését. Megemlítette, a rekultivációs alapot még nagyjából 700 ezer euróval kell feltölteni az elkövetkező években, ami a tulajdonost terheli majd. Hiányolta továbbá, hogy nem készült gazdasági-pénzügyi modell, illetve pontos vállalkozói terv a vállalat megvásárlása esetére.

Kóňa Bohumír, a városi hivatal pénzügyi főosztályának vezetője úgy vélte, ha Komárom nem veszi meg a telepet, akkor a lerakati díj jelentős emelkedése miatt a lakossági szemétdíjat is meg kell majd emelni. A hulladékkezelést ugyanis – a szállítást és a lerakást együttesen – a törvény értelmében az önkormányzatok nem támogathatják, vagyis csak a lakosok által fizetett szemétdíjból lenne szabad finanszírozni. Hangsúlyozta, a hulladékgazdálkodás terén mindenképpen lesznek gondok, bizonyos mértékű drágulás nem kivédhető. „Én inkább a probléma megoldásán dolgoznék, mintsem a következményeket viselném” – jelentette ki a főosztályvezető, hozzáfűzve, ha a város megvenné a szeméttelepet működtető céget, beleszólhatna a lerakati díj alakításába – saját magának kedvező árat szabhatna –, illetve felkészülhetne a várható törvénymódosításokra, rugalmasan reagálhatna.

Mindegyik alternatívát elutasították

A képviselők sorban szavaztak a három alternatíváról, mint kiderült, egyik mögé sem sorakozott fel a szükséges többség – mindet elutasította a testület. A vállalat áremelési javaslatára heten szavaztak igennel: Horváth Attila, Ipóth Szilárd, Keszegh Margit, Korpás Péter, Marek Anton, Molnár Marian és Ryšavý Boldizsár. A szeméttelep megvásárlását nyolcan támogatták: Bende István, Gajdáč Ondrej, Less Károly, Molnár Marian, Ruman Patrik, Stubendek László, Szénássy Tímea és Varga Tamás. A harmadik opció elutasította az áremelést, de semmilyen megoldást nem vázolt, ez sem lett elfogadva, kilencen szavaztak rá: Bauer Ildikó, Feszty Zsolt, Ipóth Szilárd, Knirs Imre, Kovács Dávid, Marek Anton, Szabó Csilla, Tárnok Magdaléna és Vetter János. Andruskó Imre és Sebő Zsolt egyik alternatívát sem támogatta.

Elszalasztott lehetőség?

A szavazással annyi dőlt el, hogy Komárom nem veszi meg az izsai szeméttelepet. Vagyis a város nem vállalja, hogy egy kockázatos iparágba ruházzon be és szembenézzen a folyamatosan változó előírásokkal, illetve nem is kell hitelt felvennie ebből a célból. Másrészről viszont a vétel – és az áremelés – elutasításával is marad a bizonytalanság, továbbá egyértelmű, hogy durván megemelkednek a város hulladékkezeléssel kapcsolatos kiadásai. Ha a város elfogadja a vállalat által javasolt áremelést 29,90 euróra, az évi 185 ezer pluszkiadást jelentett volna a városnak. Ha viszont a Reko Recycling januártól valóban 55 euróra emeli a lerakati díjat Komárom számára, az már évi közel 600 ezer eurós költségnövekedést jelent. Ha így lesz, a város 6 év alatt többet fizethet a vállalatnak, mint a vételár lett volna.

Mit tervez a városvezetés a kialakult helyzetben? – kérdeztük Keszegh Bélát. „Sajnos nem kaptunk iránymutatást a képviselő-testülettől. A Szlovákiai Városok Uniójával karöltve mindenesetre lobbizni fogunk azért, hogy az előválogatást januártól kötelezővé tévő törvénymódosítás hatályba lépését halasszák el egy évvel. Próbálunk tovább tárgyalni a céggel is az alacsonyabb ár érdekében, de nincs sok eszköz a kezünkben” – reagált megkeresésünkre a polgármester.

Minden arra mutat, hogy a hulladékkezelés nagyon gyorsan nagyon drágává válik szerte Európában – a szemétégetés még a lerakásnál is költségesebb –, vagyis előbb-utóbb mindenhol ismét emelni fogják a lakossági szemétdíjat is. Saját szeméttelep híján Komárom kiszolgáltatott a lerakati díj befolyásolását illetően. Tárgyalhat a Reko Recycling régi vagy új tulajdonosaival, vagy távolabbi szemétlerakatokkal, de tekintettel arra, hogy az uniós és a szlovákiai törvények nem támogatják új telepek nyitását, beszűkültek a lehetőségek. Nem kizárt, hogy a közeljövőben a szemételhordásért kétszer annyit kell fizetni a lakosoknak abban a városban, amelynek nincs lerakata, mint ott, ahol van. Néhány évet ugyanakkor várni kell arra, hogy biztosan kiderüljön, a szeméttelep megvételének elutasítása helyes volt vagy helytelen. Ez attól is függ, hogy a szeméttelepet üzemeltető vállalat nyereségesen működik-e a jövőben, illetve beigazolódnak-e a vételt ellenzők aggályai.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta június 23-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:

Megvegye-e Komárom a szeméttelepet?