A tüzek megfékezésének emberpróbáló feladata hárul rájuk. Oda mennek, ahonnan más menekül – az emésztő hőségbe, a fojtogató fekete füstbe, a lángoktól recsegő épületekbe. Ám nemcsak kigyulladt házakhoz rohannak, sok minden másban is segítenek. A komáromi lánglovagokat kérdeztük mindennapjaikról és a szakma hátteréről.

Az elmúlt években több felmérés is készült arról, mely szakma képviselőiben bízunk leginkább. A hivatásos tűzoltók minden esetben a lista élvonalában végeztek. 24 órás készenlétben állnak, hogy kockáztassák életüket másokért, mások tulajdonáért. Nemcsak lángokban álló épületekbe sétálnak be, mint azt a legtöbben hiszik. Rohannak autóbalesetekhez, beszorult, bajba jutott kisállatokhoz, de a hirtelen lezúduló csapadékmennyiség miatti gondok vagy éppen a technikai problémák megoldásában is ők segítenek. Pályájuk során számtalan tragédiával, de beavatkozásuk folytán jónéhány jól végződő történettel is találkoznak. Különleges és nehéz hivatás az övék. Hogy közelebbről is megismerhessük munkájukat, a komáromi tűzoltóállomásra látogattunk. Az állomásról, a tűzoltóvá válás feltételeiről, a szakmáról a tűzoltóság beavatkozási osztályának vezetőjével, Csontos Imrével beszélgettünk.

Napközben sem kártyáznak

Az állomáson egy átlagos reggel 7 óra előtt öt perccel kezdődik, amikor minden tűzoltó a szolgálatátadásra vár, az újonnan belépő csapat teljes felszereltséggel, kivonuló ruhában sorakozik fel. Tájékoztatják egymást az előző napi eseményekről, és arról, milyen hibákkal szembesültek – mindezt az alezredes jelenlétében. „Van egy szolgálatvezető, egy szakaszvezető, azon kívül egy gépész, akik aznapra megkapják a feladatukat. A tűzoltók minden műszakban más-más feladatot kapnak. Az attól is függ, hogy ki van éppen szabadságon, iskolázáson, vagy éppen ki beteg“ – meséli Csontos.

Napközben, a tévhittel ellentétben, nem egy hűs helyiségben kártyáznak, a bevetésre várás pillanatait ugyanis napi feladatellátással töltik. A napirend szerint délelőtt 45 perces előadásokon elméletet gyakorolnak, itt ismerkednek meg a pontos előírásokkal is. Ebéd után többnyire praktikus bemutatójuk van, a délutáni órákban viszont az állóképességük szinten tartása és javítása érdekében kötelezően sportolnak – kétszer 45 percet. Az esti órákban a feladatokat értékelik újra, majd 10 órától reggel fél 6-ig készültségi állapotban várakoznak a laktanyán belül. A gyakorlat is kötelező nekik: szimulálják a gabonatüzeket, a nagyobb területen égő avart, vagy éppen a magassági épületekből való mentést. Az összes lehetséges helyzetre felkészülnek, amellyel szembe kerülhetnek terepen. Felszerelésük Csontos szerint a mai kor követelményeinek megfelelő, azonban igyekeznek fejleszteni azt. Jelenleg több autó parkol benn az állomáson, mint amennyi tűzoltó ki tud vonulni velük.

A tapasztaltabb tűzoltók tudásukat versenyeken is összemérhetik. Ez az ún. tűzoltósport, ami négy részből áll: a 3. emeletre létrán való felfutásból, tűztámadásból, tűzoltásból több beavatkozó stafétával, és 100 m futásból, amelynél át kell ugorni valamilyen elemet, majd összekapcsolni egy tömlőt és befutni a célba.

Nemcsak tűzoltás: méhecskék és vízi hullák is

Sokan hihetik, hogy a tűzoltók csakis a lángokkal küzdenek, de ez csak töredéke a munkájuknak. Kivonulnak autóbalesetekhez, magassági mentésekben vesznek részt, és a hirtelen lezúduló esőmennyiség okozta problémák megoldásában is segítenek, például kiszivattyúzzák a vizet a pincékből. Minden évszakban akad tennivalójuk: tavasszal a felelőtlen kerti gazégetések, nyáron az aratás vagy éppen a fiatalok által szórakozásból gyújtott kukatüzek, ősszel pedig az avarégetés miatt. Télen leggyakrabban a rendkívüli hóhelyzet idején hívják őket. Rengeteg autóbalesetben már csak a takarítást végzik, például ha kifolyik az útra az üzemanyag. A beszorult utasok kiszabadítására is akad példa, de a legtöbbször csak a fixációra és az életbentartásra összpontosítanak, a többi a mentősök dolga.

Kisebb esetekhez is riasztják őket, megküzdenek a méhecskékkel is – nem pusztítják el őket, csupán beleteszik egy hordóba és átadják egy méhésznek. A darazsak esete más – a lakosok Csontos szerint nehezen veszik tudomásul, hogy őket általában csak az esti órákban ártalmatlanítják, a délelőtti bejelentés ellenére is. „Este, mikor a darazsak bevonulnak a fészkükbe, mi kivonulunk, és próbáljuk szétszedni a rést, befújni és betömni.“

A felszerelésük alkalmas továbbá a vízi balesetekhez is. A vízből pedig időnként előkerül egy-egy holttest is. A tűzoltóállomás 2011-ig búvárcsapattal is rendelkezett, azt azonban megszüntették, és átvette a pozsonyi körzet. Most őket riasztják erre a speciális beavatkozásra.

Kérdésünkre, voltak-e emlékezetesebb esetek az utóbbi időszakban, Csontos egy újfalusi lakástüzet említett, amikor egy megégett férfi holttestére bukkantak a mosdóban. Mint mondta, ezeket mindig nehéz feldolgozni, a munkájukhoz azonban ez is hozzátartozik. A tűzoltók ugyan kemény férfiaknak tűnnek, de gyakran nekik is segítségre lehet szükségük. A tűzoltóság ilyenkor pszichológusokat von be, akik szakértő segítségére például az ógyallai Magnólia szociális otthonban történt tragédia után is szükség volt, mikor két idős hölgy vesztette életét a tűzben.

Honnan érkezik a segítség?

A járási igazgatóság székhelye Komárom, ezen kívül Gútán is található egy laktanya. A gútai kirendeltségen összesen 13 fő dolgozik, egyszerre 4-en állnak szolgálatban. Komáromban maximum 10-en visznek egy műszakot, ha valaki szabadságon vagy továbbképzésen van, legalább 7 főnek kell jelen lenni. Árvízhelyzet vagy hóhelyzet esetén azonban az összes tűzoltó be van rendelve. A komáromi tűzoltók 16 és fél órát dolgoznak, 7 és fél órát pedig szolgálati készenlétben állnak egy műszak alatt – tehát a beosztott tűzoltók napi 24 órában bevetésre készen állnak. A 150-es számot tárcsázók hívására a nyitrai központ válaszol, ahol mint megtudtuk, a magyar nyelven való kommunikáció sem okoz gondot. A tűzoltók már a hívás közben jelzést kapnak, a hívás végétől számítva pedig 1 perc áll rendelkezésükre, hogy elinduljanak a helyszínre. Útközben folyamatosan tájékoztatják őket a körülményekről, és arról, mekkora a baj.

A lakosok is segíthetnek

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan könnyíthetnék meg a lakosok a tűzoltók munkáját. „A leginkább azzal segítenének, ha a közlekedési szabályokat figyelembe véve a megkülönböztető jelzéssel és szirénával közlekedő gépjármű elől félrehúzódnának“ – mutatott rá Csontos. Ez azért is nagy fontos, mert a tűzoltóautók akár 20 tonnát is nyomhatnak, tehát a fékezési táv is sokkal hosszabb, mint egy hagyományos gépjárműnél. Továbbá a felelőtlen parkolás is hátráltathatja a munkájukat. Egy létrás autónak a magasabb épületeknél ugyanis nagyobb térre van szükség a letalpaláshoz – vagyis ahhoz, hogy hidraulikus lábak segítségével rögzítsék az autót. Az épület mellett hagyott 3 méter szabad hely erre sokszor nem elég.

Az is elengedhetetlen, hogy az épületekben elhelyezett tűzoltókészülékek hibátlan állapotban legyenek – ezek ellenőrzésére 24 havonta kell sort keríteni. Az apróbb tüzeket ezekkel késlekedés nélkül el lehet oltani, gyakran megtörténik azonban, hogy eltulajdonítják őket. Pedig gyorsabb megoldást jelenthetnek, mint a később, egy már nagyobb tűzre kiérkező szakemberek. A több emeletes blokkok esetében hasznos lenne, ha minden emeleten kéznél lenne egy ilyen készülék, hiszen nem lehet tudni, mikor lehet szükség rá. A tűzcsapok is nagy segítséget nyújthatnak – ezekben tömlő, csap és sugárcső található. Fontos lenne, hogy ezeket a lakosok megjelöljék, és ne torlaszolják el! A tűzoltóknak a magas épületekből való mentésnél a lépcsőházak önkényes leszűkítése is nagy gondot okozhat, a sötétben nem csak őket, de az épületben rekedteket is akadályozhatják a különböző kihelyezett elemek a menekülésben. A tetőtérben gyakran a létrák is hiányoznak, a tetőfedeleket pedig kulccsal zárják le, ezzel viszont baj esetén egy fontos menekülési útvonaltól vágják el magukat a lakók.

A járási tűzoltóság nemrég kinevezett igazgatója, Tánczos Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosok gyakran olyan esetekhez is riasztják őket, melyekhez más szakember segítségére lenne szükség. Olyanra is akadt ugyanis példa, hogy egy zárt lakást kellett kinyitniuk, mert az illető arra hivatkozott, bekapcsolva felejtette a gáztűzhelyet, holott csak egyszerűen kizárta magát a lakásból. Mint mondta, a kiscicákat sem kell lehozni a fáról, ő ugyanis még olyat állatot nem látott, amelyik ne jött volna le magától is. Ha viszont egy ilyen esethez vonulnak, közben pedig egy súlyosabbról érkezik riasztás, lassabban érnek a másik helyszínre.

„Tűzoltó leszek s katona“

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki hivatásos tűzoltóvá válhasson? Az elhivatottság mellett 100 százalékos egészségügyi állapot, fizikai állóképesség, legalább középiskolai végzettség, és sikeresen teljesített pszichotesztek kellenek. A frissen belépett tagok többnyire 1 hónapig ismerkednek a csapattal, csak utána kerülnek műszakba. Meghívó levél alapján a kiképző iskolában egy 6 hetes alapkurzuson is részt kell venniük, majd az ott szerzett tapasztalataikat az itthoni állomáson egészítik ki. Később specializációra mennek, ezután válnak beavatkozóképessé . Addig viszont csak felügyelet alatt segíthetik a beavatkozó egységet. A későbbiekben is részt vesznek továbbképzéseken, ugyanis az egyes berendezések használatához a szakigazolványok megszerzése is szükséges.

Sztankó Annamária