Komárom. A Fórum Kisebbségkutató Intézet égisze alatt működő, komáromi székhelyű Etnológiai Központ fennállásának 25. évfordulója alkalmából kétnapos nemzetközi konferenciát tartott a Selye János Egyetemen. A tudományos szakmai találkozón 7 ország 24 néprajzkutatója tartott előadást.
A központ megalapítását megelőző években a felvidéki magyar néprajzkutatás – ahogy arról L. Juhász Ilona néprajzkutató a konferencián tartott előadásában is beszélt – szinte kizárólag a népzene és a néptánc hagyományainak a leírására és a megőrzésére fókuszált. Közben ugyan több helyütt megjelentek a falumúzeumok, helytörténeti kiállítások, de a néprajzkutatás más területeire vonatkozó szisztematikus és szerteágazó tudományos kutatás, adatgyűjtés és azok feldolgozása nem volt tetten érhető.
Sokrétű tevékenység
A tudományos kutatás hiányát Liszka József és L. Juhász Ilona által, a Fórum Intézet részlegeként megalakított komáromi székhelyű Etnológiai Központ létrehozása hivatott betölteni, amely 1997. október 1-jén kezdte meg működését. Tevékenykedésüknek köszönhetően a ma jelentős nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező intézmény szellemi műhelyéből 70 önálló kötet került ki. A központ 1999-től rendszeresen megjelenteti a többnyelvű tanulmányokat közlő évkönyvét, az Acta Ethnologica Danubiana-t.
Sokrétű tevékenységük részeként létrehozták a Szakrális Kisemlék Archívumot, melynek egyre gyarapodó dokumentumállományára támaszkodva, több határon átívelő vándorkiállítást szerveztek. A központ indulása óta másfél tucatnyi dél-szlovákiai temető teljes, fényképes és leíró dokumentációját készítették el. Mára a nemzeti szimbólumok gazdag adattárával és az intézet honlapján digitalizált formában elérhető klasszikus néprajzi fényképtárral rendelkeznek, amelynek szerves része egy 4258 darabból álló diagyűjtemény. A klasszikus néprajzi adattár jelenleg 1099 beleltározott tétele mintegy 20 ezer lapnyi szöveget tartalmaz. A 8667 tételből álló szlovákiai magyar néprajzi bibliográfia, amely részben nyomtatott formában is megjelent, szintén hozzáférhető digitális formában is.
Liszka József lapunknak elmondta, hogy a Tiszti Pavilonban található központ helyiségei, amelyeket az Egressy Béni Városi Művelődési Központtól bérelnek megfizethető áron, lassan bizony szűkösnek bizonyulnak a nagy mennyiségű gyűjtemény tárolására. „Ha mérleget kellene vonnom, akkor az elmúlt negyedszázadot akár egy kerek, részben lezárt periódusként is értelmezhetném. Egy csomó alapmunkát befejeztünk vagy útjára indítottunk. A további fejlődéshez, azonban kollégánk, Vataščin Péter mellett jó lenne legalább még egy elhivatott munkatárs, hogy biztosítottnak láthassuk az intézet szakmai jövőjét” – tette hozzá.
Kutatóközpont Komáromban
Az intézmény negyedszázados fennállása alkalmából a Tiszti Pavilon dísztermében rendezett ünnepi fogadáson több, határon túli intézmény vezetője mellett jelen volt Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, Marta Botiková, a pozsonyi Comenius Egyetem Etnológiai tanszékének vezetője, valamint Keszegh Béla, Komárom polgármestere. Utóbbi felszólalásában elmondta, megtisztelő, hogy Komárom adhat otthont a néprajzi kutatóközpontnak, hiszen ez a város, ahol a kereskedelem, a háborúk és a történelem egyéb viharai folytán keveredtek a nemzetiségek, már magában is izgalmas hely a vizsgálódáshoz. „L. Juhász Ilona Komárom emlékjelei az államfordulatok és rendszerváltások tükrében könyve gazdag forrása a tudásanyagnak városunk kulturális múltjáról. Remélem, hogy az Etnológiai Intézet munkásságát megőrző könyvek, ahogy maga az intézmény is, jobban bekerül városunk köztudatába” – tette hozzá.
(JN)