A jelenleg hatályos városi szabályozás arra kényszerít egyes iskolákat, hogy aránytalanul több problémás, külön foglalkozást igénylő, többségében roma gyereket vegyen fel. Ezáltal hátrányba kerülhetnek más iskolákkal szemben. Felmerült, a komáromi iskolák mindegyikének fel kell vállalni az ezzel járó terheket – ha nem lesz változás, a gútaihoz hasonló súlyos probléma keletkezhet.

Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat legutóbbi ülésén elfogadták Horváth Attila képviselő javaslatát, mely a problémás, szociálisan hátrányos helyzetű, többségében roma gyerekek arányosabb elosztását kezdeményezi a városi fenntartású iskolák között.

Olyan gyerekekről van szó, akiknek nevelését szüleik elhanyagolták, sokszor óvodába sem jártak, vagy csak alig, emiatt pedig az iskolába kerülve a legalapvetőbb szocializációra sem képesek, sokszor higiéniai nehézségeik is vannak. Előfordul, hogy sem magyarul, sem szlovákul nem beszélnek elvárható szinten. Azaz több szempontból is plusz terhet jelent egy iskolának, ha sok problémás gyerek látogatja, hiszen sokszor a mindennapi együttélés elemi szabályait is meg kell tanítani nekik. Ráadásul az sem jó reklám egy iskolának, ha túl sok nehezebben kezelhető, szociálisan hátrányos gyerek jár hozzájuk, hiszen a szülők emiatt úgy dönthetnek, inkább másik iskolát választanak.

Így egyetlen iskola sem rajong azért, ha túl sok problémás gyereket kénytelen felvenni. A város ugyanis jelenleg kötelezi az iskolákat, hogy azokból a körzetekből, amelyeket az önkormányzat megszabott, minden iskolaköteles gyereket felvegyenek. A gyakorlatban előfordul, hogy a legproblémásabb gyerekeket átirányítják a körzet alapján kijelölt iskolába, ha esetleg egy másikba jelentkezett. A kialakított körzetek az utóbbi években egyre nagyobb terhet rónak a Munka Utcai Alapiskolára, mivel a harcsási szociális laká-sokban élő családok gyermekeit, vagy éppen a kavai romák gyermekeit is hozzájuk íratják.

A szociálisan hátrányos helyzetű személyek jelentős része Komáromban is roma, akik többnyire magyar iskolába íratják gyermekeiket – sokszor a magyarországi beíratási pénzek, támogatások miatt. Így ez a probléma főként a három városi fenntartású magyar iskolát érinti: a körzetek jelenlegi kialakítása mellett legkevésbé az Eötvös Utcai Alapiskolát.

Keresik a megoldást

Horváth Attila képviselő a Munka utcai iskolatanács tagjaként kezdeményezte, hogy arányosabban, igazságosabban osszák el a problémás gyerekeket az iskolák között, vagy pedig a város biztosítson több pénzt a Munka utcai iskolának a többletmunkáért, a nagyobb tehervállalásért. Elképzelése szerint fontolóra kell venni azt is, hogy működhetnének-e Harcsáson felzárkóztató – akár kihelyezett – osztályok az 1-2. vagy 1-4. évfolyamokban, továbbá felvetette az iskolakörzetek átszabását úgy, hogy az iskoláknak nagyjából hasonló számú problémás gyereket kelljen felvenniük – azaz minden iskolához tartozzanak olyan városrészek, ahol több szociálisan hátrányos helyzetű család él. A javaslatcsomagot, melynek értelmében az iskolaigazgatók bevonásával kell egy szolidárisabb megoldást találni, az önkormányzat végül megszavazta, de többen nem értettek ezzel egyet. Andruskó Imre – aki egyben az Eötvös utcai iskolatanács tagja – a Híd-frakció sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, nem tartja jó megoldásnak a roma gyerekek elosztását,  ahogyan azt sem, ha átszabnák a körzeteket. Úgy vélte, a Munka utcai iskola saját költségvetéséből külön pénzjutalomban részesíthetné a roma gyerekek integrációjával foglalkozó pedagógusait, annál is inkább, mivel Komárom legnagyobb iskolája, így a legtöbb pénzre jogosult az állami kasszából.

Fekete Zoltán, a Munka Utcai Alapiskola igazgatója ez utóbbi felvetéssel kapcsolatban rámutatott, minden egyes gyerekért ugyanannyi normatív támogatást kapnak, tehát semmilyen plusz pénzük nincs a több problémás gyerek után, amit extra pénzjutalmakra költhetnének. Úgy vélte, a harcsási felzárkóztató osztályok ötlete sem a legjobb, hiszen ezeknek a gyerekeknek az tesz jót, ha kiragadják őket jelenlegi közegükből, és az iskolában egy másfajta életvitelbe csöppennek – ha Harcsáson lenne egy osztály, akkor gyakorlatilag ugyanabban a közegben maradnának. Nem beszélve arról, hogy a szegregáció ellentétes az uniós előírásokkal. Rámutatott arra is, hogy ha az említett gyerekek valóban látogatnák az óvodákat, és már ott elkezdődne az integrálásuk, akkor felkészültebben érkeznének az iskolába, kisebb terhet jelentenének.

Hangsúlyozta ugyanakkor, nem lehet egy kalap alá venni minden romát, hiszen vannak olyanok is, akik már elsősként sem különböznek a többségtől – jóllehet ők vannak kevesebben. „Azok a kezdetben problémás romák, akik rendszeresen látogatják az iskolát, többé-kevésbé beilleszkednek az évek folyamán, akik viszont alig, természetesen teljesen lemaradnak. Az is előfordul, hogy nemcsak a roma tanulókkal akadnak problémák“ – tette hozzá.

Döntsön a tanügyi hivatal!

Fekete Zoltán szerint sem jó átszabni a körzeteket – helyette egyetlen körzetté kellene nyilvánítani a város egész területét. Arról pedig, hogy melyik városi fenntartású iskolába hány rossz szociális környezetből érkező gyerek kerüljön, a komáromi Közös Iskolaügyi Hivatal dönthetne szakmai szempontok szerint, lehetőleg minél arányosabban. Ha minden iskolában osztályonként csak 1-2 problémásabb gyerek tanul, az bőven kezelhető, ezzel a pedagógusok meg tudnak birkózni.

Megjegyezte, bár tanulmányi és versenyeredményeik alapján a legeredményesebb magyar iskolának számítanak Komáromban, az elsősökért folyó „harc“ hevében – hiszen diáklétszám után jár az állami fejpénz az iskoláknak – már most azt terjesztik róluk, hogy ők „a cigányiskola“, holott ettől fényévekre vannak. Hogy ez a jövőben se legyen így, arányos és igazságos teherviselésre, szolidaritásra van szükség az iskolák között – szögezte le Fekete Zoltán.

Hogy milyen problémává válhat, ha egyetlen iskolában gyűlnek össze a problémás tanulók, azt jól mutatják a Gútán történtek, ahol az egyik magyar iskola léte is veszélybe került egy hasonló, évek óta kezeletlen „roma-ügy“ miatt – erről bővebben is olvashat a 4-5. oldalon. Most Komáromban is felmerült a problémás gyerekek kérdésköre, és bár egyelőre nem született megoldás, az elfogadott önkormányzati határozat értelmében a város illetékesei az igazgatók bevonásával foglalkoznak majd a kérdéssel.

A Jókai megegyezést szorgalmaz

Mátyás Katalin, a Jókai Mór Alapiskola igazgatója kérdésünkre rámutatott, valóban plusz teher a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása, nevelése. Náluk nem újkeletű ez a probléma, évtizedek óta igyekeznek megfelelően kezelni. A problémás gyerekek között akadnak romák az Esztergályos és Hegesztők utcájából, de az utóbbi időkben növekszik a nem romák száma is. A zilált családok, a rossz anyagi helyzet miatt ugyanis egyre több kisdiáknak akadnak magatartásbeli és tanulási gondjai.

Az iskola vezetője nagyrészt egyetért Fekete Zoltánnal, szerinte is arányosan kellene elosztani a problémás gyerekeket az iskolák között. Úgy vélte, az érintett iskolák igazgatóinak a város iskolaügyi főosztályával, továbbá a komáromi tanügyi hivatallal karöltve kell kompromisszumos megoldást találniuk. „Ahhoz, hogy megalapozott döntés szülessen, pontosan fel kell mérni a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek, a leendő elsősök számát, akár már az óvodákat is bevonva, konkrét nevekre lebontva. A kérdésben szakmai megoldás kell“ – nyilatkozta Mátyás Katalin, hozzáfűzve, el kellene kerülni, hogy bármelyik iskola is lecsússzon – úgymond a szegények iskolájává váljon –, ahogy azt is, hogy a magyar iskolába járó problémás gyerekek miatt magyar szülők inkább szlovák iskolát válasszanak.

Országos programra lenne szükség

„A mi iskolánk is érintett, hiszen hozzánk is több problémás, szociálisan hátrányos helyzetű diák jár, akár Harcsásról is”– nyilatkozta lapunk érdeklődésére Ölveczky Árpád, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója, aki azonban a körzetesítés megszüntetését vagy átrajzolását nem tartja jó megoldásnak. Véleménye szerint ugyanis a problémás gyermekek arányos elosztásával a szülők szabad iskolaválasztásának joga is sérülhet: adott esetben olyan iskolába kerülhet a diák, ahová a szülője nem szeretné. Ráadásul – mint arra rámutatott – a képviselő-testület által elfogadott javaslatcsomaggal kapcsolatban közlekedésbiztonsági kérdések is felmerülnek: azoknak a diákoknak, akiket átcsoportosítanának, a biztonságos közlekedésüket is biztosítani kellene az iskola és az otthonuk között. Az igazgató szerint egyébként a jelenlegi probléma megoldásában nemcsak a magyar, hanem valamennyi komáromi iskolának részt kellene vállalnia. „Tartós, hosszú távú megoldást csak az jelenthet, ha az óvodalátogatás nemcsak öt, hanem már fiatalabb életkorban megkezdődne és ennek betartatását megfelelő támogatással vagy akár szankciókkal bebiztosítanák. Ehhez pedig egy országos programra lenne szükség” – fogalmazott Ölveczky Árpád.

(Csaba Ádám)