Milyen eredménnyel zárultak az európai parlamenti választások a Komáromi járás egyes városaiban? Hol volt az átlagnál magasabb, hol alacsonyabb a szavazókedv? Kik gyűjtötték a legtöbb egyéni voksot? Választási összefoglalónkban a komáromi régióra összpontosítottunk.

Mint arról előző számunkban már tájékoztattunk, 34,4 százalékos részvétel mellett a Progresszív Szlovákia nyerte az EP-választásokat Szlovákiában a Smer-SD előtt. Emlékeztetőül az országos eredmény:

Érdemes megemlíteni, hogy a Komáromi járásból származó Ódor Lajos magasan a legtöbb karikát – azaz egyéni szavazatot – kapta országos szinten, a PS választói közül összesen 294 944-en támogatták. Ľuboš Blaha (Smer-SD) 187 020 karikával a második, Erik Kaliňák (Smer-SD) 151 860 elsőbbségi vokssal a harmadik lett.

Térségünk esélyes jelöltjei közül Nyitra megye elnöke, Branislav Becík a mi előrejelzésünk szerint is szinte biztos befutónak számított, hiszen a Hlas-SD listájának élén indult, de végül nem tudott EP-mandátumot szerezni, aminek két oka volt. Egyrészt az, hogy Branislav Ondruš megelőzte őt karikázással a pártlistán, de legfőképp az, hogy a Hlas-SD minden várakozást alulmúlva szerepelt. Az előrejelzések zöme 3 mandátumot jelzett a pártnak, kettőt mindenképpen, ám végül csak egy jött össze.

A komáromi Hamran Istvánnak, volt országos rendőrfőkapitánynak sem jött össze a brüsszeli képviselőség, miután pártja, a Demokraták pár tizeddel elmaradt az 5 százalékos küszöbtől. Ha ez összejön, Hamrannak akkor sem sikerült volna a mandátumszerzés, mivel a lista első helyén indult Jaroslav Naď több karikát gyűjtött.

A Komáromi járás kedvencei

Természetesen mind országosan, mind a régiókban nagyban meghatározza a jelöltek eredményét az, hogy a pártlistára mennyien szavaztak. Miután járásunkban még mindig a Magyar Szövetség a nyerő, nem meglepő, hogy a magyar párt két jelöltje kapta a legtöbb karikát: Orosz Örs lett a karikakirály, szorosan a nyomában Berényi József végzett. Kiemelkedő számú egyéni voksot gyűjtött még a harmadik Ódor Lajos, 3 262-en karikázták őt járásunkban.

Járásunkban 26,45 százalékos volt a részvételi arány, ami 8 százalékkal alacsonyabb, mint az országos átlag (34,4%). Ugyanakkor – ellentétben az idei államfőválasztással és a tavalyi parlamenti választással – ezúttal nem itt volt a legkisebb a szavazókedv, hanem a Nagyrőcei járásban (22,5%). Néhány más, dél-szlovákiai járásban is kevesebben szavaztak tőlünk keletebbre.

A legkevesebben ezúttal is Madaron voltak szavazni, ahol a választók csupán 17,91 százaléka élt jogával. Gútán, Naszvadon, Ímelyen, Csallóközaranyoson, Újgyallán és Nemesócsán is 21 százalék alatt maradt a részvétel. Ezzel szemben a szlovák többségű kisközségben, Zsemlékesen mérték a legnagyobb választói aktivitást: az emberek 45,31 százaléka szavazott. Dunaradványon, Paton és Sziloson szintén 40 százalék feletti volt a szavazókedv.

Magyar Szövetség: bukás után tisztújítás

A Magyar Szövetségre országosan 57 350 szavazat érkezett, a magyar pártnak további 16 ezer voks hiányzott ahhoz, hogy egy jelöltje bekerüljön az Európai Parlamentbe. Ez nem volt lehetetlen küldetés, hiszen a tavalyi őszi parlamenti választások alkalmával a pártra több mint 130 ezer voks érkezett – igaz, a mostaninál csaknem kétszeres országos részvételi arány (68,5%) mellett.

Ha csak a Magyar Szövetség jelöltjeire fókuszálunk, akkor két jelölt országos eredménye emelkedik ki. Berényi József igazolta, hogy nem véletlenül kapta meg az egyes sorszámot, összesen 31 469 karikát gyűjtött országosan. A második helyre 23 538 egyéni vokssal Orosz Örs futott be, aki láthatóan sokat kampányolt egyénileg is. Pandy Péter már jócskán lemaradva, 7 102 karikával végzett, a többi jelölt viszont 4 ezer karikánál kevesebbet kapott – Iván Tamás, a párt komáromi szervezetének elnöke 3 497 elsőbbségi voksot szerzett.

Egyébként a magyar párt szavazóinak közel 85 százaléka élt az elsőbbségi voksok leadásának lehetőségével, ez az arány nagyjából átlagos választói magatartásnak mondható a többi párt választóival összehasonlítva.

A kétségtelenül nagyon gyenge szereplést a Magyar Szövetség is kudarcnak minősítette, ezért a választások utáni közleményében bejelentette: az eredmények miatt szeptember 28-án tisztújítást tart országos elnökségi szinten. Ennek okaival kapcsolatban megjegyezték, nem sikerült elegendő számú magyar választót megszólítaniuk, emellett Dél-Szlovákiában alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az ország többi részében, valamint ismételten sokan szlovák pártokra adták a szavazatukat.

A mostani karikák egyben a jövőbeni pártvezetésre is hatással lehetnek – a most induló párttagok közül láthatóan Berényi József és Orosz Örs számítanak „erős embernek“ a választók szemében. Berényi József bejelentette, nem fog pályázni a párt elnökségébe, ugyanakkor Orosz Örs az eredménye szerint megalapozottan jelentkezhet be vezető tisztségre, és lehet Forró Krisztián egyik kihívója szeptemberben.

Molnár Attila marad Dél-Komárom élén

Magyarországon is megtartották az EP-választást, ahol a Fidesz-KDNP 44,6 százalékos eredménnyel magabiztosan nyert (11 mandátum), viszont 2 mandátumot vesztett a 2019-es eredményéhez képest. Berobbant viszont a Tisza párt 29,7 százalékkal (7 mandátum), amivel gyakorlatilag megsemmisítette az eddigi ellenzéki pártokat. A DK-MSZP-Párbeszéd együttesen csak 8,1 százalékot ért el (2 mandátum), míg a Mi Hazánk 6,8 százalékkal zárt (1 mandátum). A több párt a küszöb alatt végzett.

A Duna túloldalán egyúttal önkormányzati választásokat is tartottak. Eldőlt, hogy továbbra is Molnár Attila (Fidesz-KDNP) marad Dél-Komárom polgármestere, miután egyértelműen, a szavazatok 64,3 százalékával győzött – csaknem kétszer annyian támogatták, mint kihívóját. A Fidesz-KDNP a képviselő-testületben kényelmes többséget szerzett.

Csaba Ádám

Van elég magyar szavazó, de…

A Szövetség sikerének legfontosabb feltétele adott: van elég számú magyar szavazó Szlovákiában. A probléma az, hogy ennek a szavazói bázisnak csak egy részét tudja elérni a magyar párt, a legnagyobb tartalékok a kiábrándultak körében vannak – véli Öllös László politológus, akit arra kértünk, hogy értékelje a Magyar Szövetség EP-választáson elért eredményét.

„Az elsőrendű probléma, hogy a magyarok részvétele rendszeresen elmarad az országostól. Méghozzá jócskán. Ez történt most is” – mondja Öllös László, aki szerint a magyarok választási kedve még annál is kedvezőtlenebb, mint amit a déli járások adatai mutatnak. Ugyanis a vegyes lakosságú járásokban az eddigi adatok alapján az feltételezhető, hogy az ott élő szlovákok nagyobb arányban mentek el választani, mint az ott élő magyarok. „Úgy látom tehát, hogy még ezektől a járási adatoktól is alacsonyabb a magyar részvétel” – magyarázza a politológus.

Öllös szerint ennek számos oka van. Mint mondja, a legtöbb kommentár egy, kettő, legfeljebb három okkal igyekszik megmagyarázni ezt a jelenséget, illetve a Magyar Szövetség kudarcát. „Ezek a magyarázatok szerintem azért tévesek, mert nem egy-két oka van ennek, hanem jóval több. Éppen ezért ebben az esetben a leegyszerűsítés téves útra visz. Átfogó elemzésre van szükség. Egy olyan kiterjedt és részletes elemzésre, amely számba veszi az összes felismerhető okot és azoknak az együttes rendszerét is. Tehát nemcsak külön-külön az egyes okokat, hanem azt is, hogy ezek miként állnak össze egy rendszerré. Ezt a feladatot nem lehet megspórolni. Ezeknek az okoknak a nagy része egyébként már az elmúlt választások után is megjelent a sajtóban. A baj az, hogy a Magyar Szövetség vagy semmit sem kezdett velük, vagy alig valamit.”

Öllös László ugyanakkor úgy véli, ezekre a problémákra vannak megoldások. Mindenekelőtt azért, mert a Szövetség sikerének a legfontosabb feltétele adott: van elég számú magyar szavazó Szlovákiában. „Még nagyobb baj akkor volna, ha nem volna elég. Ebben az esetben valóban el lehetne gondolkodni arról, hogy van-e még tere az önálló magyar politizálásnak. Ez a feltétel azonban teljesül: messze öt százalék felett van a magyarok aránya az országban. A kérdés az, hogy a magyar párt miért nem tudja megszólítani a magyar választókat. Látható, hogy van egy törzsválasztói bázis, de az nem teszi ki az öt százalékot. Véleményem szerint a legfőbb tartalék nem a szlovák pártokra szavazók körében van, hanem azokéban, akik nem mennek el szavazni. Akik nem szavaznak sem ide, sem oda. Vagyis, akik otthon maradnak. Ezeknek a jelentős részét meg kellene tudnia a magyar pártnak szólítania és akkor nem lenne probléma. Szemmel láthatóan azonban ez nem megy és nincs is részletesen kidolgozott stratégia erre. Pedig lehetne” – véli a politológus.

Öllös úgy látja: az, hogy a kellő mértékű mozgósítás ezúttal is elmaradt, nemcsak a pártvezetés sara, hanem az egész párté. Véleménye szerint nemcsak a pártvezetők végezték rosszul a munkájukat, hanem a párt jelentős része sem úgy működik, ahogyan kéne. „Jól látni ezt azon, hogy az önkormányzati és főleg a megyei választások kiváló eredményt hoztak. Ezeknél ugyanis a párttagság belevetette magát a munkába. Az országos választásokon ez a tagság kevésbé mozdul meg – persze tisztelet a kivételnek!” – mondja.

A Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója szerint a csalódottak táborát csak úgy lehet megszólítani, ha az ő kiábrándultságuk okaira adunk választ. „Ezért szükséges az, hogy konkrét ügyekkel foglalkozzon egy párt. De nemcsak abban az értelemben, hogy reagáljon a napi politika történéseire, hanem abban az értelemben is, hogy ő maga legyen aktív. Saját maga álljon elő új kezdeményezésekkel, új javaslatokkal – mégpedig olyan minőségben, hogy ezek megkerülhetetlenek legyenek” – hangsúlyozza.

Öllös úgy látja, a magyar párt szempontjából most az a legfontosabb, hogy adjon magának időt arra, hogy a kedélyek lecsillapodjanak. Szerinte csak ezt követően lehet higgadtan és kritikusan megvizsgálni azt, hogy mi minden nem történt meg az elmúlt években.

Langschadl Mátyás