Nemrégiben egy jelentős, határon átnyúló gazdaságfejlesztő program indult régiónkban, melynek vezető partnere a Pons Danubii EGTC. Lényege a kis- és közepes vállalkozások támogatása a termékfejlesztésben, illetve a digitalizáció terén – tehát az Ipar 4.0 segítése régiónkban. Egyik leginkább kézzelfogható része egy új innovációs központ építése Komáromban és Tatán.
A korszerű, digitális fejlesztéseket, valamint a fenntartható és minőségi foglalkoztatást előmozdító program összköltsége 2,7 millió euró, ennek nagy részét, több mint 2,5 millió eurót a sikeres pályázat nyomán az INTERREG V-A Szlovákia – Magyarország Együttműködési programból finanszírozzák, míg a partnerek összesen 183 ezer eurós önrésszel járulnak hozzá a költségekhez.
Az észak-komáromi székhelyű Pons Danubii európai területi együttműködési csoportosulás a Duna menti magyarországi és szlovákiai városokat fogja össze, egyúttal az említett átfogó program vezető partnere és koordinátora. A program négy különálló, de egymásra épülő projektből áll, a Pons Danubii mellett további nyolc, saját költségvetésű partner, illetve négy támogató vesz benne részt. 2020 januárjában indult és 2022 decemberéig tart.
Ipar 4.0, azaz digitalizáció a termelésben
Bara Zoltán, a Pons Danubii igazgatója kérdésünkre elmondta, az átfogó program lényege az Ipar 4.0 támogatása. Azaz hozzásegíteni a Duna menti térség kisebb vállalkozásait ahhoz, hogy a kor kihívásaival összhangban kezeljék a digitális lehetőségeket, egyúttal az ehhez szükséges ismereteket is igyekszik átadni nekik. Biztosítja továbbá számukra azt is, hogy hozzáférjenek a termelés legmodernebb eszközeihez és gépeihez. Ennek érdekében két, ún. innovációs központ is létesül a régióban.
Az egyik Tatán, amely gyakorlatilag már meg is kezdte működését egy csarnokban. Ez a helyi Fogaskerékgyár Kft. irányításával működik. Olyan, nagy értékű gépekkel és berendezésekkel van felszerelve, amelyeket a kisebb vállalkozások nem tudnának maguk megvásárolni csupán termékfejlesztés céljából, ám az innovációs központban elérhető áron kibérelhetik ezeket terméktervezésre, prototípusok legyártására.
2022-re felépül a komáromi központ
Hasonló céllal épül egy teljesen új innovációs központ Észak-Komáromban is, a nemrégiben megnyílt Komáromi Korzó mögött, a Jedlik Ányos utca mellett. Az itteni központ beruházója és tulajdonosa a Pons Danubii lesz. Egy 630 négyzetméteres, egyszintes épületet terveznek, melyben 3D-nyomtató, CNC-marógép, robotok, lézervágók, illetve különböző anyagok megmunkálására alkalmas korszerű gépek lesznek. Ezeket térségünk vállalatai használhatják majd elérhető áron. Egy autóipari kisvállalkozó például ki tudná fejleszteni azt az alkatrészt, amit a későbbiekben tömegesen is gyárthatna.
Hogy pontosan milyen gépparkkal, milyen eszközökkel szerelik fel a központot, az attól is függ, hogy a régiós vállalkozóknak mire van igényük. Erre a projekt egyik partnere, a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány ad választ, amely felkeresi a térség vállalatait és felméri, milyen eszközökre lenne a legnagyobb szükség.
Az innovációs központban egyúttal egy IT-fejlesztő műhely is működik majd, amely a digitálizációt és a virtuális valóság felhasználását támogatja, illetve mutatja be.
Együttműködés az iskolákkal
Az átfogó projekt fontos része, hogy mind a komáromi, mind a tatai innovációs műhely együttműködik a környék szakiskoláival, egyetemeivel. Egyes iskolák tanulói duális képzésben vehetnek részt a központ segítségével, azaz a térségbeli vállalatok igényeinek megfelelő tudást kaphatnak. Így az iskola befejezése után a tanulónak már meglesznek azon ismeretei, amelyekre egy-egy konkrét vállalatnál szükség van, tehát jó eséllyel azonnal el tud helyezkedni az adott cégnél. A komáromi központ például együttműködik majd az Iparival, a tatai műhely pedig az ottani Bláthy Ottó Szakközépiskolával.
A komáromi innovációs központ része lesz a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) által kitalált nemzetközi hálózatnak, a FabLabnak. Jelenleg világszerte nagyjából 1800 innovációs központ tartozik a hálózathoz, mely sikeresen fogja össze a kis- és középvállalkozókat, az egyetemeket és a fejlesztőmérnököket. Pozsonyban és Budapesten már kialakítottak egy-egy FabLab központot, így a komáromi lesz az első vidéki központ a környékünkön. A komáromi műhely együttműködik majd a budapesti FabLabbal, illetve a dél-komáromi, robotikával foglalkozó B&O Engineering vállalattal. A központ megépítése és beindítása 1,4 millió euróba kerül, a tervek szerint 2022 szeptemberében nyílhat meg.
Virtuális állásbörze
Az átfogó gazdaságfejlesztő-munkahelyteremtő programnak további elemei is vannak. A győri Appentum Kft. virtuális állásbörzét mutat be, ami a járványhelyzetre való tekintettel különösen aktuális lehetőség. A magyarországi társaságot már ismerhetik a komáromiak: ők azok, akik két évvel ezelőtt egy olyan programot fejlesztettek ki, melynek segítségével virtuális történelmi sétát lehet tenni a komáromi várban.
A virtuális állásbörzét a projekt egy további partnere, a Selye János Egyetem használja majd, pontosabban az itt működő karrierközpont. A komáromi egyetem bekapcsolódik egy másik alprojektbe is, melynek célja, hogy a képzőintézmények és a vállalkozások egymásra találjanak, valós kapcsolat legyen köztük. Ennek is része a duális képzés, továbbá a különböző karriertanácsok, interjúszimulációk, munkahely-látogatások. Az eddigieket jól kiegészítik az észak-komáromi Wado Kft. digitalizációval és webdizájnnal kapcsolatos képzései és tréningjei, melyeken cégek, középiskolások és egyetemisták vehetnek részt. Tata városa és Komárom-Esztergom Megye Kormányhivatala ugyancsak részesei a projektnek.
Jelenleg egyébként további nyolc hasonló gazdaságfejlesztő, egyben az Ipar 4.0-ra fókuszáló projekt is fut a szlovák-magyar határon átívelve. Van, amelyik a borászatra összpontosít, van, amelyik más élelmiszeripari innovációkra, megint más a helyi termelői piacok kialakítására. Költségvetésük 3 és 5 millió euró között mozog.
Mi az Ipar 4.0?
Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint:
„Az Ipar 4.0 a termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján.“
Csaba Ádám
