Szimpóziummal, valamint a magyar széppróza napjához kötődő Jókai-díj ünnepélyes átadójával folytatódott a február 18-án kezdődött bicentenáriumi emlékév Komáromban.

Jókai Mór születésének 200. évfordulójához kötődően február 22-én rendezett szimpóziumon – amelyen az előadók különböző aspektusokból járták körül Jókai írói munkásságát – Szénássy Tímea, a főszervező Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület alelnöke üdvözölte az egybegyűlteket, valamint a meghívott vendégeket.  Felidézte, hogy a Jókai 200 emlékév nyitányaként február 18-án méltóságteljes és színvonalas rendezvénysorozattal – koszorúzással, kiállítás-megnyitóval, harangzúgással, irodalmi kommandóval – emlékezett Komárom híres szülöttére.

Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója ünnepi köszöntőjében megjegyezte, a szimpózium méltó folytatása a bicentenáriumot három városban – Budapesten, Komáromban és Balatonfüreden – elindító ünnepi rendezvénysorozatnak. Beszámolt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a Jókai emlékévhez kötődő eddigi tudományos tevékenységéről, amelynek során Jókai életútjára vonatkozó mindezidáig feltáratlan dokumentumokat mutattak be egy tudományos konferencián – amelyekből hamarosan egy kötet is napvilágot lát –, valamint az író személyéhez kötődő legújabb irodalomtörténeti kutatási eredményekről. Reményei szerint a múzeumukban az emlékévben nyíló izgalmas kiállítások sokaknak meghozzák majd a kedvét ahhoz, hogy Jókai Mórt olvassanak.

Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke beszédében kiemelte, hogy Jókaira a város minden lakosa büszke, mert „ő a miénk, és én úgy gondolom bárki, bárhol kimondja Jókai nevét, menthetetlenül felvetődik Komárom neve is, amely regényeiben éppúgy felbukkan, mint az íróról szóló írásokban, életrajzokban.”

 Jókai és a női írók

 „Február 18-án a komáromi harangok zúgása elhallatszott mindenhová, ahol magyarok élnek. Felemelő és megindító volt. Emlékét magunkban fogjuk hordozni mindannyian” – gratulált a szervezőknek Hansági Ágnes irodalomtörténész, Jókai-kutató, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Jókai Mór missiója címmel meghirdetett előadásából megtudhattuk, hogy a már életében Európa-szerte elismert író fontosnak tartotta a nők irodalmi szerepvállalásának támogatását, sőt a Magyar Sajtóban, az Életképekben több cikket is írt ezzel kapcsolatban. Úgy gondolta, kicsiny a magyar irodalmi tér, de ettől még van benne hely a nők számára is. Hansági Ágnes rámutatott arra is, hogy Jókait többször felkérték, írjon német nyelven, de ő ezt elutasította azzal, hogy „nekem örömöm, s hogy éppen ennek a kis nemzetnek vagyok az írója, az a büszkeségem.”

Mészáros Zsolt muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, Jókai Mór és a reformkori divatlapok című előadásának központi gondolata a reformkorban minden téren megmutatkozó nagyarányú fejlődés volt, amely maga után vonta a nők emancipációs törekvéseit is. Az akkoriban megjelenő divatlapok, amelyek a kultúráról, színházról, képzőművészetekről ugyanúgy szóltak, mint az öltözködésről, a szellemi pezsgés aktív részesévé váltak. Jókai Mór, az Életképek főszerkesztőjeként, sokat tett azért, hogy a lap megfelelően formálja az olvasók gondolkodását és elfogadtassa a nemek közti egyenlőség eszméjét.

Jókai és a sci-fi

A szimpózium Vaderna Gábor docens, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgató-helyettese Romantikus túlzások Jókainál című előadásával folytatódott, amelyben az író a Komáromban játszódó, Az elátkozott család című regényét boncolgatta. Veres Miklós muzeológus Jókai Mór és a magyar sci-fi irodalom címmel tartott érdekfeszítő előadást A jövő század regénye című művéről, amelyet az 1945 utáni kommunista kultúrpolitika az áthallások miatt tiltólistára tett és csak 1981-ben jelenhetett meg a kritikai kiadása. A regény 1952-től 2000-ig mutatja be Magyarország és a világ jövőjét. A cselekmény egy látszólagos utópisztikus Magyarországban veszi kezdetét, amelyben II. Habsburg Árpád a császár, akinek nagy gondot okoz a nihilista Oroszország egyre fenyegetőbb fellépése, ahonnét száműzik az utolsó Romanov hercegnőt, és aki az ő országába menekül. Az uralkodó beleszeret, feleségül veszi, így jogot formálhat az üresen álló orosz trónra. Ezért az oroszok háborút indítanak Magyarország ellen, és itt jön képbe a sci-fi elem, amely nem más, mint a regényben szereplő technikai és tudományos felfedezés, amikor felfedezi az ichor nevű anyagot, amely forradalmasítja a tudományt, amelyből „repülőt” építenek. Ennek köszönhetően sikerül megállítaniuk a már Bécset fosztogató orosz seregeket. A regény azonban itt újabb sci-fi elemekkel bővül, és teljes utópiával ér véget.

Galo Vilmos, a Duna Menti Múzeum történésze a múzeum állandó Jókai-kiállításának munkatervezetét ismertette.

A rendezvényen közreműködött Dráfi Mátyás, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki Szabolcska Mihály Strófák Jókairól című versét adta elő. A zenei betétekről Borsányi Boris brácsaművész és Bukor Emőke Zsuzsanna (zongora) gondoskodott. 

Tatabányára került a Jókai-díj

A szimpózium keretében adták át a Jókai-díjat, aminek tárgyiasult formája Jókai kezének Donáth Gyula szobrászművész által készített másolata. A díjat – amely gondolata néhai Szénássy Árpádnak és Végh Józsefnek, a Magyar Kultúra Lovagjainak köszönhető – a bírálóbizottság döntése alapján idén Borka Zsuzsanna tatabányai író vehette át. A díjnyertes pályaműből, amelynek címe A magyar reformkor eszméi és héroszai Jókai műveiben volt, Farkas Adrianna tanárnő olvasott fel egy részletet.

Az esemény zárásaként Szénássy Tímea ismertette a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által alapított Jókai-díj következő évfolyamának témáját: Jókai és a szabadságharc – önéletrajza, naplói és művei alapján. A pályamunkákat 2025. október 31-ig lehet beküldeni.      

JN.

A nap, amikor minden Jókairól szólt Komáromban
Komárom nélkül nincs emlékév
Emlékév a világot hódító komáromi kisfiú emlékére
Fedezzük fel újra Jókait Komáromban!
Jókai, a kertész