Múlt kedden Komáromba és az izsai Leányvárra is ellátogatott Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter. Komáromban a központi erődöt, a Lapidáriumot, a Jókai Színházat is felkereste. Ígérte, a kulturális minisztérium nyitott a térség kulturális éle­tének, infrastruktúrájának támogatására.

A miniszteri látogatás elsősorban annak köszönhető, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága a nyár közepén úgy döntött, az izsai Leányvár, azaz Kelemantia felkerül a világörökségi listára, sorozathelyszínként. Eredetileg Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország pályázott közösen az egykori Római Limest alkotó erődítmények nevezésével. Miután azonban Magyarország visszalépett a pályázattól, a világörökségi bizottság méltányosságból mégis pozitívan döntött a „játékban maradt“ helyszínekről, így a Római Birodalom egykori határvonalának a bajorországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsáig terjedő szakaszán lévő 77 műemléket világörökségi helyszínné nyilvánította. Szlovákiában Leányváron kívül a Pozsonyhoz tartozó Oroszvár – Gerulata – is UNESCO-világörökséggé vált. Ezzel a részt vevő országok és az érintett szlovákiai intézmények – beleértve a Műemlékvédelmi Hivatalt, a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetét, a Duna Menti Múzeumot és Izsa községet is – 14 éves munkája hozta meg gyümölcsét.

Érdekesebbé, vonzóbbá tenni

Natália Milanová kulturális minisztert Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója (Kelemantia kezelője a múzeum) kalauzolta az egykori római kori katonai tábor területén – Domin Istán, Izsa polgármestere, továbbá a műemlékvédelmi hivatal országos, megyei és komáromi vezetői is jelen voltak.

A múzeumigazgató kiemelte, a tábor nagy része a mai napig a föld alatt található, ugyanakkor napokon belül megkezdődik a tábor északi kapujának részleges újjáépítése, egy méter magasságig – ahogy ez a déli kapunál és falaknál jelenleg is látható. Ezt a kulturális minisztérium 30 ezer eurós támogatásából finanszírozzák. Szóba került a régészbúvárok legfrissebb, nagy jelentőségű felfedezése is, mely szerint – bár a végső bizonyíték még nem került napvilágra – megtalálták egy folyami híd pilléreit a Dunában. A híd Brigetio (Szőny) légiós tábort és polgárvárost köthette össze a barbár területen megépített leányvári katonai táborral.

A miniszter asszony felvetette, akár további fejlesztésekkel is látványosabbá, érdekesebbé lehetne tenni Kelemantiát. Ezzel Csütörtöky József is egyetértett, ugyanakkor rámutatott, az ilyen jellegű fejlesztéseket csakis a műemlékvédelmi hivatallal összhangban lehet megvalósítani. Ezt a célt szolgálja a déli kapu sziluettjének újjáépítése is – egy fakonstrukcióval mutatnák be, hogyan is nézett ki egykor a tábor ezen része. A komáromi székhelyű iCubed Kft. lokálpatrióta indíttatásból, ingyen ajánlotta fel a fakonstrukció építését. Elhangzott, szemeteskukákat is ki kell helyezni a területre. Natália Milanová jelezte, nyitott arra, hogy a minisztérium további támogatásokat folyósítson Kelemantia fejlesztésére, feltárásokra, rekonstrukcióra. Ez egyébként gyakorlatilag kötelessége is az államnak, mivel Szlovákia az UNESCO-programhoz való csatlakozáskor vállalta, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket megóvja és megőrzi a későbbi generációk számára.

Már érezhető a világörökség hatása

Domin István, Izsa polgármestere hangsúlyozta, már a világörökségi helyszínné nyilvánítás óta eltelt néhány hétben érezhető volt, hogy többen érdeklődnek Kelemantia iránt – vannak ugyanis olyan turisták, akik kifejezetten világörökségi műemlékeket keresnek fel. Megemlítette azt a most záruló projektet is, amelynek egyik célja Izsa község római kori örökségének népszerűsítése, a térségbe érkezők figyelmének felkeltése. Ebből a célból épült meg a község két végében egy-egy, római kort idéző őrtorony. Ezen kívül a Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeum udvarán teljesen új épületet is emeltek az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében – Izsa Almásfüzitővel közösen pályázott, 1 millió eurós támogatást nyerve el. Az épületben 16 iparművészeti műhelyt alakítottak ki, amikben egyrészt római kori, másrészt hagyományos helyi mesterségeket mutatnak be. A beruházás ünnepélyes átadására vasárnap, a Rétesfesztivál keretében került sor.

Vár, színház, római kori kőtár

Natália Milanová a komáromi központi erődöt is felkereste, ide Grendel Gábor képviselő, a parlament alelnöke is elkísérte. A vendégeket Keszegh Béla, Komárom polgármestere vezette körbe a várban, megmutatva a kaszárnyaépület tetőszerkezetén zajló felújítási munkákat is – erre a beruházásra a kulturális minisztérium nyújtott támogatást. A polgármester beszámolt a folyamatban lévő pályázati fejlesztésekről – amelyek a várba tervezett, turisztikai-információs fogadóközpont kiépítését is magukba foglalják –, megemlítve, a város a jövőben is számít a kulturális tárca segítségére. A miniszter asszony megnézte a Vaklabirintust, sőt, egy virtuális sétát is tett a várban a sikeres uniós pályázat nyomán 2018-ban elkészült program és egy VR-szemüveg segítségével.

A kulturális miniszter a Komáromi Jókai Színházat és a római kori kőtárat, a Lapidáriumot is felkereste, valamint egy munkaebéd keretében a komáromi kulturális élet képviselőivel, Gál Tamás színházigazgatóval, Lakatos Róberttel, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ igazgatójával, továbbá Jozef Černekkel, a helyi Matica slovenská vezetőjével is találkozott.

Katonai fürdő Brigetióban

A Duna túloldalán lévő Brigetio római kori táborban 1992 óta zajlanak feltárások. A Bartus Dávid régész által vezetett 2021-es ásatási szezon szenzációs eredménnyel zárult, ugyanis sikerült megtalálni és részben feltárni a légiótábor több ezer négyzetméter alapterületű fürdőjét, amelyhez Magyarországon egyedül a 18. században előkerült aquincumi Thermae Maiores fogható. A brigetiói katonai fürdőben a rendkívül jó megtartású falak, vörös mészkőlapokból készült padlók, padlófűtés-rendszerek és medencék mellett egy késő római csontfésűket készítő műhely, valamint egy arany nyakláncból és több tucat bronz éremből álló kincslelet is előkerült – tudatta múlt heti közleményében a feltárásokban részt vevő ELTE BTK Ókori Régészeti Tanszéke.

(csaba)

Kapcsolódó cikkeink:

Szenzációs lelet a Duna izsai szakaszán
Szépül az izsai Leányvár: a világörökség része lett!
Magyar segítséggel újulhat meg az erőd is
1,6 millióból újul a komáromi vár
Nyári program borús időre