Egyre nagyobb a teher a városi rendőrségeken, ám mivel az állami rendőrség is létszámhiánnyal küzd, a Szlovákiai Városok Uniója több javaslattal állt elő annak érdekében, hogy ne romoljon a közbiztonság. Komáromban egy év alatt negyedével emelkedett a városi rendőrséghez érkező bejelentések száma.

Évről évre több feladatot kell ellátnia a városi rendőrségnek Komáromban, sokszor olyan eseteknél is az önkormányzat által fenntartott rendőrség működik közre, amelyeket elsődlegesen az állami rendőrségnek kellene felvállalni – mutatott rá Keszegh Béla polgármester február eleji sajtótájékoztatóján. Egy év alatt csaknem 25 százalékkal emelkedett a városi rendőrséghez befutó lakossági bejelentések száma, jelentősen több a megállapított szabálysértések száma, a kiszabott bírságok száma pedig 68 százalékkal emelkedett két év alatt – mint az két grafikonunkból is kiolvasható.

A kihágások jelentős része a közlekedéshez kötődik, e téren sokszor szóbeli figyelmeztetéssel zárulnak az ügyek. Viszonylag sok lakossági bejelentés érkezett a belvároson kívüli szabálytalan parkolásokkal kapcsolatban. Közrend megsértése miatt 319 esetben, lopás – vagyon elleni vétség – miatt 42 alkalommal jártak el a városi rendőrök 2023-ban. Egy év alatt 26 autóroncsot távolítottak el közterületről, 63 esetben szemetelőkkel szemben léptek fel, két esetben súlyosabb „szemét-ügyben“, környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmény felderítésében működtek közre. Tavaly a városi rendőrök 64 esetben segítették állami szervek – tűzoltóság, állami rendőrség – munkáját, többek között az illegális migráció megfékezése terén.

Rendőrhiány, romló közbiztonság

Jelenleg 25 fővel dolgozik a komáromi városi rendőrség, miközben az egyre több munka miatt az állomány 31 főre emelése lenne ideális. Legalábbis a tavalyi éves jelentés szerint, amely akkor elsősorban azzal indokolta ennek szükségességét, hogy hamarosan elfogadják azt a törvénymódosítást, mely a helyi rendőrségek eddig is bővülő feladatait továbbiakkal egészítené ki – lehetővé tenné a közúti sebességellenőrzést, továbbá a sofőrök alkoholszondáztatását. Egyelőre ugyan nem fogadták el a vonatkozó módosítást, ám a kérdés továbbra is napirenden van, hamarosan rábólinthat a parlament.

Ráadásul az önkormányzatok súlyos pénzhiánnyal küzdenek, miközben minden egyes új városi rendőr természetesen pénzbe kerül, sőt, a meglévő állománynak is versenyképes fizetést kellene biztosítani. Mindeközben az állami rendőrségnek sincs elég embere, a bejelentések száma viszont nő – ennek az eredménye pedig csak a romló közbiztonság lehet.

Állam és önkormányzat együttes erővel

Hogy ne így legyen, a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) több javaslatot is tett, illetve két hete tárgyalóasztalhoz ültek a belügyminisztérium vezetőivel – a települések és az iskolák romló biztonsági helyzetén kívül a közigazgatási reform is téma volt. A találkozón a belügy részéről Patrik Krauspe államtitkár és Martin Vojtašovič, a Közigazgatási Főosztály főigazgatója vett részt, míg a városokat tömörítő szervezetet harmadmagával Keszegh Béla képviselte – ő egyúttal az unió alelnöke is.

„A rossz pénzügyi helyzet miatt egyes települések kénytelenek spórolni és csökkenteni a városi rendőrség költségvetését. Az állami rendőrök hiánya az ilyen megszorításokkal párosulva drámaian hozzájárulhat a városok közbiztonságának romlásához. Látjuk, hogy növekszik a fiatalkorú bűnelkövetők száma, miközben az iskolákban romlik a biztonság. E problémák kezelése az állam és az önkormányzat közös érdeke. Ezért elengedhetetlen a kölcsönös kommunikáció és együttműködés javítása ezen a területen” – szögezte le Keszegh Béla, aki az unió megoldási javaslatait is vázolta.

Ha nincs ember, legalább modern felszerelés legyen

Első lépésként egy közös munkacsoport létrehozását kezdeményezik a belügyminisztériumnál, mely a városi és az állami rendőrök létszámának összehangolásán dolgozna, különösen azokon a helyeken, ahol növekszik a bűnözés. Egy ún. bűnözési térképet is megalkotnának, mely feltüntetné a bűnözési gócpontokat az egész országban, és ezen dokumentum alapján az állam célzott állami támogatásokat nyújtana azon városi és községi rendőrségeknek, melyeknek a legnagyobb szüksége van rá.

Bizonyos problémás helyek biztonságának fenntartásába – vasúti és buszpályaudvarok, államhatárok, városokon áthaladó főutak – a városi rendőrség is bekapcsolódna. Keszegh Béla kiemelte, az említett lokalitások közrendjének biztosítása állami hatáskörbe tartozik. Ugyanakkor például a komáromi vasútállomás biztonságára jelenleg gyakorlatilag senki nem ügyel, a vasúti rendőrséget szinte teljesen leépítették. Ezért, ha az állam kamerákat szereltet fel az állomáson, az önkormányzat vállalja, hogy ráköti azokat saját hálózatára, és a városi rendőrök ezek felvételeit is követni fogják a városi kamerafigyelő központban.

Tekintettel a rendőrhiányra, további műszaki-technikai eszközökkel és megoldásokkal lehetne javítani a közbiztonságon. Például az állami, központi adatbázist összekapcsolni a városi rendőrségek kamerarendszerével, a lopott járművek hatékonyabb kiszűrése, a körözött személyek azonosítása érdekében. A kamerahálózatot pedig fejleszteni, állami pályázatok merítésével. A helyi rendőrségek ugyancsak támogatásokból szerezhetnék be a sebességmérő radarokat, továbbá mobil defibrillátorokat is, amelyeket egy közelmúltbeli törvénymódosítás ír elő a települések számára.

Bírság helyett közmunka

Javasolják a városi és községi rendőrségekről szóló törvény felülvizsgálatát is, továbbá egy konkrét változtatást, amely lehetővé tenné, hogy a szabálysértések miatt kiszabott bírság átváltható legyen közmunkára. Erre azért lenne szükség, mert egyes szabálysértőknek sokszor nincs mitől tartaniuk, semmiféle hátrány nem éri őket, ha elkövetnek egy-egy kihágást. Jelenleg például hiába csípnek fülön egy vagyonnal nem rendlelkező kukázót, aki a lakótelepi tárolókból kihányja a szemetet – a helyszíni bírságot nem fizeti ki, és a későbbiekben sem hajtható be rajta. Közmunkára viszont kötelezhető lenne, ami egyrészt hasznos, másrészt lehet némi elrettentő ereje.

Komáromban a városi rendőrség munkatársai ún. védett műhely keretén belül figyelik a kamerák felvételeit napi 24 órában. A kamerarendszer 2023-ban 50 ezer euró értékben bővült új kamerákkal és jelentősen hatékonyabb – gyorsabb – adatátviteli rendszerrel. A kamerák egyre több esetben segítenek dokumentálni a kihágásokat, bűncselekményeket.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Bővült a városi kamerarendszer
Rendőrökkel és kamerákkal is erősítenének
Tönkreteszi az önkormányzatokat a családi támogatás?