Megkezdődtek a beiratkozások az alapiskolák első osztályába, legkésőbb február 15-ig mindenhol lezárul a folyamat. Mit vigyünk magunkkal a beiratkozásra? Mi alapján választanak iskolát a szülők? Miért fontos az anyanyelvi oktatás?
Január 15-től február 15-ig az ország összes alapiskolájában lezajlik a gyerekek beíratása az első osztályokba. Az egyes iskolák küzdenek a diákokért, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint minden diák után ún. normatív támogatás jár az államtól. Minél több a tanuló, annál több a fejpénz. Ezen kívül az sem mindegy, hol mennyi osztály nyílik, hiszen a kisebb iskoláknál létkérdés, hogy az osztálynyitáshoz szükséges minimális diáklétszámot elérjék. Ez a szeptemberben hatályba lépő törvény szerint alapesetben 11 elsőst jelent (vannak engedmények), s bár az új oktatási miniszter utalt arra, hogy lazítana a jelenlegi szabályozáson, egyelőre konkrét lépéseket nem jelentett be.
Járásunk iskolái a beiratkozás közeledtével igyekeznek felhívni a figyelmet magukra, szinte mindenhol tartanak – vagy már tartottak – nyílt napokat, amikor a szülők gyermekükkel együtt látogathatnak el az iskolába, hogy felmérjék a körülményeket, betekintsenek az oktatás menetébe, személyesen tehessék fel kérdéseiket. Kevés kivételtől eltekintve az iskolák is kihasználják az internet nyújtotta lehetőségeket, és weboldalukon, illetve a közösségi oldalakon is tájékoztatnak a beiratkozásokkal és a nyílt napokkal kapcsolatban. Az iskolák a helyi óvodákon keresztül is próbálják megszólítani leendő elsőseiket, illetve szüleiket, az sem ritka, hogy az óvodákból szervezett keretek között látogatnak el a gyerekek az iskolákba. A beiratkozások időpontjáról sok esetben nemcsak az iskola, hanem a partneróvoda, illetve az önkormányzat – amely a legtöbb esetben a fenntartó – is tájékoztat.
Komáromban és Gútán is megegyezés született arról, hogy egyidőben zajlanak majd a beiratkozások az összes helyi alapiskolában, hogy egy-egy korábbra meghirdetett időponttal egyik intézmény se jusson előnyhöz. Az iskolaügyi osztályok tájékoztatása alapján járásunk városainak alapiskoláiban az alábbi időpontokban tartják a beiratkozásokat:
Mi kell a beiratkozáshoz?
Minden szülő köteles iskolába íratni gyermekét, amennyiben szeptember 1-jéig betölti 6. életévét. A beiratkozásnál szükség van a szülő személyi igazolványára és a gyermek születési bizonyítványára, több iskola kéri a leendő elsős egészségbiztosítási kártyájának felmutatását is.
Az iskolák többségében a leendő elsősök egy iskolaérettséget vizsgáló rövid teszten is átesnek. Ha kétségek merülnek fel az iskolára való érettségét illetően, később gyermekpszichológus is megvizsgálja a gyereket. A zökkenőmentes iskolakezdés egyik legfontosabb feltétele, hogy a kis nebuló beszéde mind tartalmilag, mind formailag megfelelően fejlett legyen, a hangokat tisztán ejtse, s összefüggően mondja el gondolatait, megértse, amit a felnőttek mondanak neki. A sikeres tanuláshoz szükséges, hogy képes legyen figyelmét legalább 10-15 percig egy dologra összpontosítani. Szakemberek szerint a beiratkozástól a szeptemberi iskolakezdésig még akad bőven idő arra, hogy felkészítsék a gyereket az iskolára, ebben az óvoda pedagógusai is sokat segíthetnek. Ha a gyerekpszichológus végül úgy ítéli meg, még nem érett az iskolára, akkor sem kell kétségbe esni, a gyermek visszakerül az oviba, esetleg nulladik osztályba, s egy év múlva érettebben kezdheti meg tanulmányait. Járásunkban egyre több iskola indít nulladik évfolyamot – Komáromban jelenleg az Eötvös utcai és a Komensky iskolák – ennek egyik oka, hogy az ide kerülő gyerekek után is jár az állami támogatás.
Az anyanyelvi oktatás fontossága
Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, az iskolaválasztás során elsősorban a gyerekek érdekeit és igényeit kell figyelembe venni. „A gyermek harmonikus fejlődéséhez természetes közegre van szükség. Fontos, hogy azon a nyelven kezdje meg tanulmányait, amelyen otthon is kommunikál, amilyen nyelven gondolkodik. Így nem kell azonnal nyelvet váltania, sokkal közvetlenebb kapcsolata alakul majd ki a pedagógusokkal. Ha egy új nyelven kell elsajátítania a tananyagot, elbizonytalanodhat, megtorpanhat a gyerek, több kutatás is bizonyította, hogy mindez szorongáshoz vezethet. Mire aztán a gyereknek sikerül felvennie a ritmust, megfelelően megértenie az új nyelvet, lemarad a tananyagban, s lehet, hogy soha nem hozza be hátrányát. Ezáltal az idegen nyelvű – esetünkben szlovák – iskolába íratással a szülő nem éri el célját, gyermeke egyáltalán nem fog jobban érvényesülni a későbbiekben” – fejtette ki lapunknak. Rámutatott, az anyanyelvi oktatás az alapiskolában a legfontosabb, amikor az élethez szükséges alapvető dolgokat megtanuljuk. Más nyelvek és más kultúrák befogadására a későbbiekben még bőven nyílik lehetőség. Úgy vélte, nagyon hasznos lenne egy átfogó kutatás arról, hogy állták meg a helyüket az életben a szlovákiai magyar iskolából induló gyerekek, mivel szerinte egy ilyen felmérés igazolná a magyar iskola választásának helyességét és cáfolná azt a véleményt, hogy ez bármilyen hátrányt jelentene az érvényesülésben. A szülő egyszerűen megkérdezhetné a gyerekétől, milyen nyelven szeretne tanulni? – zárta gondolatait Jókai Tibor.
Az anyanyelvi oktatás fontosságra idén is igyekszik felhívni a figyelmet a Via Nova ICS. A 2015-ös Beiratkozási Körút újítása, hogy az ifjúsági szervezet aktivistái – helyi tanárok, óvónők információi alapján – személyesen keresik fel az érintett családokat. Egy brossúra segítségével igyekeznek érvelni az anyanyelvi iskola mellett, s eloszlatni a témával kapcsolatos tévhiteket. A Rákóczi Szövetség ugyancsak meghirdeti hagyományos pályázatát, melynek keretében ösztöndíjban részesülnek a magyar iskolát választó gyerekek. Az ehhez szükséges pályázati adatlapot az iskolai beiratkozáskor tölthetik ki a szülők.
Mi alapján választ a szülő?
Egy nem reprezentatív, mini közvélemény-kutatást is végeztünk szülők körében, azt kérdezve, hogy a tanítási nyelven túl milyen más szempontok alapján választanak iskolát gyermeküknek? Kiderült, a legtöbb szülő saját, személyes tapasztalata, illetve a család véleménye alapján dönt. Gyakran például olyan intézményre esik a választásuk, ahová korábban ők maguk is jártak, vagy olyan pedagógus van az iskolában, akinek szakmai tudását nagyra tartják. Előfordul, hogy az dönt, hol folytatják a gyerek óvodás barátai.
A szülők egy része figyelembe veszi azt is, milyen eredményeket tud felmutatni az iskola, például hogyan szerepel az egyes iskolaértékelő rangsorokban, ahol régiónk iskolái – elsősorban a komáromiak – rendre jó helyezéseket érnek el. A tanulmányi versenyeken elért eredmények alapján a nyitrai tanügyi hivatal által felállított rangsorban a Munka Utcai Alapiskola, a Jókai Mór Alapiskola és a Ján Amos Komenský Alapiskola szerepeltek a legelőkelőbb helyeken, míg az INEKO intézet más szempontok (pl. Tesztelés 9, gazdasági) szerinti listáján az Eötvös utcai iskolát értékelték a járás legjobbjának. Ebből az látszik, hogy viszonylag kiegyenlített a színvonal a komáromi tanintézmények között, egyedül a Határőr utcai szlovák iskola teljesít gyengébben, viszont ez elsősorban annak köszönhető, hogy itt jóval alacsonyabb a diáklétszám – a kisebb, elsősorban falusi iskolák hátrányban vannak a különböző sorrendek felállításakor. A legjobb komáromi iskolákkal járásunkban leginkább a gútai Corvin Mátyás Alapiskola képes felvenni a versenyt, legalábbis a különböző értékelések ezt mutatják.
Komárom három önkormányzati fenntartású magyar iskolájáról elmondható, hogy az elmúlt években kiegyenlítődtek a diáklétszámok is, 45-60 tanuló között mozognak. Az is megfigyelhető, hogy a magyar és szlovák iskolába íratott elsősök aránya nagyjából tükrözi a hivatalos nemzetiségi arányokat. Új trend, hogy az egyes tanintézmények kezdenek specializálódni, a konkurenciához képest valami különlegeset kínálni, ráerősítenek egy-egy tantárgyra, szakkörre, s törekednek azt magasabb színvonalon nyújtani, vagy például ún. iskolaotthonos foglalkozásokat vezetnek be, melynek lényege, hogy a legkisebb tanulóknak nem kell naponta iskolatáskát hordaniuk, mivel a délelőtt folyamán és a napköziben sajátítják el az ismereteket.
(Csaba Ádám)
(Cikkünk a Delta január 19-i számában jelent meg)