LAKSZAKÁLLAS/CSICSÓ. Biztos sokan felkapják a fejüket a hírre, miszerint a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet csicsói részlegén decemberben learatták az egy hektáros gyapotföldet. Európai projektről van szó, melynek célja egy itteni klímaviszonyok mellett is megtermő gyapotfajta kikísérletezése, ezen túl pedig Európa gyapotimport függőségének csökkentése. A gyapotból készülő pamutfonál a textil- és ruhaipar fő alapanyaga.

A gyapot a trópusi-szubtrópusi vidékeken sokfelé megterem, eredeti hazája India, illetve részben Amerika. Az egyenletes, mérsékelten meleg éghajlatot kedveli, ahol a virágzás előtt elegendő csapadék hull. A 18-19. században, majd az 1949/50-es években Magyarországon is kísérleteztek a gyapottermesztés meghonosításával, sikertelenül.

Eddig Szlovákiában sem termesztettek gyapotcserjét, ezért kevesen hittek a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet próbálkozásában. A melegkedvelő növény azonban túlélte a decemberi fagyokat is. A nem mindennapi „csodáról” Balogh Miklós mérnök, szövetkezet főagronómusa tájékoztatta a Deltát.

Balogh Miklós főagronómus és Mihail Furszov nemesítő

„Tavasszal kell elvetni a növényt hosszú sorokban. Majd, ha nem kap elég csapadékot, megöntözni, és kigyomlálni a fölösleges gazt, figyelni és irtani a kártevőket. Hamar megjelenik a virág, amit a méhek beporoznak. Nyáron, különösen ha elég magas a hőmérséklet a növény növekedése idején, tovább folyhat a mesterséges öntözés, gyomlálás, kártevők irtása. Ekkor szépen megnő, akár 3 méteresre, és megjelenik a gyapot toktermése is. Ez 4-5 rekeszből áll, mindegyikben több mag ül. Héjának egyes sejtjei megnyúlnak, ezekből alakulnak ki a röptető gyapotszálak. A toktermés teljes beérési ideje, függően a helyi klimatikus viszonyoktól, nagyjából 100 nap. A beérett tok felnyílik, ezután szedhetők a kibomlott, szálakkal borított magvak. Egy kiló gyapotból kb. 350 g pamutszál nyerhető, ami a textilipar fő alapanyaga“ – beszélt a gyapottermesztés alapjairól a főagronómus. A gyapotcserje terméséből a pamutszálakon kívül egy kevés pihe – a magon maradt egészen rövid szálacskák –, valamint mag nyerhető még. Előbbiből vattát és ipari cellulózt készítenek, utóbbiból étolajat és ipari olajat sajtolnak. A magok sajtolása után fennmaradó olajpogácsát pedig takarmányozásra és trágyázásra használják.

Nemesített, fagytűrő fajták

A növény vetése és aratása között 7-8 hónap telik el. A tavalyi kísérleti projekt ráadásul 6 hetes csúszással indult, ám decemberben a kisebb fagyok ellenére is sikeres volt az aratás. „A gyapotcserje termesztésével azért csúsztunk, mert gondot okozott a vetőmag Szlovákiába hozatala. Az oroszországi Asztrahánban élő Mihail Furszov nemesítő olyan fajta gyapot-vetőmagokat kísérletezett ki, amelyeknek egy harmadával rövidebb a vegetációs idejük és fagytűrők is egyben” – mondta Balogh Miklós.

„Nagyon jól sikerült a kísérlet, annak ellenére, hogy decemberben gyapotot keresni a földeken rendkívül irreális dolog” – tette hozzá Kamila Hulman, a gyapottal kísérletező vállalat ügyvezető igazgatója.

A kísérleti projekt az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának kezdeményezésére valósult meg azzal a céllal, hogy kevesebb pamut-alapanyagot kelljen más világrészekről importálni. Jelenleg az Európában feldolgozott pamut 98,5 százalékban más földrészeken termett gyapotból készül, több millió tonnát importálunk elsősorban a trópusi és szubtrópusi államokból.

A Komáromi járásban termesztett gyapotcserje első terméséből nem készülnek még ruhadarabok, ehelyett a lehető legalaposabb elemzésnek vetik alá. A Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet vezetősége büszke arra, hogy a nemesítők őket kérték fel a gyapot termesztésére, amit kihívásnak tekintettek, egyben örülnek annak, hogy a partnerek megelégedésére sikerült a kísérlet.

(miriák)