Az elmúlt napok eseményei közé tartozott a fuvarosok sztrájkja. Országszerte sok helyen korlátozták a forgalmat, ám Komáromban végül elmaradt az Erzsébet-híd lábához meghirdetett figyelemfelkeltő megmozdulás. A Vág-híd kálváriája kapcsán ugyanis a rendőrök több ponton ki tudták szűrni a kamionos forgalmat, így a két Komárom közötti közlekedés zavartalan maradt.

Ami a történésekben érdekes volt, azok a reakciók. Többen amiatt aggódtak, hogy miként fognak átjutni reggel a határon, miként mennek munkába, vagy éppen vásárolni. A valós napi gondok mellett viszont talán elhalványult a lényeg.

Mert miről is szólt valójában a sztrájk? Az útvámrendszert még az első Fico-kormány idején vezették be. Már akkor is nagy botrányt keltett, de az azóta megjelenő számok még inkább felháborítóak. Pedig a túl drága rendszert a boltokba fuvarozott termékek árába is beleépítik, tehát a vásárlók is megfizetik. Az útdíjból beszedett pénzből pedig utakat kéne építeni, amin naponta járunk, és nem magáncégeket – az útdíjat beszedő társaságokat – gazdagítani. Komáromban fontos volna az elkerülő út, a Vág-híd felújítása (az alátámasztás nem felújítás), az izsai körforgalom és még sorolhatnánk. A Mýto útvámrendszerben 100 milliók pörögnek, amit a sztrádák használatáért és a nálunk is húzódó első osztályú utakért szednek be. Ebből viszont Komáromba szinte semmi nem kerül vissza, mivel törvényből adódóan ezt a Nemzeti Autópályakezelő (NDS) kapja, amely ebből több év alatt csak pár kilométer sztrádát épített északon. Ezért talán nekünk kéne tiltakozni a leghangosabban, hogy naponta jobb utakon mehessünk munkába.

Hogy milyen összegekről van szó? 2010-től 2018 végéig 1,58 milliárd eurót fizettek be útvámként az autósok a sztrádák, a gyorsforgalmik és az I. osztályú utak használatáért. Ebből azonban csak 709 millió kötött ki az autópályakezelőnél, nagyobb része, 868 millió viszont magáncégeknél, a SkyTollnál és társainál. Az ellenőrző szervek nemrégiben arra is rámutattak, hogy ez a cég annak idején a pályázók közül a legmagasabb árral nyert, majd tovább emelte a kiversenyeztetett árat az inflációval. Amikor nem volt infláció, hanem az árak csökkentek, azt nem vették figyelembe, így nagyjából 65 millió euróval többet kellett az autópályacégnek kifizetnie számukra. Később két évvel csúsztatták a magáncégnek járó éves kifizetést, ezért a kormány utólag évi 3,5 százalékos kamatot fizetett ki (ki ne vágynak egy ilyenre a bankban?) – ami további 5,6 millió eurót jelentett. Ezt az előnytelen szerződést 13 évre írták alá, de a lejárta után sem lesz az állam teljes mértékben tulajdonosa a rendszernek. A szomszédos Csehországban ugyanezt a rendszer a szlovákiai kiadások 40 százalékáért építették ki, a működési költség pedig a fele, úgy, hogy az állam tulajdonában van.

Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy 100 milliók folytak ki így a rendszeren keresztül magáncégekhez, de még a megmaradt pénzzel is rosszul gazdálkodtak. Ezek a komoly összegek nagyon hiányoznak a mi útjainkról, a hidak felújításából, hiszen sok helyen balesetveszélyes az állapotuk. Komáromtól és a régió településeitől azt kérik, hogy más feladatát elvégezve, az izsai körforgalom tervdokumentációját fizesse ki (kb. 54 ezer euró), miközben az állam így gazdálkodik. Igazságtalan az a rendszer, hogy az itt beszedett pénzek máshova vándorolnak. A közlekedési tárca feladata lett volna/lenne olyan elosztást kidolgozni, amivel a régiókra arányosan jut vissza a pénz a Szlovák Útkezelő Vállalat közreműködésével. A Komárom első osztályú útjain naponta áthaladó napi 22 ezres forgalom az új Duna-híd megnyitásával tovább emelkedik, fontos volna, hogy az úthálózat fejlesztése ne csak választások előtti látszatcselekvés, hanem egy szervezett építkezés legyen, rendezett feltételekkel.

Egy ilyen sztrájk valóban bosszúságot okoz a napi teendőinkben és kellemetlen a fennakadás. De olykor talán mégis érdemes bevállalni a kellemetlenségeket, hogy hosszú távon sokkal jobban járjunk. És főleg jobb utakon közlekedhessünk, ne egy magáncég zsírosodjon rajtunk. Talán ebben lehetne aktív egy közlekedési miniszter is, nem csak abban, hogy rendre kioktatja a régió lakosait.

Keszegh Béla, Komárom polgármestere

(A Delta január 21-i számában jelent meg.)