Vajon használ-e az itteni magyarságnak, ha olyasmit követelünk, amire nincs fogadókészség? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Selye János Gimnázium által szervezett pódiumbeszélgetésen azzal kapcsolatban, mikor rendeződhet a kettős állampolgárság ügye Szlovákiában. A külügyminiszter kifejtette, jószomszédi viszonyra törekszenek Szlovákiával is, hiszen ez a magyar közösségnek is jó – a rázós kérdéseket pedig óvatosan, idővel szeretnék megoldani. A magyar külügyminiszter a városvezetéssel és a Magyar Szövetséggel is egyeztetett.

Múlt csütörtökön a Selye János Gimnázium meghívására látogatott el Komáromba a magyar külügyminiszter. A gimnázium az idei tanévre bencés emlékévet hirdetett, és miután Szijjártó Péter a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, továbbá Dél-Komáromban született, adódott, hogy őt hívják meg egy pódiumbeszélgetésre. Erre az iskola aulájában került sor jó néhány régióbeli díszvendég és a diákság részvétele mellett.

Komáromi gyökerek

Andruskó Imre igazgató köszöntőjében emlékeztetett, a komáromi magyar gimnázium bencés múltja több mint 150 évig íródott, és 1945-ben ért szomorú véget. Ekkor a csehszlovák vezetés bezáratta a nagymúltú gimnáziumot, országszerte betiltotta a magyar nyelvű oktatást, a bencés tanárokat elüldözték, a diákokat pedig szélnek eresztették. Röviden kitért Szijjártó Péter komáromi gyökereire, megemlítve azt is, hogy 2014 óta megszakítás nélkül tölti be Magyarország külügyminiszteri posztját, és ebben a minőségben mindig segített a hozzá forduló komáromiaknak a Duna mindkét oldaláról.

Szijjártó Péter leszögezte, megtisztelő, ha oda hívják, ahonnan elindult, mindig örömmel tér vissza szülővárosába. Ezzel kapcsolatban leszögezte, mindig egy városként tekintett Észak- és Dél-Komáromra, családja egy része most is a Duna egyik oldalán, másik része a másik oldalán él. Előző észak-komáromi látogatásakor például az unokatestvérével és keresztanyjával is összefutott – teljesen véletlenül. Felidézte, régebben nem lehetett ilyen rugalmasan kapcsolatot tartani a két Komárom között, volt, hogy órákat kellett várakozni a határon – ez a határőrök kénye-kedvétől függött. „Gratulálok a Felvidék top gimnáziumához, legyenek rá büszkék, a tanárok és diákok is!” – fűzte hozzá.

Andruskó Imre felvetései nyomán ezt követően külügyminiszteri munkájáról, az elmúlt 10 éve világpolitikai eseményeiről ejtett szót. Szijjártó Péter szerint a külügyminiszterség a világ legnyugodtabb állása abban az esetben, ha nincs válság. 2014-es hivatalba lépése óta azonban ez nem így van, hiszen előbb a migránsválsággal kellett megküzdeni, amikor Magyarország déli határait százezrével ostromolták az illegális bevándorlók és aminek kapcsán élés politikai viták alakultak ki. Később jött a koronavírus-járvány, amikor szembesülhettünk azzal, milyen sérülékeny az emberiség, majd 2022-ben háború tört ki a szomszédunkban – pedig azt hittük, soha nem lesz már térségünkben. „Komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk annak érdekében, hogy nehogy belecsússzunk a fegyveres konfliktusba… Nincs felemelőbb annál, mint Magyarország és a magyar nemzet képviselete külföldön”– tette hozzá.

Amerika, nyugat, kelet

Az amerikai-magyar kapcsolatok alakulásáról úgy fogalmazott, az előző washingtoni adminisztráció „mindenfajta gaztettet végrehajtott” Magyarországgal szemben, például szigorították az előzetes beutazási engedély megadását és megszüntették a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást. Szerinte a demokrata párti vezetés emellett öntötte az olajat a tűzre az ukrajnai háború kapcsán, sok-sok tízmilliárd dollár értékben szállítottak például fegyvereket. „Aki pedig próbált a béke mellett érvelni, azt azonnal Putyin kémjévé, Lavrov barátjává, vagy épp a Kreml propagandistájává minősítették” – jelentette ki, hozzátéve, ez Donlad Trump elnöki kinevezésével megváltozott.

Az új amerikai elnök ugyanis homlokegyenest más politikát visz, például a migráció és az agresszív LMBTQ-propaganda visszaszorítását, a külföldi politikai beavatkozásra szánt források leállítását célzó intézkedések új időszakot hoznak a világpolitikába. Úgy vélekedett, mivel az európai vezetők jelentős része korábban kígyót-békát kiabált Donald Trumpra, most komoly félelmeik vannak és frusztráltak. Szerinte az orosz-ukrán háborús konfliktus lezárása elősegítené Európa gazdasági fejlődését, hiszen például csak Magyarországot 19 milliárd eurónyi anyagi kár érte a háború és a szankciók miatt. Szijjártó Péter szerint a magyar és az új amerikai vezetés hasonlóképp gondolkodik a világot feszítő legfontosabb problémákról, ráadásul Orbán Viktor és Donald Trump között jó a személyes kapcsolat. Mindezek nyomán arra számít, a magyar-amerikai kapcsolatok a mélypontról újraépül, ami új mozgásteret ad a magyar kormány politikájának is.

Kitért arra, hogy gazdasági semlegességre törekszenek. Példaként említette, hogy Magyarországon jelen vannak a nagy német autógyárak, emellett a kínai akkumulátorgyártó üzemek is, amelyek termékeire a nyugati gyártóknak szükségük van. Vagyis a gyakorlatban jól működik a nyugati és keleti beruházók közti együttműködés – Magyarország e beruházók találkozási pontjává vált.

Magyar-szlovák viszony

Mivel Magyarország határai és a nemzet határai nem esnek egybe, ezen alapul a magyar nemzetpolitika, ami a külpolitikában is megjelenik. „Jószomszédi viszonyra törekszünk, ugyanis azt valljuk, minél jobb az együttműködés a szomszédos országokkal, annál jobb az ott élő magyar közösségnek is – jelentette ki Szijjártó Péter. – Ez többé-kevésbé – inkább többé, mint kevésbé – sikerült. Ukrajnával egyértelműen kudarcra vezettek ezek a törekvések, ugyanis gyakorlatilag az elmúlt tíz évben az éppen hivatalban lévő ukrán kormányok folyamatosan sértették meg, szorították vissza a magyar és más nemzeti közösségek jogait.”

Ugyanakkor ellenpéldaként hozta fel Szlovákiát, Romániát és Szerbiát, amely országokkal egy „abszolút sikertörténetről” lehet beszélni, és amely országokkal a korábbi, adott esetben akár ellenséges viszony helyett mára stratégiai szövetség, barátság épült ki. Szlovákiával kapcsolatban kiemelte, 2014 óta már 6-7 szlovák külügyminiszterrel kellett kialakítani személyes jó kapcsolatot, ami időbe telik, ám mégis most a legstabilabb a két ország közötti együttműködés. Kifejtette, vannak nehéz ügyek is, aminek megoldása a jövő feladata. Most viszont inkább a bizalom mélyítésére helyezik a hangsúlyt – vajon használ-e az itteni magyarságnak, ha olyasmit követelünk, amire nincs fogadókészség? Szerinte ezért a háttérben kell tárgyalni és szép lassan megegyezni a rázós kérdésekről.

Az egyik diáklány felvetésére, hogy mikor oldódik meg a kettős állampolgárság ügye, a magyar külügyminiszter a fentiek szellemében válaszolt. Leszögezte, míg sok állam – sokszor történelmi okok miatt is – elismeri a kettős állampolgárság intézményét, Szlovákia ezt elutasítja. Mivel ebben – a Magyar Szövetség kivételével – egyetértés van a szlovákiai kormánypártok és az ellenzéki pártok között, ezt jelenleg legjobb tudomásul venni. Egyszer azonban eljöhet az idő, amikor időszerűvé válik a kérdés, most azonban nem sok értelme lenne ezt napirendre tűzni, hiszen csak feszültséget hozna, beárnyékolná a viszonyt – ez egyébként sokaknak érdeke mindkét oldalon.

Lengyel, magyar két jó barát…

Az elmérgesedő magyar-lengyel kapcsolatokra, illetve a V4-ek jövőjére vonatkozó kérdések kapcsán rámutatott, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország számára is fontos keretet jelent a visegrádi együttműködés, a múltban például a közös fellépésnek volt köszönhető, hogy megakadályozzák a migránsok kötelező betelepítését. Olyan témákra kell összpontosítani az együttműködés során, amikben egyetértünk – szögezte le. „Donald Tusk lengyel miniszterelnök ellenséges álláspontot képvisel velünk szemben, sajnos elég pitiáner módon, nem tud elvonatkoztatni személyes véleményétől” – vélekedett a magyar külügyminiszter, hozzátéve, szerinte ez a rövid epizód nem tudja lerombolni a magyar-lengyel testvériség hosszú történelmét. „A visegrádi együttműködést fenn kell tartani, lesz még jobb is. A közös fellépés hatékonysága mind a négy országnak segít” – jelentette ki.

Szijjártó Péter kérdésre válaszolva a magyar űriparról is beszélt, kitérve arra, hogy az újabb magyar űrhajós feljuttatása a nemzetközi űrállomásra a teljes űrkutatási program jelképes eseménye – bízik benne, hogy ennek lesz folytatása. Az euró magyarországi bevezetéséről pedig azt mondta, meglátása szerint jelenleg az EU versenyképességi kihívásokkal küzd, így jelenleg nem időszerű, hogy csatlakozzanak az euróövezethez.

Komárom vezetőivel is tárgyalt

Szijjártó Péter ellátogatott a városházára, ahol Keszegh Béla észak-komáromi és Molnár Attila dél-komáromi polgármesterekkel is egyeztetett. Szóba kerültek a határon átívelő fejlesztési források lehetőségei, továbbá a határon átnyúló egészségügyi-biztosító rendszer, amely keretén belül a határ túloldalán is lehetőség nyílna az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Folytatódtak az egyeztetések a Monostori-híd kapcsán, hiszen az átmenő teherforgalom gondokat okoz a Duna északi oldalán. Szóba került a Jókai 200 emlékév is, mivel az országgyűlés az idei évet Jókai emlékévnek nyilvánította és Komárom is készül egyik leghíresebb szülöttjének ünneplésére. Szijjártó Péter egy komáromi trikolórral díszített mezt kapott Keszegh Bélától ajándékba.

Ezt követően egy munkaebéd keretében a Magyar Szövetség vezető politikusaival, köztük Gubík László pártelnökkel is tárgyalt a külügyminiszter – a téma a felvidéki gazdasági és közéleti helyzet volt. Végül felkereste a Mária Rádió stúdióját, ahol interjút adott.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta eheti számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:
Magyar segítséggel újulhat meg az erőd is
A komáromi csúcstalálkozó krónikája
Hat-hét millióból újulhat meg a fürdő