Felkapott téma a közbiztonság kérdése, illetve a városi rendőrség tevékenysége Komáromban. Fél éve jóval gyakrabban járőröznek a legproblémásabb városrészekben, sőt egy rendőrőrsöt is létrehoztak a II-es lakótelepen. Ez azonban januárban bezárt, a fokozott rendőri jelenlét azonban maradt. Az eddigi intézkedések ugyan hoztak eredményeket, de bőven akad még tennivaló. A helyzetet nehezíti, hogy idén a javasolthoz képest kevesebb pénzt kap a városi rendőrség.

Az elmúlt hónapokban többször is foglalkoztunk az I-es és II-es lakótelepen tapasztalható rendzavarásokkal, melyek elsősorban az itt élő romákkal kapcsolatosak. Néhány lakótömbben él a beilleszkedni képtelen lakosok többsége – jellemzően az Esztergályos utcában, Hegesztők utcájában és Barátság utcában. Idősek és gyerekek biztonságának veszélyeztetése, terrorizálása, ablakok betörése, szemetelés, éjszakai nyugalom megzavarása – néhány konkrét lakossági panasz, mely szerepel abban a novemberi petícióban is, melyet több száz komáromi írt alá, és melyben követelik a kritikus helyzet megoldását. Tavaly novemberben a testület is foglalkozott a problémákkal, a városvezetés és a képviselők zöme egyetértett abban, hogy lépni kell. A város fő fegyvere a háztömbök tulajdonosaira gyakorolt folyamatos nyomásgyakorlás lehet annak érdekében, hogy vagy költöztessék ki a rendzavaró bérlőiket, vagy pedig tartassák be velük az együttélés alapvető szabályait. Különböző bírságokat lehetne kiszabni a háztulajdonosokra, amennyiben helyi rendeleteket sértenek, például nem ügyelnek a ház körüli tisztaságra, vagy éppen nem fizetik a helyi adókat.

A városi rendőrség szerepe is kulcsfontosságú a helyzet javításában. Az alábbiakban a komáromi rendőrség helyzetével foglalkozunk a tavalyi év statisztikáinak tükrében.

Városi rendőrök gyakorlaton

Nincs pénz az állomány feltöltésére

Múlt héten a város közrendi bizottsága elé kerültek a 2015-ös év rendőrségi jelentései. Ezekből kiderül, a városi rendőrségnek az év végén 28 alkalmazottja volt, ami eggyel kevesebb, mint a jóváhagyott létszám. Rozsnyó Lajos rendőrparacsnok és helyettese, Tóth Sándor, egy szabálysértési referens, 4 operatív munkatárs és 20 rendőrjárőr alkotják a rendőri állományt, rajtuk kívül egy adminisztratív dolgozó is segíti munkájukat. A jelentés megállapítja, mivel az eredetileg javasolthoz képest a képviselő-testület megkurtította a városi rendőrség idei költségvetését, a hiányzó 1 fő felvételére 2016-ban nincs lehetőségük.

A városi kamerarendszer figyelését 9 egészségkárosult személy látja el, védett műhely keretében. Az elmúlt fél évben a térfigyelő rendszer hatékonyabb működése érdekében több fejlesztés is megvalósult, például új számítógépeket üzemeltek be. Néhány további tökéletesítésre is szükség lenne, többek között 8 elavult kamerát kellene cserélni a város belterületén, további három pedig Harcsáson szorul javításra. Szükség lenne a városi rendőrség és a városháza között optikai hálózat kiépítésére is.

Májusban átszervezték a városi épületek őrzőrendszerét, a komáromi rendőrség 21 objektum őrzését vette át egy magáncégtől. Ezeket 24 órán át figyelik, a riasztóberendezések a városi rendőrség operatív központjában jeleznek, ha illetétktelenek hatolnának be. Innen aztán riasztják a legközelebbi járőröket, akik rövid idő alatt a helyszínre érkeznek. A városi őrző-védő szolgálat bevezetése óta a KOMVaK vízgazdálkodási vállalat már kérte, hogy rácsatlakozhasson a rendszerre, de néhány komáromi alapiskola és a művészeti iskola is érdeklődött. A későbbiekben szóba jöhet a szolgáltatás fizetőssé tétele is, ami bevételt jelenthetne a rendőrségnek.

Több mint 5 ezer beavatkozás

A tavalyi évben 5542 alkalommal intézkedtek a városi rendőrök. Legtöbbször, az esetek csaknem felében a közúti közlekedés biztonsága, illetve folyamatossága érdekében avatkoztak be – legtöbbször fegyelmezetlen parkolásról volt szó. Közrend megsértése miatt 657 alkalommal avatkoztak közbe, például éjjeli nyugalom megzavarása, megbotránkoztató viselkedés, szemetelés, illegális plakátragasztás tartoznak ide. Viszonylag sokszor, 250 alkalommal fordult elő, hogy a lakosok a helyi rendeletek előírásait sértették meg. A városi rendőrök 11-szer bűncselekményhez vonultak ki, ilyenkor az állami rendőrség vette át az eljárás folytatását.

Csaknem 5 ezer esetben a járőröző, utcán lévő rendőrök lettek figyelmesek egy-egy szabálytalanságra, rendzavarásra. Közel 500 alkalommal lakossági bejelentés nyomán állapítottak meg különböző szabálysértéseket, 45-ször pedig a kamerarendszer felvételei alapján intézkedtek. Legtöbbször – több mint 2 ezer ilyen eset volt – a szabálysértő megúszta egy figyelmeztetéssel, ám 1200-szor bírságot szabtak ki, melyek összege meghaladta a 19 ezer eurót.

A fokozott járőrözés hozott eredményeket

Tavaly az egyik legjelentősebb intézkedés egy rendőrőrs létrehozása volt a II-es lakótelepen, ezzel párhuzamosan bevezették a folyamatos járőrözést a problémás környéken. Mindez a közrendi bizottság javaslatára történt, hogy ezzel próbálják meg visszaszorítani a rendzavarásokat. Tavaly júliustól novemberig minden nap déltől éjfélig folyamatosan járták a városrész utcáit a rendőrök, azóta délután 4-től hajnali 4-ig járőröznek. Ilyenkor elsősorban az alkalmazkodni képtelen lakosok megfigyelésére összpontosítanak. A rendőri jelenlét hozott pozitív eredményeket, ugyanakkor a bejelentések, rendzavarások számának visszaesése a hidegebb, téli időszaknak is köszönhető – a problémás lakosok ilyenkor nem lakóházaik előtt tartózkodnak, így kevesebb a hangoskodás, és a többségi lakosságot zavaró viselkedés. Viszont a tavaszi időjárással előreláthatólag újra több panasz érkezik majd.

A rendőrség és a képviselők többsége egyetért abban, hogy amíg az összeférhetetlen lakosok nem kötlöznek el, a problémák nem fognak teljesen megszűnni. Ugyanakkor a helyzet javítása érdekében a városi rendőrparancsnok javasolja egy munkacsoport létrehozását, amely a város szociális munkásait és az iskolaügyi főosztály képviselőit is magába foglalná, és ellenőrizné a problémás családok gyermekeinek iskolalátogatását, a róluk való gondoskodást.

A kihelyezett iroda lehetőséget nyújtott a környékbeli lakosoknak arra, hogy személyesen keressék fel és tegyenek bejelentést. Ezzel a lehetőséggel azonban nem éltek, hiszen minden bejelentés a városi rendőrség 159-es segélyvonalára futott be, azaz a lakossággal történő kapcsolattartás szempontjából nem sok haszna van az őrsnek. Jelenleg ráadásul átmenetileg zárva tart, mivel az iroda bérletét januártól felmondta a tulajdonos. A városvezetés új helyiséget keres a kihelyezett őrsnek, szóba került a korábbi posta épülete az Építők utcája és E.B.Lukáč utcák sarkánál, ahol egy városi tulajdonú helyiség áll üresen – a közrendi bizottság jónak találja a helyet. Felmerült az is, hogy – tekintettel a tapasztalatokra – valójában nincs is szükség irodára, sokkal inkább arra, hogy még gyakoribb legyen a rendőri jelenlét a problémás környéken.

Korábban több rendőr volt harmadennyi ügyre

Néhány napja Szombath Antal, a városi rendőrség egykori parancsnoka a közösségi oldalon közölte véleményét, rámutatva, az ő idejében, a ’90-es években 33 rendőr alkotta az állományt, aminek az eredménye érezhetően jobb közbiztonság volt. Ráadásul akkor évente nagyjából 1500 hivatalos intézkedésük volt, most kevesebb rendőr mellett háromszor annyi. Hangsúlyozta, jelenleg nagyon akadozik az állami rendőrséggel való együttműködés, például a járőrözések egyeztetése, hogy a város ugyanazon pontjain ne legyen egyszerre állami és városi rendőr. A városi rendőrök ráadásul alulfizetettek – információink szerint többnyire nettó 400 euró körül keresnek –, ezért is hiba, hogy a költségvetés megszavazásakor nem a hivatal és a közrendi bizottság által javasolt pénzcsomagot hagyták jóvá a képviselők, hanem 50 ezer euróval kevesebbet. A korábbi rendőrparancsnok úgy vélte, előbb biztosítani kell a rendőrök számára az alapvető feltételeket, és ha ezután nem lesz javulás, akkor meg kell válni az állomány azon tagjaitól, akik nem hajlandók becsületes, minőségi munkát végezni. Úgy vélte, egy új, dinamikus rendőrparancsnokra is szükség lenne, akiben megbíznak a rendőrök. Szerinte a mostani parancsnokhelyettes, Tóth Sándor alkalmas a feladatra.

Dióhéjban összefoglalva a fentieket elmondhatjuk, a jobb közbiztonsághoz és a problémás környékek gondjainak enyhítéséhez több rendőrre lenne szükség, akik elsősorban az utcákon vannak, járőröznek, és nem egy irodában csücsülnek. Ehhez azonban több pénz kell: az új emberek fizetésére, a jó munkát végzők jutalmazására, egyes biztonsági fejlesztésekre. Hogy ebből megvalósul-e valami, az elsősorban a képviselőkön múlik. A februári testületi ülésen napirenden lesz a téma.

Csaba Ádám

Felgyújtották a hajléktalantanyát

KOMÁROM. Múlt csütörtökön a délelőtti órákban kigyulladt a II-es bástya egy szakasza, amely hajléktalanok és drogosok gyülekezőhelyeként ismert. A komáromi tűzoltók megfékezték a lángokat.

Úgy tűnik, nemcsak az összeférhetetlen romák, hanem az említett bástyaszakaszban meghúzódó hajléktalanok és drogosok életmódja is sokaknak szúrja a szemét. Ugyanis, mint azt a tűzoltók is megrősítették, minden jel arra mutat, hogy szándékos gyújtogatás történt. Az egyik hajléktalan azt is elmondta, hogy egy kocsi állt meg a közelben, három férfi kiugrott belőle, és vélhetően Molotov-koktéllal felgyújtották a bástyában felhalmozott szemetet. Személyi sérülés szerencsére nem történt, ahogy anyagi kár sem, csak a sűrű füst okozott kisebb pánikot. Többen attól tartottak, hogy a közeli raktárak is kigyulladtak.

Néhány hónapja egyébként önkéntesek és civil szervezetek kitakarították a helyet, mostanra azonban újra elburjánzott a kosz és szemét. Az biztos, hogy ez komoly feszültségforrást jelent, ahogy az is, hogy erre nem gyújtogatás a válasz.

(d)