Látványos tárlat várja augusztus 31-ig a látogatókat a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli kiállítótermében. A Mosolygó mákvirágok, illatos tulipánok, a komáromi asztalosmesterek festett templomkazettái címet viselő kiállítás darabjai a Magyarország különböző templomaiban található eredeti művek, illetve az azokról fennmaradt fotók, rajzok alapján készültek. A kiállítás létrejöttében kulcsszerepe volt Ament Éva népi iparművésznek, az Iharos Népművészeti Egyesület elnökének.

A megnyitón Kemény Lajos, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója rámutatott, hogy a festett templomi kazetták megragadó, látványos és színes története szorosan kapcsolódik a festőasztalos mesterek esetenként 400 évnél is régebbre visszanyúló működéséhez. „Komárom számos nevezetessége közé sorolhatjuk a szekeresgazdákat, a várat és az erődrendszert. A 18. és 19. században a városban több tucatnyi cég működött, közülük is messze földön híresek voltak a ládafestő műhelyek, melyek nemcsak bútorfestéssel, de templomok mennyezeti díszítésével is foglalkoztak. A gazdag virágdíszítésű templomkazettáknak köszönhetően múzeumunkba is beköltözött a tavasz. E színpompás kollekció számomra nemcsak a tavaszt, az újjászületést, a megújulást szimbolizálja, de egyúttal jelzi a keresztény világ nagy ünnepét, a húsvétot, a feltámadást” – fogalmazott ünnepi felszólalásában Csütörtöky József, a múzeum igazgatója.

Ament Éva, a tárlat kurátora elmondta, hogy bútorfestő szakemberként nagyra tartja a megkerülhetetlen komáromi iskolát, mely a 18. században élte virágkorát. A komáromi mesterek által készített míves templomkazetták egy nagyon magas, nagyon komoly szaktudásról tesznek tanúbizonyságot.

A kiállításon bemutatott templomkazetta-másolatok Ament Éva vezetésével a komáromi nyári alkotótáborban készültek 2022-ben. „Anyagunk, rendhagyóan, a festőasztalosok szemszögéből közelít a témához, ezért jelen vannak a tervezés különböző fázisait tükröző skiccek, színminták, számítások és eszközök. Tárlatunk jó támpontot adhat az érdeklődőknek, de a bútorfestéssel foglalkozó kortárs kézműveseknek is” – fogalmazott Sipos Anna néprajzkutató.

JN.