Még a nyár folyamán a kormány elé kerül a szlovákiai kórházreform tervezete, ősszel a parlament is megszavazhatja. Átalakítanák a közkórházak hálózatát, helyi kórházakat – ilyen lenne a komáromi –, valamint kiemelt, régiós kórházközpontokat is kialakítva. Tizenöt éve nem történt a most tervezetthez hasonló mértékű változás az egészségügyben.
Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter a múlt héten bejelentette, alkotmánytörvény formájában terjeszti a parlament elé a kórházreformot, melyen tavaly óta dologozik a tárca orvosi szervezetek és az egészségbiztosítók bevonásával. A reform alaposan átalakítaná a szlovákiai kórházhálózatot. A minisztérium által deklarált célja a színvonalas, biztonságos egészségügyi ellátás, valamint a kórházak jobb megközelíthetőségének biztosítása. Ezt többek között a meglévő források és kapacitások hatékonyabb kihasználásával szeretnék elérni.
Helyi kórház lenne a komáromi
A javaslat lényeges része, hogy 46 szlovákiai kórházat választottak ki – beleértve a komáro-mit –, melyek a közkórházak hálózatát alkotják majd a jövőben. Ezen belül az egyes kórházakat három kategóriába is besorolják az elérhető egészségügyi szolgáltatások, illetve a területi elhelyezkedésük alapján.
Összesen 32 helyi (lokális) kórház lesz, ami a legalacsonyabb besorolás, ide tartozna a komáromi intézmény is. Ezekben az intézményekben alapvető egészségügyi gondoskodást biztosítanak majd. Egy helyi kórházban lennie kell sürgősségi ellátásnak, belgyógyászatnak, sebészetnek, gyermekgyógyászatnak, aneszteziológiának és intenzív osztálynak.
Országszerte 6 regionális szintű, továbbá 4 nemzeti – legmagasabb kategóriájú – kórház is lesz az országban, ezek a nagyobb városokban, alapvetően megyei székhelyeken lesznek elérhetők. Ezek sokkal több egészségügyi szolgáltatást tunak majd nyújtani, speciális beavatkozásokat elvégezni – több osztályuk, szakorvosuk, egészségügyi berendezésük lesz. Ha például egy helyi kórházban nincs megfelelő szakorvos, vagy hiányoznak a szükséges egészségügyi berendezések – illetve bizonyos műtétekre nincs engedélyük –, akkor, miután a beteg állapotát stabilizálták, a helyi kórházból a regionális besorolású nagyobb kórházba szállítják a pácienst.
Követelmény, hogy a regionális kórházaknak autóval legfeljebb egy órán belül elérhetőnek kell lenniük. Komárom esetében a legközelebbi regionális kórház Nyitrán lenne – az érsekújvári szintén helyi kórház besorolást kapna. Tekintve, hogy a Nyitrára vezető főút gyakran teljesen bedugul, például Érsekújvárban, kérdéses, hogy a komáromi kórházból el lehet-e jutni 1 óra alatt a nyitrai kórházba.
Megkerestük a komáromi kórházat is a reformról, illetve a kórház jövőbeni besorolásával kapcsolatos álláspontjukról érdeklődve. Alžbeta Sivá szóvivő közölte, mivel egy készülő szabályozásról van szó, egyelőre nem kívánnak reagálni a tervekre.
A hármas besoroláson felül külön kategóriát képeznének a specializált központok, illetve az ún. kompetencia-központok, amelyek egy-egy egészségügyi szakterületre összpontosítanának – gyermekgyógyászati vagy éppen onkológiai központok tartoznak majd ide.
Megszabnák a műtétek minimális számát
A kórházreformmal szigorúbb feltételekhez kötnék, hogy az egyes kórházak milyen műtéteket hajthatnak végre. Meghatároznák, hogy egy adott beavatkozásból évente minimálisan mennyit kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy engedélyezzék az adott beavatkozást. Például legalább évi 20 veseműtétet kell végezni egy kórházban ahhoz, hogy ezt a fajta beavatkozást engedélyezzék a későbbiekben is. A minisztérium ezzel a korlátozással azt szeretné elérni, hogy a műtétek színvonala emelkedjen. Ha ugyanis egy orvos ritkán végez egy-egy beavatkozást, nő a kockázata a komplikációknak, tovább tart a beteg kórházi ellátása is, ami egyúttal a fertőzésveszélyt is növeli.
Az egészségügyi minisztérium közleményében hangsúlyozza: a tervezett műtétek esetében a lehető legmagasabb színvonalat szeretnék elérni, amiben az előbb említett szabályozás segíthet. Olyan esetekben, amikor haladéktalan orvosi beavatkozásra van szükség, a lehető legrövidebb időn belül kell biztosítani a orvosi ellátást – itt a regionális szempontok alapján kialakított új kórházhálózat jelenthet előrelépést.
Vannak aggályok
A szaktárca szerint azért is szükséges a reform, mert – mint az az Egészségpolitikai Intézet (IZP) elemzéséből kiderül – változások nélkül 2030-ra 3100 orvos és 10 ezer nővér fog hiányozni a szlovákiai egészségügyből. Marián Kollár, az orvosi kamara elnöke úgy vélte, elméletben ugyan működhetnek a javaslat intézkedései, de a gyakorlatban nem, a kórházak osztályozásával például nem fog megoldódni az orvoshiány.
Marián Petko, a Szlovákiai Kórházak Szövetségének (ANS) elnöke a reform kapcsán megjegyezte, hibának tartják, hogy a javaslatban csak a kórházi ellátásról esik szó, holott a szlovákiai egészségügy szerves részét képezik a rendelőintézetek és az egynapos ellátást biztosító egészségügyi intézmények is. Ugyanígy a gyógyszertárak, laboratóriumok is. Marián Petko szerint a páciensek számára kockázatos, ha például az egynapos sebészeteknél nem támasztanak olyan minőségi feltételeket – például a minimális műtétszámot –, mint a kórházak esetében.
Az ellenzéknek is támogatnia kell
Egyelőre egy javaslatról van szó, melyről augusztus 21-én tárgyal a kormány – a kormányülésen, illetve később a parlamentben is módosulhatnak még a jogszabály egyes részletei. Miután alkotmánytörvényként terjesztik be, a parlamentben 90 támogató szavazat szükséges az elfogadásához, vagyis ellenzéki voksok is kellenek hozzá. A kormánypárti Híd mellett az ellenzéki SaS is jelezte, hajlanak a kórházreform megszavazására. Elfogadása esetén csak 2024-től lépne életbe, azonban a kórházaknak már korábban, 2021-től ügyelniük kellene az egyes feltételek fokozatos teljesítésére.
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkeink: