A Nemesócsa és részben Megyercs kataszterében található Túzokos Környezetnevelési Központ (SEV Dropie) 1 200 000 eurós norvég támogatásból újult meg. A projekt július 30-án egy záró konferenciával ért véget, amelyen a résztvevők beleláthattak a klímaváltozás lassításáért, valamint a már érezhető következményei visszafordításáért tevékenykedő ökocentrum munkájába.

A sikeresnek ítélt Living Lab Dropie projektet az SK Klíma program keretén belül nyújtották be a központ munkatársai a Szlovák környezetvédelmi ügynökséggel közösen, melynek szervezeti részét képezi a Túzokos is.

Veszélyeztetett régió vagyunk

A norvég fél által kiemelt fontosságúnak ítélt projekt létjogosultságát alátámasztotta a Komenský Egyetem kutatócsoportjának egy korábban megjelent tanulmánya, melynek szerzői szakmailag komoly adatok tükrében arra a megállapításra jutottak, hogy Szlovákiában a Komáromi és az Érsekújvári járást veszélyezteti leginkább az emelkedő hőmérséklet, és az ennek következményei közé sorolható szárazság. A globális felmelegedés, hiszen az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva már 2 °C-os hőmérséklet-növekedésről beszélhetünk, legfőbb kiváltó oka az emberi tevékenységek következtében kialakult üvegházhatás. „A Csallóközben is komoly károkat okozott az emberi beavatkozás a természetbe. Az 1965-ös árvíz előtt az ártéri területek a kanálisokon keresztül megfelelő mennyiségű vízhez jutottak. A mocsaras területek feltöltése, a Duna mellékágainak lezárása hatalmas károkat okozott a természet ökoszisztémájában. Ennek hatása az utóbbi két évtizedben hatványozottan érzékelhető. Ilyen szempontból a legveszélyeztetettebb régióvá váltunk” – szögezte le Katka Vajliková ökológus-tanár, a központ vezetője. Majd hozzátette, hogy mivel az utóbbi években sorra dőlnek meg a melegrekordok, nagyon fontos, hogy az oktatási intézményekkel, az óvodáktól kezdve a középiskolákig, együtt tudjanak dolgozni. „Nem az információk átadása a lényeges, hiszen azok bárhol elérhetők. Sokkal inkább annak a tudásnak, kompetenciának és készségeknek az átadása, amelyek segítik a jövő generációját abban, hogy fel tudjanak készülni a körülöttünk zajló változásokra. Gondoljunk csak bele: régebben pontosan el lehetett határolni a négy évszakot. Ezek közül a tavasztól már elbúcsúzhattunk. Lucskos, csapadékos, viszonylag enyhe telek után szinte azonnal a nyárban találjuk magunkat, ami rendkívül rosszul hat a növények életciklusára. A klímaváltozás és az ezzel járó aszályok következtében a gabona terméshozama már most stagnál, illetve csökkenő tendenciát mutat. Még pár év és mindez komoly gondot fog okozni az élelmiszer-biztonság szempontjából. Hosszú távon a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása javíthatna a helyzeten. Mi nem ijesztgetni szeretnénk az embereket, hanem szemléletváltást elérni, hogy mindenki egyéni szinten tegyen egy kicsit a környezetéért, éljen környezettudatosabban, mert eredményeket csak összefogással, közös erővel tudunk elérni” – fejtette ki a szakember.

Szemléletes gyakorlati példák

A 6,5 hektáros Túzokos területének két évig tartó revitalizációja és a tanyán lévő épületek teljeskörű átépítése után egy olyan korszerű oktatóközponttá nőtte ki magát, ahol a legmodernebb információs technikák segítségével folynak majd a képzések. Az eredmény önmagáért beszél, mivel az épületek működtetéséhez szükséges energiát megújuló energiaforrásokból (hőszivattyú, napelemek) állítják elő. Az egész területen szolár utcai lámpák biztosítják a megvilágítást. Mindemellett növényeket, gyümölcs- és díszfákat ültettek, gyógynövénykertet hoztak létre, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez, mivel a növények segítik a talaj vízmegtartó képességének növelését, ezzel a vízkészlet megőrzését. A vízgazdálkodás racionalizálása céljából esővízgyűjtő csatornákat alakítottak ki, az itt felgyülemlett vizet szennyvíztisztítón átszűrve öntözésre használják.

Községekre szabott klímaterv

A változás nemcsak az iskolák részére kidolgozott oktatási programjaikat érinti pozitívan, hanem látogatókat is, akik egy kisfilm megtekintésével részletes képet kaphatnak a tetőkertek működésétől kezdve a tanösvények és a terület ökoszisztémáján át a Túzokos területének biodiverzitásáig. A projekt részeleteinek kidolgozásában és megvalósításában Katka Vajlikován kívül Kis Angelika, Szabó Lilla, Nagy Katalin és Paluska Norbert vett részt. „Lehetőségünk nyílt ellátogatni a bergeni klímakutató központba, ahol a témával kapcsolatban bővíthettük tudásunkat és tapasztalatokat gyűjthettünk. Nagyon fontos ugyanis helyesen felmérni, hogy a klímaváltozás miként hat egy-egy település életére, az ottani mezőgazdaságra. Ennek érdekében öt workshop anyaga került fel oldalunkra, amely alapján az egyes községek vezetői fel tudják mérni, hogy a klímaváltozás hatásai közül melyek azok, amelyek leginkább veszélyeztetik településüket, s kidolgozhatják a legmegfelelőbb adaptációs tervet. Ez az egész ország területén használható, hiszen ma már nincs olyan régió, amely valamilyen formában ne lenne érintett, ahol ne érzékelnék az éghajlatváltozás negatív hatását” – fejtette ki Vajliková.

Túzokmentés helyett élménydús tanórák

Az központot az 1980-as években eredetileg azzal a céllal alapították, hogy a Csallóközben őshonos nagytestű madarat, a túzokot megmentsék a kihalástól. Ekkorra ugyanis legnagyobb madarunk száma annak ellenére lecsökkent, hogy Gútától a Nagyléli szigetig tartó területet állami túzokvédelmi rezervátummá nyilvánították. A madarak természetes költőhelye ugyanis az emberi tevekénységek folytán teljesen visszaszorult. A próbálkozások ellenére a túzok mesterséges körülmények közt viszont nem akart szaporodni. Az utolsó csallóközi túzok 2010-ben pusztult el. Sorsuk intő példa arra, hogy a természetet nem lehet a végtelenségig kizsigerelni. A központ azonban az évek során több tanösvénnyel bővült és egyre több látogatót vonz. Nem csupán a közeli településekről, de a távolabbi régiókból is rendszeresen elhozzák a gyerkőcöket a pedagógusok rendhagyó természetismereti órákra. Szeptembertől pedig megújult környezetben, korszerű technika alkalmazásával tarthatják majd ezeket az élménydús órákat, amelyeket szakképzett pedagógus tart.

JN.