Jövő év januárjától egy újabb költséges kötelezettség hárul a városokra és falvakra – és ezáltal a lakosokra is – a hulladékgazdálkodás terén. A konyhai biohulladékot ugyanis immár külön, szelektálva kell gyűjteni, ez a folyamat pedig, beleértve a megfelelő helyre történő elszállítást, komoly költségekkel jár. Ráadásul az önkormányzatoknak évről évre magasabb állami illetéket kell fizetniük a szeparálási arány függvényében, sőt, a szeméttelepek is jelentősen emelik a lerakati díjaikat, így elkerülhetetlennek látszik, hogy előbb-utóbb mindenhol megemeljék a szemétdíjat. Hogy ez ne legyen annyira drasztikus, elsősorban a minél fegyelmezettebb hulladékosztályozás segíthet.

2021 januárjától külön, osztályozva kell gyűjteni a konyhai hulladékot. Az ezt előíró jogszabály már egy ideje hatályos, ám eddig szinte minden önkormányzat élt azzal a lehetőséggel, hogy kivételt kérjen, és ne kelljen bevezetnie a költséges osztályozást – arra hivatkoztak, hogy a szelektív gyűjtés elviselhetetlen anyagi terhet jelentene. Csakhogy a jövő évtől változik a törvény, már nem fogadják el ezt az indokot.

Csupán három további esetben lehet kivételt kérni: akkor, ha a háztartási vegyes hulladékot energetikai célra használják fel (ez csak Pozsonyra és Kassára érvényes, ahol vannak szemétégetők), akkor, ha a konyhai hulladékot komposztálják, illetve ha a hulladék osztályozása műszakilag megoldhatatlan. Előrejelzések szerint e kivételek az önkormányzatok több mint 80 százalékára nem fognak vonatkozni, így a legtöbb helyen be kell majd vezetni a konyhai hulladék válogatását. Ez egyébként – ahogy a többi hulladékkezeléssel kapcsolatos új szabály és szigorítás is – európai uniós kötelezettségekből is adódik.

Az önkormányzatok jelezték is kifogásaikat az újabb költséges kötelezettség kapcsán, hangsúlyozva, a járvány okozta bevételkiesések miatt egyébként is nehéz anyagi helyzetbe kerültek. Ezért a környezetvédelmi minisztérium a Szlovákiai Városok és Falvak Uniójával folytatott egyeztetései nyomán némi engedményre hajlandó volt. Eszerint a vonatkozó törvény végrehajtási előírása fél éves átmeneti időszakot is engedélyez a konyhai hulladék szeparálásának és kezelésének megoldására – 2021. július elsejéig az illetékes felügyelet csak figyelmeztet a hiányosságokra, és nem szab ki bírságot ezzel kapcsolatban. A minisztérium egy további intézkedése alapján az önkormányzatok a jövő év folyamán pénzügyi támogatást igényelhetnek a Környezetvédelmi Alapból kifejezetten a biológiailag lebomló konyhai hulladék osztályozásával, gyűjtésével és kezelésével kapcsolatos költségeikre. Hasonló, hulladékgazdálkodást támogató pályázatok – például komposztálók építésére – jelenleg is folyamatban vannak.

A konyhai hulladék szeparált gyűjtésének célja – amellett, hogy az EU is előírja –, hogy ez a fajta szemét ne kerüljön a vegyes háztartási hulladék közé, amely jelenleg többnyire a szemétlerakatokban végzi. Itt az ételmaradékok rohadni kezdenek, miközben metánt, nitrogénoxidokat és kén-hidrogént tartalmazó gázok szabadulnak fel. Ez pedig veszélyt jelent a talajvízre, egyúttal egészségügyi kockázat is, mivel az ilyen közeg remek táptalaj a baktériumoknak. A konyhai hulladék ráadásul viszonylag könnyen feldolgozható, lebontható – jó része például komposztálható –, így a bioszemét feleslegesen telíti a szeméttelepeket.

Hogyan gyűjtik majd a konyhai hulladékot?

A vonatkozó előírás szerint a városoknak és falvaknak minden egyes lakos számára biztosítani kell évente legalább 250 liternyi kapacitást a konyhai hulladék gyűjtésére. A biohulladék összegyűjtését a lakosoktól legalább kéthetes gyakorisággal kell lebonyolítani, a nyugati uniós tagállamokban, ahol ez a rendszer már jó ideje működik, általában heti rendszerességgel szállítják el.

Alapvetően más módon kellene megoldani a lakótelepi gyűjtést és szállítást és a családi házasat – hogy pontosan miként, az az egyes önkormányzatoktól is függ majd. Családi házaknál a „vödrös“ gyűjtés tűnik a megfelelőnek, legalábbis a központi ajánlás szerint. Azaz a lakosok kapnak egy 7–25 literes gyűjtőtartályt, továbbá lebomló zsákokat – ha ezek megtelnek, a ház elé helyezik a megfelelő napokon elszállítás céljából.

Tömbházaknál viszont külön a konyhai hulladékra szolgáló, barna színű kukát is ki kell majd helyezni a gyűjtőpontokon – ezek 120, 240 vagy 660 literesek lehetnek. A lakosok ebben az esetben is kapnak gyűjtésre szolgáló tartályt és/vagy komposztálható zsákot is, amelybe a lakásaikban gyűjthetik a konyhai hulladékot.

Mindkét esetben külön tartályt kellene biztosítani a használt étolaj, illetve zsírok tárolására: egy átlagos háztartásban egy 3 literes „vödör“ másfél hónap alatt telik meg. Ezt a fajta biohulladékot nem szabad a konyhai hulladékkal együtt gyűjteni. A régi olajak, zsírok eddig többnyire a csatornahálózatban végezték, ami gyakran hozzájárult a vezetékek eltömődéséhez.

A konyhai hulladék közé tartoznak például a zöldségek és gyümölcsök maradékai, megmaradt, vagy lejárt szavatosságú ételek, tojáshéj, használt papírtörlők és zsebkendők. Ezek jelentős részét a családi házaknál egyébként otthon is lehet komposztálni a kerti zöldhulladékkal együtt, amire az új rendszer is lehetőséget ad majd.

E pillanatban még sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban. Az viszont biztosra vehető, hogy az egyes települések – függően attól is, hogy városról vagy faluról beszélünk – különböző rendszereket és megoldásokat vezetnek be a konyhai hulladék és a használt olajok gyűjtésére. Komáromban a tervek szerint a következő önkormányzati ülésen foglalkoznak a kérdéssel.

Egyre dráguló hulladékkezelés

Összességében elmondható, minden településen jelentős pluszköltségekkel jár majd az új rendszer bevezetése, illetve üzemeltetése. Ráadásul minden évben emelkedik annak az állami illetéknek az összege, amit az önkormányzatoknak kell fizetniük attól függően, hogy a településen milyen arányú az osztályozott hulladék aránya – lásd táblázatunkat. A szeméttelepek közben fokozatosan emelik a lerakati díjat. Mindez azt jelenti, hogy előbb-utóbb a lakossági szemétdíjat is meg kell majd emelni az önkormányzatoknak. Már most is jellemző, hogy a lakosok által fizetett illeték szinte sehol nem elegendő a hulladékkezelés finanszírozására. Az önkormányzatok „nem merik“ a teljes költséget a lakosságra hárítani, és inkább más fejlesztések kárára, a település kasszájából pótolják a hiányzó összeget – annak ellenére is, hogy a törvény ezt elvileg nem is teszi lehetővé. A hulladékgazdálkodás drágulása viszont olyan nagy méreteket ölt, hogy egész biztosnak látszik a lakossági hozzájárulás növelése.

Az biztos, hogy a szemétkezelés költségei azokon a településeken lesznek alacsonyabbak, ahol magas a szeparálási arány, ami nagyrészt a lakosoktól függ. Ugyancsak csökkenti a költségeket, ha a településnek van komposztálója, de az is, ha saját szemétlerakata van, és nem egy külső cég diktálja a lerakati árakat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy új hulladéklerakat nyitását már nem engedélyezik, így a meglévő telepek fokozatosan be fognak telni a következő egy-két évtizedben. Ha bezárnak, nem marad más, mint – bármekkora is a lakosok ellenszenve – szemétégetők építése és a hulladék elégetése. Mint Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter nemrégiben lapunknak hangsúlyozta, ez még mindig jobb, mint a lerakatokban hagyni a szemetünket unokáinknak.

Csaba Ádám

(Cikkünk a Delta november 3-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:

Komárom többet fizet a szemétért
Hat euróval emelkedik a szemétdíj Gútán
Zöld válasz: Terítéken az ételpazarlás
Hogy ne lepjen el a szemét!